Fideszes bírókat szavaz meg az LMP?

Publikálás dátuma
2016.11.22. 06:00

Ismét teljes lehet az Alkotmánybíróság (Ab) létszáma, miután tegnapi bizottsági meghallgatásuk után gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a kormánypárti többség az LMP támogatásával ma megszavazza a Fidesz négy alkotmánybíró-jelöltjét és a testület elnökévé választja az eddigi helyettest, Sulyok Tamást. Az ellenzék többi tagja elutasítja a jelölteket, az MSZP szerint pedig az egész eljárás törvénytelen, mert a jelölőbizottságban nem volt meg a szükséges létszám. Ők fel sem veszik a szavazólapokat.

Négy új alkotmánybírót választ ma az LMP segítségével a kormánypárti többség. Miután az elmúlt két évben a 15-ből négy poszt megürült, úgy döntött a Fidesz, hogy ideje a testületet kiegészíteni. Ám kétharmad híján ennek csak akkor akartak nekifutni, ha biztosan tudják, jelöltjeiket megszavazza a Ház, ezért - ki tudja mivel - az LMP-t múlt hét csütörtökön megnyerték az ügynek, a zöld párt váratlanul hajlandó volt alkut kötni Ezt követően az MSZP-re, illetve a Jobbikra nem is volt szüksége a kormánypártnak, tegnap annak biztos tudatában hallgatták meg a jelölteket, hogy a kétharmadhoz hiányzó két ellenzéki voksot az LMP biztosítja. A DK ezt "nyílt kollaborációnak" tartja. A többi ellenzéki frakció, illetve a függetlenek által elutasított jelöltek megválasztását tegnap nyolc igen szavazattal egy nem ellenében támogatta az igazságügyi bizottság. A Jobbik ugyan jelen volt a bizottsági meghallgatáson, ám a jelölési eljárás ellen tiltakozva nem szavaztak és állításuk szerint ma sem fognak.

A szocialisták nem vettek részt a testület ülésén. Az Igazságügyi bizottság tagja, Bárándy Gergely lapunknak elmondta, a mai parlamenti voksoláskor fel sem veszik a szavazólapot és a többi ellenzéki képviselőt is erre biztatják. Törvényellenes az alkotmánybírókat jelölő folyamat, ezért az Országgyűlés ma törvénysértő módon választhatja meg a négy új alkotmánybírót - közölte tegnap Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezetője emlékeztetett, az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény szerint a bírákat jelölő eseti bizottságnak legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből kell állnia. Miután azonban ő csütörtökön délután lemondott alelnöki tisztségéről és bizottsági tagságáról, így a testület pénteken nyolc taggal döntött a jelöltekről. Lemondását Rubovszky György, a jelölő eseti bizottság elnöke nem vette figyelembe, sőt a testület tagjai sem. Az Országgyűlés plenáris ülésén ügyrendi indítványt tett volna, hogy a parlament ezen a héten ne válassza meg az alkotmánybírókat, de Kövér László házszabály- és törvényellenesen ezt megakadályozta, megvonta tőle a szót. Jelezte, ha mégis megválasztják az alkotmánybírókat, akkor az MSZP a megfelelő jogi fórumokon megtámadja a döntést.

Marosi Ildikó

Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúriai bíráját hallgatta meg tegnap elsőként a bizottság. A jelöltet az ellenzék azért bírálta, mert a Kúrián több, a Nemzeti Választási Iroda döntéseivel kapcsolatos ügyben vitatható döntést hozott.

Az LMP-s Hadházy Ákos azt firtatta, hogyan érintette Marosi Ildikót, hogy az Ab elmeszelte mostani munkahelye, a Kúria egyik döntését a TV2 társadalmi célú hirdetésnek álcázott politikai hirdetésével kapcsolatban. A jelölt válaszában hangsúlyozta, hogy párbeszédre van szükség a Kúria és az Alkotmánybíróság között.

Szakmai múltja

Az egyetlen alkotmánybíró jelölt-nő eddig kúriai bíróként tevékenykedett, de ezt megelőzően az Alkotmánybíróság főtanácsadójaként dolgozott. 2012-ben az önkormányzati rendeletek normakontrollját az Alkotmánybíróságtól átvette a Kúria által életre hívott Önkormányzati Tanács, Marosi Ildikó ennek a háromtagú tanácsnak lett a tagja. A Tanács feladata dönteni az önkormányzati rendeletek törvényességéről, alkotmányosságáról.

Horváth Attila

Horváth Attila jogtörténész alkotmánybíró-jelöltként bizottsági meghallgatásán a történelmi alkotmány mai viszonyok között is alkalmazható, ésszerű, nem elavult elveinek fontosságát hangsúlyozta. Azt azért elismerte, hogy a történeti alkotmánynak csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, amelyek nem ellentétesek az alaptörvény tételes rendelkezéseivel.

