Marad a sztrájkkészültség a szociális ágazatban

Fenntartja a sztrájkkészültséget a Magyar Közszolgálati, Közalkalmazotti és a Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), de szerdán megkezdi a tárgyalásokat a szociális ágazatban dolgozók keresetnövekedése érdekében Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, a sztrájktárgyalásokra kijelölt állami vezetővel - mondta a szakszervezet elnöke hétfőn sajtótájékoztatón.

Boros Péterné leszögezte: fenntartják az ágazatban dolgozók 30 százalékos keresetnövekedésére vonatkozó követelésüket.
Felidézte, november 10-én e-mailben és tértivevényes küldeményként postai úton is bejelentették hogy országos szervezésű sztrájkot kezdeményeznek december 5-ére. Ennek igazolására az e-mailt annak küldési dátumával és a tértivevény szelvényt is a sajtó rendelkezésére bocsátották.

A szakszervezet ezzel arra reagált, hogy a kormányzati portálon múlt csütörtökön megjelent közleményben az szerepelt: "a decemberre munkabeszüntetést hirdetők hivatalos bejelentéssel nem éltek, a sztrájkról nem kezdeményeztek egyeztetést a kormányzattal, és nem folytattak tárgyalást az elégséges szolgáltatások köréről sem".

Boros Péterné vis maiornak nevezte, hogy a dokumentum mindezek ellenére nem érkezett meg a kormányhoz. Hozzátette: amikor erről értesült, levélben fordult a helyettes államtitkárhoz és megismételte a sztrájkfelhívásukat, emellett szombaton telefonon is beszélt az államtitkárral, aki jelezte, hogy szerdán nyitott a tárgyalásokra a szakszervezettel.

Az MKKSZ elnöke arra kérte az ágazatban dolgozókat, folytassák a törvényes sztrájkelőkészületet, hogy megfelelően nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra már a szerdai tárgyaláson is. Kiemelte: felelősséget vállalnak a sztrájk szervezéséért és képesek megszervezni a törvényes sztrájkot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy már a sztrájkfelhívásuk első bejelentésének hatására teljesülhet az egyik követelésük - miszerint a szociális munka napja legyen munkaszüneti nap az ágazatban -, mivel a parlament előtt szerepel egy ezt tartalmazó javaslat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményére utalva, amely szerint ágazati számítások alapján a jövő évi, a bértáblában és pótlékokban megmutatkozó bértöbblet jelentős béremelést eredményezhet a szociális területen dolgozók esetében, Boros Péterné azt mondta: úgy tűnik, a 30 százalékos keresetnövekedésre vonatkozó követelésük egy jó része máris teljesülhet. Hangsúlyozta: nem lehetetlent kérnek, azt szeretnék elérni, hogy ne fokozódjon az ágazatban a munkaerőhiány, amely már most is 10 százalékra tehető.

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum munkavállalói oldalának képviselője arról beszélt: a parlament előtt szereplő tervezetben ugyan elismerik a szociális munka napjaként november 12-ét és az munkaszüneti nap lehet az ágazatban dolgozók számára, egy másik rendelkezés ugyanakkor törölné a ,90-es években kivívott köztisztviselők napját.

A köztisztviselők napját minden évben július 1-jén ünneplik, a jövőben Bárdos Judit szerint az önkormányzatok a saját költségvetési büdzséjükhöz igazítva ünnepelhetik munkaszüneti napként, de a tervezet indokolása kitér arra, hogy az állami szolgálatban lévő köztisztviselők, a rendvédelemben dolgozó köztisztviselők számára ez a nap a jövőben nem lenne munkaszüneti nap.

Felidézte: 2010-ben, amikor az Orbán-kormány elnyerte mandátumát, tárgyalások kezdődtek a rendvédelem pénzügyi helyzetének megoldására, az életpályamodell kialakítására. Hozzátette: akkoriban sok esemény történt az utcán és ezeknek az lett a következményük, hogy a szolgálati nyugdíjat eltörölték és a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét is megszüntették.

"Bosszúérzetem van" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az önkormányzati köztisztviselők vonatkozásában volt egy sztrájk, és ennek a következménye, hogy a 8 éve keresetnövekedésben nem részesülő egyéb kormányzati tisztviselők még ezt az egy szabadnapot is elvesztik.

