Viktor Ozerov, az orosz felsőháznak megfelelő Szövetségi Tanács védelmi bizottságának elnökének szavait a RIA hírügynökség tette közzé. A politikus – hasonlóan az elmúlt hónapok számos hasonló moszkvai közleményéhez – arra hivatkozott, hogy a lépésre a mind fenyegetőbb nyugati magatartás, az amerikaiak európai rakétavédelmi lépései miatt van szükség. Megerősítik a balti hadiflottát is.
Kalinyingrád jogállása sajátos: a mintegy egymilliós lakosságú, 15 ezer négyzetkilométeres (vagyis hazánknál hatszor kisebb) terület Oroszország része, ám földrajzilag elkülönült, Lengyelország és Litvánia közé ékelődik. Az orosz haderő korábban is rendszeresen küldött Iszkander-egységeket a régióba, ám eddig azzal az indokkal, hogy csupán átmeneti időre, konkrét hadgyakorlatok keretében szükséges alkalmazásuk. Most azonban jó néhány nyugati szakértő úgy véli, hogy a telepítésre a Baltikum körüli, növekvő feszültség kapcsán kerül sor: az észt, a lett és a litván kormányzat egyaránt határozottabb NATO-fellépést szorgalmazna Moszkva esetleges nyomásgyakorlásának ellensúlyozására. Nyilatkozott maga Vlagyimir Putyin elnök is, aki szintén „ellenintézkedésnek” nevezte a fejleményeket.
Az Iskander rakétát nukleáris robbanófejjel is felszerelhetik. Az SS-400 föld-levegő rakéták szintén fejlett harcrendszernek minősülnek, hatótávolságuk körülbelül 450 kilométer, s korábban már a Szíriában működő orosz bázisok védelmére is alkalmaztak ilyen fegyvereket.
