Alkotmánybírókat választ az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2016.11.20. 15:51
Korábbi felvétel. FOTÓ: Népszava
Öt napot ülésezik az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők kedden négy alkotmánybírót választhatnak, továbbá Sulyok Tamást nevezhetik ki a testület elnökének a kormánypártok és az LMP megállapodásának eredményeként. A parlament négy politikai vitát is tart a kabinet, valamint a három ellenzéki frakció kezdeményezésére.

Az ülés ezúttal is hétfőn, 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, amelyeket az interpellációk követnek két órában, majd azonnali kérdések hangozhatnak el. Az első ülésnap végén a kedden elfogadni tervezett javaslatok utolsó vitáit bonyolítják le a bizottsági összegző jelentések tárgyalásaival.

Kedden 16 előterjesztésről szavaz a Ház az új alkotmánybírók megválasztása előtt. Ekkor fogadhatják el például az igazságügyi miniszter új polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatát, és döntés várható a kormány őszi adócsomagjáról is, amellyel a nemzetgazdasági tárca a köztehercsökkentést és a versenyképesség növelését, továbbá az adóbürokrácia csökkentését szeretné elérni. A képviselők emellett szavaznak oktatási és egészségügyi témájú törvénymódosításokról is, valamint a dohánytörvény elektronikus cigarettákra is kiterjedő szigorításáról.

A parlament ezt követően választhatja meg az Alkotmánybíróság hiányzó tagjait, miután a Fidesz, a KDNP és az LMP a héten megegyezett a jelöltekről. A három frakció jelöltjei: Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes. A testület elnökének Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Ab jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesét választhatják meg.

Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, tizenkét évre. A testület elnökét is a parlament választja az alkotmánybírók közül. Az Ab létszáma tavasszal csökkent 11-re, az elnöki tisztség pedig jelenleg nem betöltött, jogköreit Sulyok Tamás elnökhelyettes gyakorolja. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává.

A keddi szavazásokat követően egyebek mellett az iskolaszövetkezeteket, valamint a szakképzést érintő törvénymódosítások általános vitái kerülnek napirendre. Szerdán tizenegy javaslatot tárgyalnak, köztük a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését a hivatalos statisztikáról szóló új törvényről, továbbá az LMP kezdeményezésére politikai vitát tartanak a munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről.

Az Országgyűlés a második héten a megszokottól eltérően nem egy, hanem két napon is ülésezik. Hétfőn a kérdések és azonnali kérdések után a 2014-2020 között Magyarországnak járó uniós források felhasználásról tartanak vitát a kormány kezdeményezésére, míg kedden az MSZP szorgalmazására a közoktatás helyzetéről, a Jobbik indítványára pedig a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről tárgyalnak a képviselők.

Szerző

Karácsonyék ajándéka a Hősök terén

Publikálás dátuma
2016.11.20. 13:17
MTI Fotók: Balogh Zoltán
A zuglói önkormányzat meglepetéssel készült a fővárosiaknak a Hősök terén, karácsonyi díszvilágítást szereltettek fel ugyanis Budapest egyik leglátogatottabb turisztikai központjában. A PM-es polgármester, Karácsony Gergely talán nem véletlenül viseli a legszebb ünnep nevét, persze az is lehet, hogy mindez csak a véletlen műve. Mindenesetre nagyon kedves gesztus, köszönjük!



Szerző

Veszélyben a szakiskolás fiatalok?

A Magyar Liberális Párt (Liberálisok) szerint minden ötödik magyar fiatalt veszélybe sodor a szakképzés átalakítása, mivel a szakgimnáziumokban és szakiskolákban tanulók nem kapnak olyan ismereteket, amelyekkel stabilan boldogulhatnának későbbi életükben.

Bősz Anett, az ellenzéki párt ügyvivője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóját követően azt mondta: a kormány "elavult iparosításra koncentráló gazdaságpolitikájára" alapozva alakította át a szakképzést. Ennek - tette hozzá - teljes káosz lett a vége, mivel a tanterveket nem készítették el időben, a tanároknak ezért maguknak kell pótolniuk a rendszer hiányosságait.

A szakgimnáziumok és szakiskolák tanulói annyira "lebutított" oktatást kapnak, hogy az nem biztosítja az átjárás lehetőségét a folyamatosan változó szakmákba - hangsúlyozta a liberális politikus.

Pártja követeléseként Bősz Anett azt fogalmazta meg, hogy adjanak nagyobb szakmai önállóságot ezen intézmények igazgatóinak, racionalizálják a gyermekvédelmi szakszolgálatokat, a tantestületeknek legyen joguk az órarend szabad tervezésére, és növeljék a természettudományos tantárgyak és tanórák számát.

Szerző
Témák
Oktatás MLP