Úgy vélte, ezt azért lehet megtenni, mert "tisztában van azzal a hatalom, hogy ezek a kollégák nem fognak az utcára menni, és a polgárok, a Magyarországon élő emberek pedig örülnek, hogy a bürokráciacsökkentés keretében egy jogosítványt elvesztenek". Ez pedig azt üzeni a szakszervezeti vezető szerint, hogy a hatalomtól soha nem lehet pluszjuttatásokat elvárni akkor, ha szembefordulnak vele.

Szerző
2016.11.21 14:18

Ha semmire sem költünk, 10 év alatt össze is jön egy lakás

Publikálás dátuma
2018.09.21 10:30

Fotó: Népszava/
A bérek növekedésével egyidejűleg a lakásárak is jelentősen drágulnak, így a lakáspiaci boom miatt egyáltalán nem könnyebb ma sem lakáshoz jutni. Az ingatlan.com ennek kapcsán azt vizsgálta: az egy-egy megyére jellemző átlagos nettó havi kereset hányszorosából lehet az adott megyeszékhelyen megvásárolni egy 50 négyzetméteres új vagy használt lakást.  A lakásárak az országon belül Budapesten a legmagasabbak , az ingatlan.com-on a magánszemélyek és ingatlanközvetítők által meghirdetett 50 négyzetméteres használt lakások átlagára szeptember közepén 29,9 millió forint volt, az azonos méretű újakat pedig 37,5 millióért hirdetik. A fővárosi nettó átlagfizetés 272 ezer forint, azaz 9, illetve 11,5 évnyi keresetből jönnek ki a szóban forgó lakások. Nem a fővárosban kell azonban a legtöbbet dolgozni a lakásokért: Hajdú-Biharban 9,2 évig kell félretenni a 178 ezer forintos nettó fizetést egy debreceni 50 négyzetméteres használt lakáshoz, illetve 11 évig és 9 hónapig kell spórolni egy új lakáshoz. Miskolcon lehet viszont a leghamarabb összegyűjteni a használt lakások 10,6 milliós átlagárát, ami a Borsod megyei több mint 169 ezer forintos nettóból 64 hónap alatt jön össze. Új lakáshoz Egerben lehet a leggyorsabban hozzájutni: az 50 négyzetméteres új lakáshoz szükséges 16 millió forint 81 havi nettóból jön ki, ami közel 7 évet jelent.
Az évtizedes spórolást persze több tízezren "átugorják", már csak azért is, mert addig is élni kell valamiből. Nem marad más, mint a hitel. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott: az elmúlt pár évben a lakásdrágulás mértéke a nagyvárosokban átlagosan 15-20 százalékos volt, a lakáshitelkamatok éves szintje viszont a BankRáció.hu adatai szerint 2,6 és 11 százalék között mozog konstrukciótól függően. Ilyen feltételek mellett még azoknak is megérheti a hitelfelvétel, akiknek az ingatlan ára teljes egészében a rendelkezésére áll, hiszen annak értéke gyorsabban nő, mint amit évente kamatként kell fizetni. A szakértő szerint ez is magyarázza a hitelfelvételi kedv emelkedését: ma már majdnem minden második lakást hitelből finanszíroznak a vevők.
Szerző
2018.09.21 10:30
Frissítve: 2018.09.21 10:30

323,46 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.21 08:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel.
Az euró 323,46 forinton forgott reggel hét óra körül, 16 fillérrel gyengült a tizenkét órával korábban, csütörtök este hét órakor elért 323,62 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 275,04 forintról 274,55 forintra, a svájci franké pedig 286,22 forintról 286,20 forintra gyengült.
Az euró 1,1748 dolláron forgott péntek reggel, napi szinten 0,06 százalékkal erősödött. A svájci frankhoz képest 0,04 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1296 frankot ért.
Egy dollárért 0,9586 frankot kértek, 0,02 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest viszont 0,24 százalékkal erősödött a dollár, péntek reggel 112,75 jent ért.
Szerző
2018.09.21 08:00