Bírák bírák ellen - Elfojtott feszültség a Kúria és az Ab között

Publikálás dátuma
2016.11.21. 14:49
Hörcherné Marosi Ildikó meghallgatása MTI Fotó: Soós Lajos
 A Kúria és az Alkotmánybíróság (Ab) közti viszony is téma volt az igazságügyi bizottság hétfői ülésén a négy új alkotmánybíró-jelölt meghallgatásán. A testület támogatta a jelöltek megválasztását.

Dialógusra van szükség a Kúria és az Alkotmánybíróság között - mondta meghallgatásán Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró-jelölt, kúriai bíró (fő képünkön). Kifejtette: kitörni készülő konfliktust érzékel az általános bíróságok, élükön a Kúria és az Ab között, ezért tartja szükségesnek a párbeszéd javítását. Ennek lényege pedig nem az, hogy megtanítják a bírókat a törvényességre, mert azt úgyis tudják, hanem hogy az alkotmányos szempontok megadása után hagyják a bírákat a rájuk bízott ügyekben mérlegelni és dönteni - fűzte hozzá.

Schanda Balázs MTI Fotó: Soós Lajos

Schanda Balázs MTI Fotó: Soós Lajos

Schanda Balázs egyetemi tanár alkotmánybíró-jelöltként az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez szükséges szakmai felkészültség mellett a lelkiismeret és a józan ész jelentőségét hangsúlyozta bizottsági meghallgatásán. Van valami, ami az államot és az írott alkotmányt is megelőzi. A szabad és demokratikus állam olyan előfeltételeken nyugszik, melyeket nem maga hozott létre és nem is maga tart fenn. Ilyen például a természeti környezet, a család vagy éppen a nyelv. Ha az állam nem ellensége saját magának, akkor óvja ezeket az előfeltételeit és nem semleges irányukban - fejtegette egy német alkotmányjogászra hivatkozva a jelölt. Az emberi jogok vonatkozásában ma nem a jog, hanem az ember az igazi kérdés - tette hozzá egy másik nyugat-európai szakemberre hivatkozva Schanda Balázs.

A jogi dogmatika viszonylag jól kidolgozott, ám az emberkép bizonytalanná vált az elmúlt évtizedekben. Ez olyan kulcskérdés, ami az Ab munkájában is fontos szerepet kaphat, csakúgy, mint a közösségi identitás problémája - vélekedett a professzor.
A jog mögött van egy mélyebb elkötelezettség - hangsúlyozta Schanda Balázs. A jog nem öncél, hanem az egyéni szabadság és a közösségi identitás kibontakoztatásának egyik eszköze - mutatott rá. A mégoly briliáns szakmai levezetések sem vezethetnek abszurd, józan észnek ellentmondó eredményre - fűzte hozzá az azonos neműek házasságával kapcsolatban az alkotmánybíró-jelölt.

Egyetlen jogállam működése sem tökéletes, folyamatos korrekciókra van szüksége, melynek egyik eszköze az Ab. És szerencsésebb, ha ez a korrekció "házon, a hazán belül" történik, mintha nemzetközi fórumokon - jegyezte meg Schanda Balázs. Az alkotmánybíró-jelölt lát lehetőséget arra, hogy az alaptörvény a teljes hazai jogélet mércéjévé váljon és kialakuljon egy jó és koherens joggyakorlat. Kérdésre válaszolva Schanda Balázs elmondta, hogy álláspontja szerint a történeti alkotmány értelmezése a hatályos joggal ellentétes eredményre nem vezethet.

Szabó Marcel MTI Fotó: Soós Lajos

Szabó Marcel MTI Fotó: Soós Lajos

Szabó Marcel zöldombusdman - az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese - alkotmánybíró-jelöltként bizottsági meghallgatásán kiemelte: az alaptörvény "szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között", ami jelenti az elődök, a ránk hagyott környezet tiszteletét és az eljövendő nemzedékek iránti felelősséget. Kérdésre válaszolva Szabó Marcel hangsúlyozta, hogy az atomenergiával összefüggő beruházásoknál a nemzetbiztonsági vonatkozások kivételével a lehető legnagyobb nyilvánosság híve. Az uniós jog és a nemzeti jog viszonya kapcsán pedig azt emelte ki, hogy az Ab-nek szerepe van az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek pontos meghatározásában.

Horváth Attila MTI Fotó: Soós Lajos

Horváth Attila MTI Fotó: Soós Lajos

Horváth Attila jogtörténész, egyetemi tanár, aki jelenleg az alaptörvény nemzeti hitvallásának kommentárján dolgozik, alkotmánybíró-jelöltként bizottsági meghallgatásán a történelmi alkotmány mai viszonyok között is alkalmazható, ésszerű, nem elavult elveinek fontosságát hangsúlyozta. A történelmi alkotmány erőt adó tradíció, ami veszélyes szélsőségektől tarthatja távol az országot - fűzte hozzá.

A bizottság kormánypárti többsége mind a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztását támogatta.

