PDSZ: nincs ok az elégedettségre a béremelések ügyében

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nincs ok elégedettségre a pedagógusok és a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése ügyében - mondta Mendrey László, a PDSZ elnöke pénteki sajtótájékoztatóján.

A szakszervezeti vezető szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt 30 évben soha nem látott mértékű pedagógusbér-emelésről beszélt a csütörtöki kormányinfón, azonban ez az információ csak a kormány szemüvegén nézve állja meg a helyét, hiszen a mostaninál jelentősebb mértékű béremelés zajlott 2002-ben.

Úgy vélte, a kormány ugyanazt a hibát követi el, mint a Medgyessy-kormány, azzal, hogy nem biztosítja a béremelés inflációkövető voltát. Szerinte a kormány az életpályamodell 2013-as bevezetésekor egy "ügyes trükkel" az egyszerre beígért béremelést négy felé osztotta, azonban gyorsan kiderült, hogy a 10 százalékos béremelések valójában 3,5 és a 5 százalék közötti aktuális nettó bérnövekedést, 5000-9000 forintot jelentenek havonta.  Emellett - folytatta - a kormány hallgat arról, hogy a béremelkedés jelentős mértékű, 30-40 százalékos munkateher-növekedéssel járt, 60 feletti lett a heti átlagos óraterhelés.

Elmondta azt is: a PDSZ helyesnek tartotta, hogy az életpályamodellben a mindenkori minimálbérhez kötötték a pedagógusbérek vetítési alapját, azonban a 2015-ös költségvetésben már nem szerepelt ez az összeg, holott erre kormányrendeletben vállaltak garanciát. A most tervezett minimálbéremeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: egyik szeme sír, a másik nevet, hiszen jelentős lesz a növekedés, azonban a pedagógusok pénztárcájából január 1-jétől havi 25-30 ezer forint fog hiányozni.

Szerinte azért sincs ok az elégedettségre, mert a nevelést-oktatást segítő kollégáknak 2008 óta nem emelkedett a bére, és nekik ugyan 7-10 százalék közötti béremelést ígérnek, de béren kívüli juttatásaikat elveszíthetik. Megjegyezte: nincs ok az elégedettségre azért sem, mert a tavaly őszi, idén tavaszi "tanárlázadásnak" nincs eredménye.

Emmi: Mendrey László ismét hergelni próbálja a pedagógusokat

A pedagógusok eddig és ezután számíthatnak a kormányra - reagált az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pénteki sajtótájékoztatójára. A tárca szerint Mendrey László, elnök ismét hergelni próbálja a pedagógusokat. 

A minisztérium azt MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a pedagógusok eddig is és ezután is számíthatnak a kormányra; a kormány számukra indított elsőként életpályaprogramot, amelynek keretében 2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére - emlékeztettek, hozzátéve: ez 175 ezer pedagógust és a felsőfokú bölcsődei nevelőket is érinti.

Mint írták: a pedagógus béremelési program az egyik legnagyobb béremelési program, amelyre eddig 226 milliárdot fordított a kormány és jövőre újabb 38,4 milliárdot fog. A béremelési program 2017-ben az ötödik évéhez ér, a jövő évi emelés mértéke az ideihez hasonlóan átlagosan 3,5 százalékos lesz.

Kitértek arra is: az iskolákban, óvodákban dolgozó, de nem pedagógus végzettségű nevelést-oktatást segítő dolgozó bérrendezése is megkezdődik. Ők idén július 15-én, majd december 15-én 35-35 ezer forintos pluszjuttatásra jogosultak, jövőre pedig 7+3 százalékos béremelésre számíthatnak. Ebből a 7 százalékos növekményt mindenki megkapja, a fennmaradó 3 százalékról az iskolaigazgatók differenciáltan dönthetnek.

