Az irgalmasság rendkívüli szentéve tavaly december 8-án ennek a kapunak a megnyitásával kezdődött a Vatikánban. A katolikus egyházfő a hívek tekintetét a szegényekre, betegekre és szükséget szenvedőkre akarta irányítani az elmúlt évben, és ebben ő maga járt elöl példával. Az argentin származású pápa többek között rabok, hajléktalanok és migránsok előtt tárta ki a Vatikán kapuját.
"Járjunk tovább együtt ezen az úton" - szólította fel a híveket a pápa. "Az ünnepség végén hálát adunk Istennek azért az ajándékért, amelyet az irgalmasság szentéve jelentett az egyháznak és sok jó szándékú embernek" - mondta a katolikus egyházfő az Úrangyala imádság előtt.
Ferenc pápa egyúttal köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a szentév sikeréhez. "Azokra az idős és beteg emberekre gondolok, akik szüntelenül imádkoztak, és felajánlották szenvedésüket a szentév sikeréért" - tette hozzá.
Szentbeszédében Ferenc pápa azt hangsúlyozta, hogy bár a különleges imák és összejövetelek éve véget ért, az embereknek "sohasem szabad bezárniuk a megbékélés és megbocsátás kapuit". A katolikus egyházfő szerint mindennél fontosabb, hogy megtanuljunk túllépni "a rosszon és a különbözőségeken".
A vatikáni csendőrség szerint a szentév lezárási ceremóniáján 70 ezer hívő vett részt a római Szent Péter téren szigorú biztonsági óvintézkedések mellett. Az egyház régebbi hagyományával ellentétben a pápa nem falazza be a szent kaput, amelyet a következő - várhatóan 2025-ben esedékes - szent évben nyitnak meg majd újra.
A katolikus egyházban általában 25 évenként kerül sor szentévre, de a pápának lehetősége van rendkívüli szentévet hirdetni. Az elmúlt szentév során a katolikus hagyomány történetében először nemcsak Rómában nyílt ki a szent kapu, hanem a pápa buzdítására szerte a világon hasonló ajtók tárták ki szárnyaikat a hívek és a zarándokok előtt. Az olasz fővárosba összesen 20 millió zarándok érkezett az elmúlt évben az irgalmasság szentévéhez kapcsolódóan.