Szakmai múltja

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára elsősorban jogtörténészként ismert, jelenleg az alaptörvény nemzeti hitvallásának kommentárján dolgozik.

Horváth Attila foglalkozott a magyar alkotmányjog, a magánjog, a kereskedelmi jog, az önkormányzatiság és nemzetiségi jog történetével, valamint a szocializmus jogtörténetével, a koncepciós perekkel. A DK figyelmeztetett, a jelölt résztvevője volt annak a Balsai-bizottságnak, amely baloldali politikusokat akart bebörtönöztetni a 2006-os zavargások kapcsán.

Schanda Balázs

Egy alkotmánybírónak a jogi kötelezettségen túl másfajta kötelezettségnek is meg kell felelnie. A józan ész mércéjét, követelményét is ki kell állnia. Erről Schanda Balázs beszélt a bizottsági ülésen, hozzátéve, hogy egyetlen jogállam sem tökéletes, így folyamatos korrekcióra van szükség, ennek mércéje az alkotmánybíráskodás kell legyen. Hadházy Ákos LMP-s képviselő a papi pedofíliáról kérdezte, miután pár éve ezzel kapcsolatban egyes vélemények szerint a szexuális erőszakot súlytalanná tevő véleményt jelentetett meg. A jelölt szerint írásával azt akarta hangsúlyozni, nem kéne hagyni, hogy az egyes esetek az egész katolikus papság elleni sztereotípiák kialakulásához vezessenek.

Szakmai múltja

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Alkotmányjog Tanszékének vezetője, az alkotmányjog és az egyházjog konzervatív egyetemi tanára. Nevét néhány hónapja kapta fel a média, amikor a kormány három jelöltet nevezett meg az Emberi Jogok Európai Bírósága következő magyar bírájának helyére, de sokak szerint ő volt a kiválasztott. Civilek tiltakozására a kormány a jelölést visszvonta és pályázatot írt ki a posztra. Az ELTE jogi karán végzett, majd külföldi egyetemekre járt, 2007 után hat évig Pázmány jogi karának dékánja is volt. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel együtt írták a Bevezetés az alkotmányjogba című egyetemi tankönyvet.

Szabó Marcel

Szabó Marcel zöldombudsman a környezetvédelmi jog védelmét ígérte. Kérdésre válaszolva felmondta a kormánypárti leckét, miszerint egyértelművé kell tenni, hogy vannak olyan alkotmányos elvek, amiket az uniós normák végrehajtásával nem sérthetünk meg.

Szakmai múltja

A 42 éves nemzetközi jogász, szakmai-tudományos tevékenységének egyik központi területe a környezetvédelmi jog, amellyel csaknem húsz éve foglalkozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docenseként és 2012. október 8. óta a jövő nemzedékek szószólójaként, az alapvető jogok biztosának helyetteseként.

Sulyok Tamás

Sulyok Tamás lehet az Alkotmánybíróság új elnöke. Az országgyűlés 2014 szeptemberében választotta be a legfelső bírói testületbe, a következő tavasszal elnökhelyettessé választották, idén április óta pedig valójában már ő látja el az elnöki jogköröket is, mert lejárt Lenkovics Barnabás elnöki mandátuma . A 60 éves európai jogász hosszú ideig gazdasági joggal is foglalkozott, jogtanácsosként, majd alkotmánybíróvá választásáig ügyvédként dolgozott. Jogi munkái mellett 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul is volt.

A Fidesz Alkotmánybírósága

Nem volt veszélyben az alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a testület működőképessége az elmúlt fél évben, amikor csak 11 tagja volt az Ab-nak. A jogszabály szerint legalább tíz tag jelenléte szükséges a döntésekhez, s legközelebb 2019-ben jár le a mandátuma az egyik bírónak, Stumpf Istvánnak (lásd táblázatunk).

Politikai szempontból azonban mégis veszélyben van az Ab működőképessége: ma már csupa Fidesz által, 2010 után jelölt és megválasztott tagból áll. A most jelölt négy személy sem fog érdemben változtatni ezen; az Ab eddig is rendre többségi döntéseket hozott, bár még a pártkatonák között is sokszor akad, aki kiszavaz a testületből. Leginkább Stumpf Istvánra igaz ez, de Szalay Péter, Czine Ágnes és az elnöknek jelölt Sulyok Tamás is sokszor fogalmaz meg a többségtől eltérő véleményt. Leginkább Balsai István, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András hűségesek az őket jelölő párthoz, állítólag ebből a körből rendszeresen értesítik is a Fideszt a várható döntések tartalmáról. Úgy tudjuk, korábban olyan is előfordult, hogy az Ab ülése alatt küldött az egyik bíró sms-t egy ügy elbírálásáról.