Staudt Gábor jobbikos képviselő, a bizottság alelnöke az ülésen elmondta, hogy nem a jelöltekkel, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk, ezért nem vesznek részt a szavazásban. A jelölteknek megválasztásuk esetére jó munkát kívánt az ellenzéki képviselő. Szocialista képviselő nem vett részt és nem szavazott az alkotmánybíró-jelöltek bizottsági meghallgatásán.

A parlament a tervek szerint kedden választja meg az Ab hiányzó négy tagját, akikről néhány napja megegyezett a Fidesz, a KDNP és az LMP. Továbbá sor kerülhet a parlament keddi ülésén Sulyok Tamás alkotmánybírónak, az Ab elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesének az Ab elnökévé választására is.

Az Ab tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, tizenkét évre. A testület elnökét is a parlament választja az alkotmánybírók közül. Mindehhez a kormányoldalnak a jelenlegi parlamenti erőviszonyok között támogató ellenzéki szavazatokra van szüksége.

Az igazságügyi bizottság hétfői ülésén a kormánypárti többség elutasította a 7., uniós betelepítési kvótákkal kapcsolatos alkotmánymódosításra vonatkozó jobbikos javaslatnak a hétfői ülés napirendjére vételét.

Akik nem fogják megszavazni a jelölteket
A Párbeszéd Magyarországért szerint a Fidesz "saját pártkatonáival", "saját szolgalelkű jogászaival" akarja feltölteni az Alkotmánybíróságot (Ab). A párt társelnöke, aki hosszasan bírálta az Alkotmánybíróság létszámában és hatáskörében 2010 óta végrehajtott változtatásokat, azt mondta: az alkotmánybírák megválasztásával a Fidesz gyakorlatilag befejezi "azt a hat éve tartó hentesmunkát, amelyben bárddal trancsírozta szét" a testületet. Szabó Tímea egyúttal bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazáson és erre kérte az ellenzéki pártokat, köztük a jelöltek megválasztását támogató LMP-t is.
A Demokratikus Koalíció "nyílt kollaborációnak" tartja, ha az LMP megszavazza a fideszes alkotmánybíró jelölteket - jelentette ki a párt alelnöke. Varju László személyesen is megkérte Hadházy Ákost, az LMP társelnökét, hogy ne támogassák szavazatukkal a négy jelöltet. Emlékeztetett, hogy Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke korábban egy nyílt levélben fogalmazott meg hasonló kérést. A független képviselő a hangsúlyozta, hogy konkrét kifogásaik is vannak a jelöltekkel szemben.
A Magyar Liberális Párt elnöke nem fogja támogatni az új alkotmánybírók megválasztását. Fodor Gábor indoklásként azt mondta, a testületet megfosztották korábbi, széles körű jogosítványaitól és már nem tudja betölteni korábbi kontrollszerepét.
Az MSZP frakcióvezetője szerint törvényellenes az alkotmánybírókat jelölő folyamat, ezért az Országgyűlés kedden törvénysértő módon választhatja meg a négy új alkotmánybírót.
Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény szerint a bírákat jelölő eseti bizottságnak legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből kell állnia.
A Fidesz és az LMP bűnben fogant paktumát, most törvénysértés követi - fogalmazott. Felszólította a "törvényességre oly érzékeny" LMP-t, hogy ne vegyen részt a voksoláson, ne járuljon hozzá egy "illegitim" Alkotmánybíróság létrehozásához. Kérdés, hogy ha a négy új bírát törvényellenesen megválasztják, akkor az Ab későbbi döntései mennyire lesznek legitimek - mondta.
Szerző
Témák
Kúria bírák AB
Frissítve: 2016.11.21. 17:09

Marad a sztrájkkészültség a szociális ágazatban

Fenntartja a sztrájkkészültséget a Magyar Közszolgálati, Közalkalmazotti és a Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), de szerdán megkezdi a tárgyalásokat a szociális ágazatban dolgozók keresetnövekedése érdekében Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, a sztrájktárgyalásokra kijelölt állami vezetővel - mondta a szakszervezet elnöke hétfőn sajtótájékoztatón.

Boros Péterné leszögezte: fenntartják az ágazatban dolgozók 30 százalékos keresetnövekedésére vonatkozó követelésüket.
Felidézte, november 10-én e-mailben és tértivevényes küldeményként postai úton is bejelentették hogy országos szervezésű sztrájkot kezdeményeznek december 5-ére. Ennek igazolására az e-mailt annak küldési dátumával és a tértivevény szelvényt is a sajtó rendelkezésére bocsátották.

A szakszervezet ezzel arra reagált, hogy a kormányzati portálon múlt csütörtökön megjelent közleményben az szerepelt: "a decemberre munkabeszüntetést hirdetők hivatalos bejelentéssel nem éltek, a sztrájkról nem kezdeményeztek egyeztetést a kormányzattal, és nem folytattak tárgyalást az elégséges szolgáltatások köréről sem".

Boros Péterné vis maiornak nevezte, hogy a dokumentum mindezek ellenére nem érkezett meg a kormányhoz. Hozzátette: amikor erről értesült, levélben fordult a helyettes államtitkárhoz és megismételte a sztrájkfelhívásukat, emellett szombaton telefonon is beszélt az államtitkárral, aki jelezte, hogy szerdán nyitott a tárgyalásokra a szakszervezettel.

