Kicsinyes kormánybosszú

Publikálás dátuma
2016.11.19 06:01
A szociális ágazat tavaly utcára vonult, de akkor a kormány még nem lépett – messze volt a választás FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Munkaszüneti nap lesz a szociális dolgozók novemberi ünnepe, de szakszervezetük nem örülhet felhőtlenül kérése teljesítésének. A kormány ugyanis cserébe eltörli a sokkal több munkavállalót érintő köztisztviselői szabadnapot. A magasan képzett szociális dolgozók közt sokan nem kapnak majd béremelést, bár a kormány átlagosan 30 százalékkal több fizetést ígér nekik januártól. A szakszervezet nem vonja vissza decemberi sztrájkfelhívását, bár az ágazat régóta működő sztrájkbizottsága szerint nem törvényes a mostani munkabeszüntetés meghirdetése.

Ilyen gyorsan ez a kormány még soha nem reagált egyetlen szakszervezeti követelésre sem, mint ahogy most megtette a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Szociális Országos Szakmai Tanácsának sztrájkfelhívására válaszolva. A múlt héten meghirdetett kétórás munkabeszüntetést december 5-én, hétfőn délelőtt 9 és 11 óra között akarják megtartani, de a kormány a héten máris annyira egyetértett az elhangzott kívánságokkal, hogy vagy törvénytervezetbe, vagy hivatalos tárgyalásokon elhangzott javaslatokba foglalta azokat. A szociális „érzékenységéről” híres mostani kormányzat megszokott trükközései miatt azonban a szociális szféra munkaszüneti napjával és az átlagosan 30 százalékosnak beharangozott béremeléssel kapcsolatos terveket érdemes alaposabban megvizsgálni.

A korábbi sikeres önkormányzati sztrájkokat szervező, a szociális területen azonban nem túl magas taglétszámmal rendelkező MKKSZ egyik követelése, hogy november 12-e, a szociális munka napja legyen fizetett munkaszüneti nap. Láss csodát: a november 9-én megjelent kérést Lázár János kancelláriaminiszter és Balog Zoltán, a szociális ágazatért is felelős humántárca vezetője november 15-én a parlamentnek benyújtott törvényjavaslattal már teljesítette is. „A Szociális Munka Napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról” szóló szöveg értelmében a személyes gondoskodást nyújtó intézmények és szolgáltatók dolgozói számára a jövő évtől november 12-e munkaszüneti nap lesz. A javaslat a 11 ezer bölcsődei dolgozóra nem vonatkozik, mert ők április 21-én ünneplik a bölcsődék napját. Ez elfogadható magyarázat.

Mielőtt azonban az érintettek örülhetnének, jön a folytatás: a kormány ugyanis ezzel párhuzamosan eltörli a köztisztviselők szabadnapját, amit épp a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete kezdeményezésére ünnepeltek 1997-től minden év július 1-jén. A lépés ugyan várható volt, hiszen az idén május végén elfogadott új köztisztviselői törvényben nem szerepelt munkaszüneti napként a dátum, hivatalosan mégis csak az új javaslatban mondják ki, hogy jövőre már dolgozni kell július 1-jén minden köztisztviselőnek.

Az üzenet tehát egyszerű: ha sokat ugráltok, sztrájkolgattok, megkapjátok, amit akartok, de számoljatok a következményekkel. Nagyságrendekkel több munkavállalót fosztanak meg az évi plusz szabadnaptól, mint ahánynak megadják a lehetőséget. Ráadásul a lázongó szakszervezetet vezető Boros Péterné épp a köztisztviselők napján adta át a kormánynak azt az általuk kidolgozott törvénytervezetet, amely kiterjesztette volna a települési önkormányzatok hivatalnokaira is az állami közigazgatás köztisztviselőinek több lépcsőben megígért 30 százalékos béremelést. Akkor az volt a kormányzati válasz, hogy minden önkormányzat oldja meg a saját dolgozói béremelését. A cinikus hozzáállást most sikerült megtetézni azzal, hogy a munkaszüneti nap kiadásának lehetősége megmaradhat az önkormányzatoknál, ha ki tudják gazdálkodni a fedezetét.

Az MKKSZ mellett a Szociális Ágazati Sztrájkbizottságban évek óta közösen harcoló szakszervezetek is kérik a kormányt, ne vegye el a köztisztviselők ünnepnapját. Más kérdésekben azonban nem azonosulnak feltétel nélkül a most sztrájkot hirdető társszervezettel. Az Autonóm Területi Szakszervezet, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete és a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükben úgy fogalmaznak, hogy szolidárisak az MKKSZ törekvéseivel és egyetértenek a sztrájkfelhívás céljaival is, de véleményük szerint a meghirdetett sztrájk törvényes feltételei nem biztosítottak, ezért a Sztrájkbizottság az ágazat dolgozóit a meghirdetett sztrájkra nem mozgósítja.