A pedagógusok többletmunkájának elismerésénél fontos eredménynek tekintik, hogy 2016 szeptemberétől az osztályfőnöki, szakmai munkaközösség-vezetői és diákönkormányzat segítői feladatokat ellátó pedagógusoknak 2-2, illetve 1 óra jár ezen feladatok ellátására a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből - közölték.

Szerző
Frissítve: 2016.11.18. 18:19

Morális leckéztetés kora reggel Kósa Lajostól

A Lehet Más a Politika (LMP) nem kért semmit azért cserébe, hogy támogatja a két kormánypárttal közös alkotmánybíró-jelölteket - ezt mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az állami rádió (Kossuth) reggeli műsorában. Meg még mást is.

Bármilyen furcsa, léteznek olyan pártok, akik a politikai alkut nem a piaci kofák alkudozásából lesték el - leckéztetett Kósa. 

Ami a konkrétumokat illeti, a  politikus kifejtette: nem arról van szó, hogy a Fidesz és a KDNP az LMP jelöltjeit támogatja, hiszen hosszas tárgyalássorozat végén egyeztek meg a nevekben. Hozzátette: a három frakció együtt kereste és kérte fel a jelölteket. A Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz, a KDNP és az LMP megegyezett a jelöltekről a hiányzó bírói helyekre, és a testület új elnökéről is konszenzus alakult ki a három képviselőcsoport között. Ennek értelmében Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelölik a testületbe. Elnöknek az Ab jelenlegi elnökhelyettesét, Sulyok Tamást javasolta megválasztani a parlamentnek a házelnök. Kósa Lajos azt is mondta, az MSZP-vel és a Jobbikkal szintén próbáltak tárgyalni, ám a szocialisták "elzárkóztak", a Jobbikkal pedig a személyekben nem tudtak megegyezni.



Szerző

Korrupt rendőr? - Ugyan, ki hisz el ilyesmit

Vagy hát mégiscsak elhiszik az emberek hogy létezik ilyen, a bűnesetben ugyanis az egyik elkövető rendőrnek adta ki magát, vagyis álrendőrként állította azt, hogy pénz fejében megveszteget hivatalos személyeket. (többszörös korrupció) 

A korrupciós bűncselekmény miatt vádat emelt a Budaörsi Járásbíróságon a Központi Nyomozó Főügyészség négy férfi ellen, ezek egyike volt az álrendőr.

Keresztes Imre főügyész közleményében azt írta: a magát hivatásos állományú fedett nyomozónak kiadó férfi még tavaly februárjában azt közölte egy bírósági eljárásban házi őrizetben lévő férfivel, hogy nyolcmillió forintért elintézi a kényszerintézkedése megszüntetését és azt, hogy az eljárásában felfüggesztett szabadságvesztést kapjon. Azt is mondta neki, hogy kétmillió forintból ajándékokat kell vásárolnia és vesztegetési pénzt kell fizetnie, míg a fennmaradó hatmillió forintot saját "munkadíjának" nevezte. A házi őrizetben levő férfi azonban nem fogadta el a felajánlást.

Tavaly júniusban a magát elhárító tisztnek kiadó vádlott azt állította egy nyomozás miatt aggódó három társának, hogy befolyásolni tudja a rendőrségen folyamatban lévő nyomozást, és elintézi, hogy egyik társát se vonják intézkedés alá. Ekkor a közbenjárásért saját magának 80 ezer forintot, míg az általa meg nem nevezett rendőr lefizetésére első részletként 180 ezer forintot kért. A három férfi elfogadta az ajánlatot, és 180 ezer forintot fizettek az álrendőrnek.

Keresztes Imre ismertette: a nyomozás során megállapították, hogy a magát rendőrnek kiadó vádlott nem vesztegetett meg senkit, és valótlanul állította, hogy bármilyen rendőrségi vagy bírósági eljárást befolyásolni tudna. A férfi nem hivatalos személy, korábban sem dolgozott a rendőrségen - tette hozzá a főügyész.

Az álrendőrt kétrendbeli, vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, míg a társait társtettesként, hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével vádolják.

Szerző