Az MKKSZ elnöke arra kérte az ágazatban dolgozókat, folytassák a törvényes sztrájkelőkészületet, hogy megfelelően nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra már a szerdai tárgyaláson is. Kiemelte: felelősséget vállalnak a sztrájk szervezéséért és képesek megszervezni a törvényes sztrájkot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy már a sztrájkfelhívásuk első bejelentésének hatására teljesülhet az egyik követelésük - miszerint a szociális munka napja legyen munkaszüneti nap az ágazatban -, mivel a parlament előtt szerepel egy ezt tartalmazó javaslat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményére utalva, amely szerint ágazati számítások alapján a jövő évi, a bértáblában és pótlékokban megmutatkozó bértöbblet jelentős béremelést eredményezhet a szociális területen dolgozók esetében, Boros Péterné azt mondta: úgy tűnik, a 30 százalékos keresetnövekedésre vonatkozó követelésük egy jó része máris teljesülhet. Hangsúlyozta: nem lehetetlent kérnek, azt szeretnék elérni, hogy ne fokozódjon az ágazatban a munkaerőhiány, amely már most is 10 százalékra tehető.

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum munkavállalói oldalának képviselője arról beszélt: a parlament előtt szereplő tervezetben ugyan elismerik a szociális munka napjaként november 12-ét és az munkaszüneti nap lehet az ágazatban dolgozók számára, egy másik rendelkezés ugyanakkor törölné a ,90-es években kivívott köztisztviselők napját.

A köztisztviselők napját minden évben július 1-jén ünneplik, a jövőben Bárdos Judit szerint az önkormányzatok a saját költségvetési büdzséjükhöz igazítva ünnepelhetik munkaszüneti napként, de a tervezet indokolása kitér arra, hogy az állami szolgálatban lévő köztisztviselők, a rendvédelemben dolgozó köztisztviselők számára ez a nap a jövőben nem lenne munkaszüneti nap.

Felidézte: 2010-ben, amikor az Orbán-kormány elnyerte mandátumát, tárgyalások kezdődtek a rendvédelem pénzügyi helyzetének megoldására, az életpályamodell kialakítására. Hozzátette: akkoriban sok esemény történt az utcán és ezeknek az lett a következményük, hogy a szolgálati nyugdíjat eltörölték és a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét is megszüntették.

"Bosszúérzetem van" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az önkormányzati köztisztviselők vonatkozásában volt egy sztrájk, és ennek a következménye, hogy a 8 éve keresetnövekedésben nem részesülő egyéb kormányzati tisztviselők még ezt az egy szabadnapot is elvesztik.

Úgy vélte, ezt azért lehet megtenni, mert "tisztában van azzal a hatalom, hogy ezek a kollégák nem fognak az utcára menni, és a polgárok, a Magyarországon élő emberek pedig örülnek, hogy a bürokráciacsökkentés keretében egy jogosítványt elvesztenek". Ez pedig azt üzeni a szakszervezeti vezető szerint, hogy a hatalomtól soha nem lehet pluszjuttatásokat elvárni akkor, ha szembefordulnak vele.

Szerző

Többlet van az államkasszában

Az első tíz hónap adatai az államháztartás elmúlt tizenöt évének legkedvezőbb pozícióját mutatják - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára hétfőn.

Az NGM hétfőn tette közzé: az államháztartás központi alrendszere 57,3 milliárd forintos többlettel zárta az első tíz hónapot, míg tavaly 816,2 milliárd forintos deficit halmozódott fel október végéig. Az államháztartás önkormányzatok nélkül elért szufficitje az elkülönített alapok 81,4, és a társadalombiztosítási alapok 8,4 milliárd forintos többletének és a központi költségvetés 32,5 milliárdos hiányának egyenlegéből alakult ki.

Az államtitkár kiemelte: kedvezően alakultak a bevételek, a kiadási oldal fegyelmezett gazdálkodást mutat. Kifejtette: a foglalkoztatottak száma bővült, a reálkeresetek jelentősen növekedtek, mindez azt eredményezte, hogy a központi költségvetés foglalkoztatáshoz, illetve fogyasztáshoz kapcsolódó bevételei emelkedtek az idén az előző évhez képest, és a gazdálkodó szervezetek befizetései is nőttek. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kiadási oldalon is kedvező folyamat látható.
Miután mind a három nagy hitelminősítő befektetésre ajánlotta Magyarországot, a kamatkiadások csökkentek, és ez folytatódhat is a jövőben - mondta.

Banai Péter Benő szerint a kedvező pozíció lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy év végén úgy teljesítsen többletkiadásokat, hogy megőrzi az államháztartás stabilitását, az államadósság szintje az év végén várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál.

A magyar gazdaságban megvan az a támasz, amely a költségvetés stabilitását biztosítja, a 2016. évi számok bizakodásra adnak okot 2017-re is - tette hozzá.

Szerző