Megválasztották az Alkotmánybíróság elnökét és négy új tagját

Publikálás dátuma
2016.11.22 13:04
Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság (Ab) megválasztott elnöke leteszi esküjét MTI Fotó: Illyés Tibor
Megválasztotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját kedden.

Az elnökké választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott. Az Ab-elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig, Sulyok Tamás esetében 2026-ig tart.

Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében egy voks érvénytelen volt. Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól.

Latorcai János ülésvezető elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazásban 138 képviselő vett részt. Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek. Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.

Szabó Marcel, Schanda Balázs, Hörcherné Marosi Ildikó és Horváth Attila (b-j), az Alkotmánybíróság új tagjai esküt tesznek az Országgyűlés plenáris ülésén MTI Fotó: Illyés Tibor

Szabó Marcel, Schanda Balázs, Hörcherné Marosi Ildikó és Horváth Attila (b-j), az Alkotmánybíróság új tagjai esküt tesznek az Országgyűlés plenáris ülésén MTI Fotó: Illyés Tibor

Az alkotmánybíró-jelölésről múlt csütörtökön számolt be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, bejelentve, hogy a két kormánypárt és az LMP megegyezett a jelöltekről az Ab hiányzó bírói helyeire. A Fidesz és a KDNP ellenzéki támogatás nélkül nem tudta volna biztosítani az összes képviselő kétharmadának támogató szavazatát.

Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos támogatásukat azzal indokolta, hogy a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.

Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re - amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Ab tagjává; 2015. április 1-jétől a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.

Az MSZP és a Jobbik korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban. A szocialisták puccsszerűnek minősítették a alkotmánybíró-választást, majd bejelentették azt is, hogy törvénytelennek tartják az alkotmánybírókat jelölő folyamatot.

A Jobbik azt közölte, nem a jelöltek, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk.

Az MSZP jogsértőnek tartja a választást
Az MSZP változatlanul törvénysértőnek tartja a négy új alkotmánybíró megválasztását - közölte az ellenzéki párt frakcióvezetője. Tóth Bertalan elmondta, a jelöltek megválasztása miatt nem lehet jogorvoslatot kérni, az Alkotmánybíróság (Ab) nem járhat el saját ügyében.
Illegitim Alkotmánybíróság jön létre, a testület későbbi döntéseinek legitimitása megkérdőjelezhető lesz - közölte.
Arra a kérdésre, hogy a fideszes Gulyás Gergely szerint egy tag lemondása nem befolyásolta a jelölőbizottság határozatképességét, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, a törvény egyértelmű, legalább kilencfős bizottságnak kell jelölnie az alkotmánybírókat. Tóth Bertalan azt mondta, a testület múlt hét pénteken nyolcfős volt, mivel ő előző nap lemondott tagságáról. Ez nem a határozatképességet befolyásolta, hanem a jelölőbizottság törvényileg előírt minimum létszámát - hangsúlyozta.
Szerinte "az urizáló fideszes elit" a választással újabb szeget ver a jogállamiságba, most az az újdonság, hogy az LMP is közreműködik ebben.
A szocialista politikus az LMP érvelését vitatva azt mondta, ha nem egészítik ki a testületet és az Ab működésében zavarok lépnek fel, akkor akár ki lehetett volna kényszeríteni egy újabb törvényt egy nagyobb hatáskörű Ab-vel. Vagy azt, hogy konszenzussal válasszák meg az alkotmánybírókat a szakmai szervezetek észrevételeinek megfelelően - tette hozzá.

Miért kellettek új bírák? Háttér

Miután az elmúlt két évben a 15-ből négy poszt megürült, úgy döntött a Fidesz, hogy ideje a testületet kiegészíteni. Ám kétharmad híján ennek csak akkor akartak nekifutni, ha biztosan tudják, jelöltjeiket megszavazza a Ház, ezért - ki tudja mivel - az LMP-t múlt hét csütörtökön megnyerték az ügynek, a zöld párt váratlanul hajlandó volt alkut kötni. Ezt követően az MSZP-re, illetve a Jobbikra nem is volt szüksége a kormánypártnak. Azt, hogy a kétharmadhoz hiányzó két ellenzéki voksot az LMP biztosítja, a DK "nyílt kollaborációnak" tartja. 

Igazán nem volt veszélyben az alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a testület működőképessége az elmúlt fél évben, amikor csak 11 tagja volt az Ab-nak. A jogszabály szerint legalább tíz tag jelenléte szükséges a döntésekhez, s legközelebb 2019-ben jár le a mandátuma az egyik bírónak, Stumpf Istvánnak.

