Megbocsátható az abortusz

Ferenc pápa véglegesen az összes római katolikus papra kiterjesztette hétfőn a terhességmegszakításon átesett nők feloldozásának jogát, amely korábban csak a püspökök és a különleges gyóntatópapok kiváltsága volt.

A katolikus egyházfő az irgalmasság szentévének vasárnapi lezárulása után kiadott "apostoli levélben" tájékoztatott a változtatásról. A pápa az abortusz megbocsátását ideiglenesen már kiterjesztette az összes papra a tavaly december 8-án kezdődött és november 20-án véget ért különleges időszak idejére, de mostani bejelentésével végleg érvényben hagyta a rendelkezést.

Ferenc pápa ugyanakkor elmondta: amilyen határozottan csak lehet, újra le akarja szögezni, hogy az "abortusz súlyos bűn, mivel egy ártatlan életnek vet véget".

Szerző

Merénylet Kabulban

Legalább harmincan vesztették életüket Afganisztán fővárosában, Kabulban, amikor hatalmas robbanás történt egy síita mecsetnél – közölte az egészségügyi minisztérium szóvivője. 

Mivel 85-en sérültek meg, ezért vélhetően tovább emelkedik a halálos áldozatok száma.

A detonáció egy vallási ünnepség során történt: a síita Asúra ünnep negyvenedik napján. Mint a televízió jelentette, öngyilkos merénylet történt. Asraf Gani afgán elnök megbocsáthatatlan cselekedetnek nevezte a terrorakciót. Abdullah Abdullah kormányfő pedig háborús bűntettről beszélt. A merényletért az Iszlám Állam (IS) vállalta a felelősséget.

Szerző

Javult az Európai Unió megítélése

Egyértelműen javult az Európai Unió megítélése a Brexittel kapcsolatos júniusi népszavazás után. Ez derült ki a Bertelsmann Alapítvány felméréséből. Elnöke, Aart De Geus megállapította, hogy a jelek szerint a britek várható kilépése „az eddigi legjobb reklám volt az EU számára”.

A felmérés szerint a megkérdezett uniós polgárok 62 százaléka kíván továbbra is az EU tagja maradni miközben ez az arány márciusban még 57 százalék volt, s akkor sokan azt jósolták, a tendencia azt mutatja, hogy ez tovább csökken majd. Az egész EU területére kiterjedő felmérést augusztusban végezték, tehát még nem érződhettek az amerikai elnökválasztás, Donald Trump megválasztásának hatásai.

Ami azonban különösen érdekes, hogy Nagy-Britanniában az EU megítélése 56 százalékra emelkedett, ez márciusban még 49 százalék volt. Ez akár arra is utalhat, amennyiben új referendumot rendeznének, akkor a britek már a bennmaradás mellett voksolnának. Igaz, az elmúlt választások azért megmutatták, hogy a közvélemény-kutatásokat is fenntartásokkal kell kezelni.

Spanyolországban csökkent az EU megítélése, ám így is 68 százalékos. Ez összefüggésben állhat az elhúzódó, azóta megoldódott belpolitikai válságra. (A parlament ismét megválasztotta kormányfőnek Mariano Rajoyt, majdnem egy évig tartó politikai bizonytalanság után.) Ugyanakkor nőtt az EU-ba vetett bizalom Németországban, Franciaországban, Olaszországban, sőt Lengyelországban is, ahol nacionalista, konzervatív kormány van hatalmon.

A felmérés Angela Merkel politikájának megerősítést is jelentheti. A német kormány feje vasárnap este jelentette be, hogy negyedszerre is indul a kancellári tisztségért a jövő ősszel esedékes parlamenti választáson. Sokan az Európai Unió megmentőjének tartják a CDU elnökét, jóllehet több kemény belpolitikai kihívással is meg kell küzdenie. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Financial Timesnak adott múlt heti interjújában úgy foglalt állást: az EU a legjobb válasz a globalizációra és a század első felének katasztrófáira. „Ám az EU nincs valami jó állapotban” – ismerte el a politikus. Mint mondta, komolyan foglalkozniuk kell azzal, ami Nagy-Britanniában történt, s javítaniuk kell az uniós politikát.

Tegnap híre ment annak, hogy ha Martin Schulz jövő év elején távozik az Európai Parlament éléről, akkor Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is lemond. A Bizottság egy szóvivője azonban cáfolta ezt.

 Lépnie kell az SPD-nek
Azzal, hogy Angela Merkel bejelentette: indul a 2017-es választáson, kényszerhelyzetbe hozta a szociáldemokratákat. Az SPD-nek is döntenie kellene, kit indít kancellárjelöltként. A párt azonban semmit sem akar elsietni. Annyi bizonyos, hogy ha nem Sigmar Gabriel pártelnök, alkancellár lesz a jelölt, akkor Martin Schulzra, az Európai Parlament elnökére eshet a választás. Thomas Strobl.
A CDU alelnöke szerint egyik jelölt sem rendelkezik olyan tapasztalattal, tekintéllyel, mint a kancellár. Ralf Stegner, az SPD alelnöke ezzel szemben úgy véli, hogy a szociáldemokraták nem túl acélos népszerűségi mutatói ellenére pártja önbizalommal nézhet a parlamenti választás elébe. Mint mondta, nem becsülik le Merkelt, de „oda a legyőzhetetlenség mítosza” – fejtette ki.

Szerző