A Pirin Nemzeti Park a Pirin hegységben, Bulgária délnyugati részén terül el, megközelítőleg 40 000 hektár területen. Ez egyike Bulgária három nemzeti parkjának, amelyek együttesen az ország 1,5 százalékát fedik le. Területileg egybeesik két Natura 2000 védettségű területtel is, és egyike Bulgária két UNESCO természeti világörökségi helyszínének.
A nemzeti park jelentős része 2000 méteres tengerszint feletti magasságban, magashegyi területen helyezkedik el. A változatos, mészköves hegyi tájat mintegy 70 gleccsertó és különböző gleccser által alakított formák szabdalják, vízesésekkel, sziklás szirtekkel, barlangokkal. A magas hegycsúcsok és szirtfokok alatt folyók, vízesések, mezők keretezik a tájat, amely a tökéletes balkáni hegyvidék páratlan szépségében gyönyörködtet. A Pirin Nemzeti Park páratlan szépségű hegyvidéki fenyvesei adnak otthont a Balkán-félsziget talán legidősebb famatuzsálemének, az 1300 éves balkáni páncélfenyőnek is, mely a terület felfedezője után a "Baikushev fája" nevet kapta.
A nemzeti park legújabb kezelési terve a beépíthető területet a jelenlegi mérték 12,5-szeresére növelné meg, továbbá a nemzeti park mintegy 60 százalékát szolgáltatná ki gazdasági célú fakitermelési munkálatoknak.
"Nemzeti törvényeknek, Európai Uniós természetvédelmi irányleveknek és nemzetközi egyezményeknek kellene szavatolniuk, hogy ne mehessen ismét végbe hasonló, vagy ennél is drámaibb pusztítás, miközben két újabb síközpont épül, egy pedig jelenlegi területét növelné meg. A folyamat engedélyezése egyet jelentene azoknak a világörökségi szabályoknak a megszegésével, amelyek betartására a bolgár kormány felelősséget vállalt. Csupán hetek állnak rendelkezésünkre, hogy megállítsuk az új kezelési terv elfogadását, amely utat engedne az újabb erdőirtással járó építkezéseknek " - nyilatkozta Vesselina Kavrakova, a WWF Bulgária igazgatója.
A WWF bolgár irodája ezért petíciót indított, amelyben a kormányt sürgeti, hogy mihamarabb tegye meg a szükséges lépéseket a Pirin világörökségi és Natura 2000 védettségű helyszín védelméért és gátolja meg az egyetemes értékű természeti terület beépítését és további kizsákmányolását.
A Bansko és Dobrinishte települések közelében már működő síterepeket az UNESCO 2010-ben már kizárta a világörökségi területből. Ahhoz, hogy ezeket a síközpontokat megépítsék, több mint 160 hektárnyi erdőterületet kellett letarolni, köztük 120-300 éves fákkal rendelkező őserdőket is.