Tizenegy tag abból a szempontból elegendő is volt, hogy 1989-től 2011-ig ekkora létszámmal működött az Ab. A Fidesz-KDNP kétharmada birtokában 2011. júniusában a testület tagjainak számát 11-ről 15-re emelte. A 2011 márciusában elfogadott, de csak 2012-ben hatályba lépő új alkotmány már 15 fős alkotmánybíróságot írt elő, de az Országgyűlés a korábban hatályos (régi) alkotmányt módosítva már 2011. szeptember 1-jei hatállyal 15 tagúra bővítette ki szervezetet. Erre nyilván azért volt szükség, mert a Fidesz nem minden esetben tudta átvinni akaratát a testületen - például a 98 százalékos különadó és az indoklás nélküli menesztések ügyében.

Nemcsak létszámbővítés történt, de már a korábbi (régi) alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbították az Ab jogköreit. Megszűnt az actio popularis, vagy az a jog, hogy bárki az Ab-hez fordulhatott, de egyébként is erősen korlátozták a testülethez való fordulás jogát. Továbbá beleírták az alaptörvénybe, hogy az Ab "az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül". Ami azt jelenti, hogy a kétharmad alkotmánymódosításait az Ab érdemben nem vizsgálhatja.

Különös pontja volt az alkotmánybíráskodás kordában tartásának - s nyilván a magánpénztárak államosítása miatt volt rá szükség -, hogy ugyancsak alaptörvényben rögzítették, "amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja" az Ab "a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg".

A testület működése gyökeresen az alaptörvény hatályba lépésével, 2012. január 1-el alakult át. Az állampolgári normakontroll-kérelmek korlátozása azzal is együtt járt, hogy a folyamatban lévő ügyek döntő többsége megszűnt, 1600-ból csak mintegy 300 beadványt sikerült "átmenteni". Ráadásul az Ab ekkor már rendkívüli módon megosztottá vált; a bírók nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését elutasító 2012 nyári Ab-döntést például 7:7 arányban fogadták el - csak 14 tag szavazott -, és végül az azóta távozott elnök, Paczolay Péter voksa döntött.

A megosztottság ellenére sikerült érdemi döntéseket hoznia az Ab-nek, ezért is volt "szüksége" a kétharmadnak arra, hogy a negyedik alaptörvény-módosítással tucatnyi ügyben reagáljon az Ab-határozataira. Mérlegelés nélkül az alaptörvénybe írták az Ab szerint alkotmányellenes szabályokat.

A régi és az új tagok éles ellentétének "feloldására" a Fidesz 2013-ban úgy módosította az Ab-törvényt, hogy eltörölte a testület tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát. A Fidesz által 2011 ősze óta megválasztott alkotmánybírák tehát nemcsak 12 évre kaptak felhatalmazást (kivéve a már korábban kilenc évre választott Stumpfot), hanem annak ellenére is kitölthetik meghosszabbított mandátumukat, hogy többen idő közben betöltik a 70. évüket.

További újítást jelentett, hogy a bírók korábban maguk jelöltek és választottak elnököt a tagok közül három évre. Ma az Ab-elnökét is az Országgyűlés választja, a tagok közül kétharmaddal - az elnök mandátuma alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Paczolay Péter így 2008. július 4. és 2015. február 24. között végig elnöke lehetett a testületnek, miután 2011-ben újraválasztotta őt elnöknek a parlamenti kétharmad. Érdekesség, hogy utóda az elnöki poszton az a Lenkovics Barnabás lett - 2015. február 25. és 2016. április 21. között -, akinek alkotmánybírói mandátumának lejárta miatt kellet megválnia a poszttól, amelyet alig egy évig töltött be. Elnökként tehát eleve ideiglenesen tekintettek rá.

Szerző

Elszabadult lovak okoztak balesetet a 63-ason

 Megsérült egy ember, aki autójával elszabadult lovaknak ütközött, majd árokba csapódott a 63-as főút 89-es kilométerszelvényében, Székesfehérvár térségében - közölte hétfő este a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján.

Sipos Mónika rendőrségi sajtóreferens elmondta, hogy az ütközés következtében egy ló elpusztult, egy másik megsérült. Hozzátette: a balesetben egy másik jármű is érintett volt, annak a visszapillantó tükrét törte le az egyik állat. A helyszíni szemle és a műszaki mentés ideje alatt az érintett útszakaszon félpályás forgalomkorlátozás van érvényben.

Szerző

Elszabadult lovak okoztak balesetet a 63-ason

 Megsérült egy ember, aki autójával elszabadult lovaknak ütközött, majd árokba csapódott a 63-as főút 89-es kilométerszelvényében, Székesfehérvár térségében - közölte hétfő este a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján.

Sipos Mónika rendőrségi sajtóreferens elmondta, hogy az ütközés következtében egy ló elpusztult, egy másik megsérült. Hozzátette: a balesetben egy másik jármű is érintett volt, annak a visszapillantó tükrét törte le az egyik állat. A helyszíni szemle és a műszaki mentés ideje alatt az érintett útszakaszon félpályás forgalomkorlátozás van érvényben.

Szerző