A Népszava kérdésére Migács Tibor, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete (SZMDSZ) elnöke úgy fogalmazott, az MKKSZ nem tagja a Sztrájkbizottságnak, tehát az általuk kiharcolt, sztrájk idejére rögzített még elégséges szolgáltatások ebben az esetben nem érvényesek. Boros Péterné, az MKKSZ vezetője erre a felvetésre egyelőre csak annyit reagált, hogy természetesen minden lépésük törvényes és folytatják a felkészülést a december 5-re meghirdetett sztrájkra.

A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, Nyitrai Imrével folytatott csütörtöki bértárgyalás után a Magyar Idők a kormány 15-32 százalékos béremelési ajánlatáról számolt be, ami elvileg kihúzza a talajt a 30 százalékos januári béremelés követelése alól. Ezzel kapcsolatban az MKKSZ hétfőre hirdetett meg sajtótájékoztatót.

A szociális ágazat Sztrájkbizottságba tömörült szervezetei pedig a már említett közleményben azt emelik ki, hogy a kormány bejelentett minimálbér- és garantált bérminimum emelési tervei fordulópontot jelenthetnek a hazai bérek felzárkózásában. Migács Tibor megfogalmazása szerint ugyanakkor „élesen rávilágítanak a jelenlegi, közalkalmazotti bértáblán alapuló rendszer tarthatatlanságára: még több fizetési kategória marad a garantált bérminimum alatt, ami azt jelzi, hogy végletesen leértékelődött a tudás és az évek során megszerzett munkatapasztalat”. Saját számításaik szerint pedig sehogy sem jön ki a kormány által beígért 30 százalékos béremelési mérték: a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős megemelése 14–24 százalékos többletet eredményez, a magasabb végzettségűek körében azonban lesznek kimaradó rétegek is.

A szociális ágazat bérviszonyainak jellemzésére érdemes felidézni az országgyűlési képviselőknek készült egyik nyári tanulmányt, amely arra hívta fel a parlamenti pártok figyelmét, hogy csekély a szociális szféra megbecsülése, az e területen dolgozók az elmúlt években egyre kevesebb figyelemben részesültek. Ez megmutatkozik bérezésük alakulásában is: a KSH adatai szerint 2015-ben az átlagos bruttó kereset Magyarországon 247 746 forint volt, a szociális ellátásban ugyanakkor a kiegészítő pótlékkal együtt is összesen csak átlagosan bruttó 109 802 forintot fizettek ki.

Van még miért harcolni az ágazatban.

A tanárok sem elégedettek
Nyílt levélben fordult a Pedagógusok Szakszervezete a települési önkormányzatokhoz, hogy a fenntartásukban működő óvodákban méltatlanul alacsony mindazok jövedelme, akik nem tartoznak a pedagógus-életpályamodell hatálya alá. Ezért azt kérik, ha az önkormányzatok költségvetése lehetővé teszi, jövőre biztosítsanak többletjuttatást a dolgozóknak. "Nincs ok elégedettségre a pedagógusok és a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése ügyében" - erről már Mendrey László beszélt pénteken. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint azzal, hogy a pedagógus bértábla alapját nem a mindenkori minimálbérhez kötik, a tanárok 25-30 ezer forinttal kapnak kevesebbet havonta. A humántárca úgy reagált: az életpályaprogram keretében 2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal emelkedik a tanárok bére, ígéreteik szerint a nem pedagógus végzettségű nevelést-oktatást segítő dolgozók bérrendezése is megkezdődik.

Megkezdték a budafoki bombák kiemelését

Publikálás dátuma
2019.03.23 15:27

Fotó: Facebook/ Mh. 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred
Hajóról, csörlőkkel emelték ki a vízből tonnás súlyú amerikai bombákat.
Hozzálátott az óriási világháborús bombák kiemeléséhez szombat délután az Mh 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred szakértő csapata: mint Facebook-oldalukon is látható, egy hajóra állított daruról emelték ki az egyenként egytonnás amerikai gyártmányú robbanótesteket.
A műveletet megelőzően egy kilométeres körzetben ürítették ki a környékbeli épületeket – mivel a bombák rosszabb esetben ekkora hatósugárban szórhatnák szét repeszeiket – az evakuálás során pedig mintegy négyezer embernek kellett elhagynia ideiglenesen otthonát.
A  két robbanótestet egyébként már tavaly októberben felfedezték, de a rendkívül alacsony, helyenként csupán 45 centis vízállás miatt akkor nem lehetett megoldani kiemelésüket.

Páncélautót küldtek az Iszlám Állam hóhérának tartott férfiért, és Polt személyesen kért nyomozást ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.23 14:52
F. Hasszán elfogása
Fotó: tek.gov.hu
Embercsempészés miatt ítélték el, végül a legsúlyosabb váddal kellett szembenéznie F. Hasszánnak. A fiatal férfi mindent tagad.
Polt Péter személyesen kért nyomozást a szír férfi, F. Hasszán ellen, akit a Fővárosi Nyomozó azzal gyanúsítanak, hogy az Iszlám Állam magas rangú vezetőjeként kivégzésekben vett részt – tudta meg a Népszava a gyanúsított ügyvédjétől, Kelen Lászlótól. A hatóságokat jócskán megmozgatta az ügy: információink szerint a 27 éves férfit hat TEK-kommandós vitte el talpig fegyverben egy páncélautóval Nyírbátorból, ahol a Menekültügyi Őrzött Befogadóközpontban őrizték, és Budapesten hallgatták ki.
A 27 éves férfit nem sokkal korábban ítélték el korábban embercsempészés miatt – egy barátja feleségét vitte volna illegálisan Magyarországról Franciaországba, amikor december végén Ferihegyen lebuktatták. Felfüggesztett börtönbüntetés terhe miatt akarták kiutasítani az országból, amikor több külföldi terrorelhárító csoport – információink szerint az antwerpeni elhárítás - is jelzést küldött róla a magyar hatóságoknak.
Védencem ellen három pontban nyomoznak: találtak egy felvételt, amin ő – vagy egy rá hasonlító férfi – hangosan élteti az Iszlám Államot; azzal gyanúsítják, hogy 2016-ban, Homszban részt vett 20 ember meggyilkolásában; végül hamis iratok használatával is meggyanúsították – sorolta Kelen.
Az ügyvéd hozzátette, a vádhatóság mindhárom pontban csak valószínűsíti a férfi bűnösségét, aki egyébként következetesen tagad minden, ellene felhozott állítást. „Hang és írásszakértő részvételére is szükség lesz ahhoz, hogy kiderüljön, valóban védencem van a képeken, tényleg ő a kivégzések egyik elkövetője”. Kelen szerint sem bizonyított, hogy a szír állampolgárságú, de görög menekültstátusú férfi hamis papírokat használt – az ügyvéd szerint ezt a kormánysajtóban előszeretettel "migráns bankkártyának" nevezett szociális kártyával kapcsolatban vélelmezik; a férfi felesége viszont ugyanilyen papírokkal és kártyával élhet Görögországban.
Kelen László az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, védőként feladata , hogy bízzon védence állításaiban, ha azonban bebizonyosodik, hogy F. Hasszán tényleg bűnös, megérdemeltnek tartaná az akár életfogytiglani börtönbüntetést is. Az ügyvéd szerint azonban több olyan pont is van, ami a szír férfi ártatlanságára utal: F. Hasszán az eljárás során eddig végig következetesen ugyanazt állította, és akkor sem bizonytalanodott el, amikor megtudta: a beismerés esetén jóval enyhébb büntetést kaphat. „A terrorelhárító szolgálatoknak jóval többet ér egy beszédes rab, aki lebuktatja bűntársait és a terrorszervezet bujkáló tagjait, mint akit „csak” leültetnek – védencem ezt is megértette, mégis állította, hogy ártatlan, és bizonyítékot emlegetett, amik alapján nem vehetett részt a 2016-os gyilkosságokban” Az is ellentmondásos, hogy a magyar sajtóban elterjedt, a férfi a szíriai Homsz városában vett részt az Iszlám Állam mészárlásaiban, miközben Homsz 2016-ban már régóta a dzsihadistákkal is szembenálló Aszad-rezsim ellenőrzése alatt állt. 
F. Hasszán következő tárgyalására vasárnap kerül sor, ahol eldől, hogy a csak 72 órán át fenntartható őrizet után kiutasítják vagy le is tartóztatják. Ügyvédje az utóbbit valószínűsíti, mivel bűnösségének bizonyításához vagy cáfolatához hosszas eljárásra, külföldi hatóságoktól beszerzett információkra is szükség lesz. 
Annyi azonban biztos, hogy az eset politikai és kommunikációs szempontból úgy jöhet a kormánynak, mint egy falat kenyér: miután a Fideszt, „saját kérésére” felfüggesztették a Néppártban, csak még fontosabbá vált hangoztatni a sokszor ismételt alaptételt – vagyis a bevándorláspárti és bevándorláspárti erők küzdelmét, a migráció veszélyeit. Egy ilyen nyomozás pedig a gyanú megalapozottságától újabb témát, löketet ad bevándorlásról folytatott propagandának.
Frissítve: 2019.03.23 15:36