Politikai szempontból azonban mégis veszélyben volt az Ab működőképessége: már csupa Fidesz által, 2010 után jelölt és megválasztott tagból állt. A most választott négy személy sem fog érdemben változtatni ezen; az Ab eddig is rendre többségi döntéseket hozott, bár még a pártkatonák között is sokszor akadt, aki kiszavazott a testületből. Leginkább Stumpf Istvánra igaz ez, de Szalay Péter, Czine Ágnes és az új elnök, Sulyok Tamás is sokszor fogalmazott meg a többségtől eltérő véleményt. Leginkább Balsai István, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András hűségesek az őket jelölő párthoz, állítólag ebből a körből rendszeresen értesítik is a Fideszt a várható döntések tartalmáról. Úgy tudjuk, korábban olyan is előfordult, hogy az Ab ülése alatt küldött az egyik bíró sms-t egy ügy elbírálásáról.

Lásd még: Fideszes bírókat szavaz meg az LMP?

Jeges tűz
Az Eötvös Károly Intézet közleménye:
A kormánynak sikerült megszereznie az LMP támogatását négy új alkotmánybíró jelöléséhez. 
A konszenzusos jelöltek biztosan nem fogják helyreállítani az Alkotmánybíróság függetlenségét. 2013 tavaszán először ugyanis többségbe, majd kizárólagos többségbe kerültek azok a bírák, akiket a Fidesz által 2010-ben megváltoztatott jelölési szabályok szerint választottak meg, azaz tisztségük elnyeréséhez elég volt a kormány támogatása.
Az új alkotmánybíráknak és jelölőiknek számolniuk kell azzal, hogy nem független testületet egészítenek ki, hiszen mind a tizenegy jelenlegi alkotmánybírót a kormánytöbbség egyedül jelölte és választotta meg, és az AB új elnöke is ezek közül a bírák közül kerül ki. Egyértelmű, hogy a bíróválasztás nem változtatja meg a testület karakterét, nem teszi az alkotmányosság értékei iránt elkötelezetté az Alkotmánybíróságot.
Az LMP azzal, hogy támogatja a Fideszt az új alkotmánybírák megválasztásában a NER rendszerkritikusa helyett, ezúttal a rezsim konstruktív ellenzékeként lép fel, amivel a NER működtetéséhez nyújt segítséget. Liberális demokráciában a konstruktív ellenzékiség nem csak lehetőség, hanem kötelesség, mert az alkotmányos intézmények csak a kormánytöbbség és az ellenzék kooperációjával működtethetőek. A NER-ben azonban a konstruktív ellenzék az illiberális állam fenntartásához járul hozzá.
Az Alkotmánybíróság így már nem csak a kormánytöbbség által megválasztott bírákból áll majd, hanem ellenzéki támogatást is élvező tagjai is lesznek. Az LMP emlékezetünk szerint alkotmányos ügyekben a menekültválságig mindig tiszteletre méltó, az alkotmányosságot támogató álláspontot képviselt, ezért is különös az Alkotmánybíróság kiegészítését támogató politikai döntése. A Fidesz—LMP megállapodás tehát inkább rontott a helyzeten, mert az LMP támogatása azt a hamis látszatot kelti, mintha néhány új személy bekerülésével az Alkotmánybíróság rendeltetésének megfelelően működő alkotmányos intézménnyé válhatna. Négy új alkotmánybíró, még ha személy szerint ideális választás lenne – erről távolról sincs szó –, semmiképp nem elég ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság újra betöltse alkotmányos funkcióját, azaz a közhatalom-gyakorlás korlátja és az emberi jogok védelmezője legyen. A NER ilyen konszolidációja ahelyett, hogy közelebb hozná, távolabb tolja az alkotmányosság helyreállításának esélyét.



Szerző
Frissítve: 2016.11.22 14:25

Egy német kabaré szerint a Fideszt három érv tartja a Néppártban: Audi, BMW, Mercedes

Publikálás dátuma
2019.03.23 17:51
A Mercedes-gyár belülről. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Orbán kormánya egy percig sem maradhatna életben uniós lóvé nélkül: ha szuverenitást akarnak, akkor jöjjenek ki a saját pénzükből - üzent a német köztévé kabaréműsora.
Több mint öt percet foglalkozott Orbán Viktorral a német közszolgálati adó, a ZDF politikai kabaréműsorának péntek esti adása. A Heute show az Európai Néppárt és a Fidesz konfliktusát és annak átmeneti feloldását magyarázta meg – írja a 444.hu. Mint a konfliktus forrásai, Oliver Welke műsorában szóba kerültek a Soros-Juncker plakátok, amik a műsor szerint színtisztán antiszemiták. Plusz szemtelen hazugságok az Európai Unióról. 
"Egyébként Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU lóvéja nélkül. Ezért cserébe mondjuk néhány menekültet átvállalhatna"
- tette hozzá Welke. Majd idézték Orbánt, hogy „szuverének akarunk maradni”, mire Weike visszaüzent: 
"akkor maradjatok magatok, jó lenne ha megtanulnátok, hogy lehetne külföldi pénz nélkül kijönni."
A műsorban azzal is elviccelődnek, hogy a kormány még a túlóratörvényt is bevezette. 
"Így működik a populizmus: a hülyék kimennek az utcára, hogy nem akarunk gazdasági bevándorlókat, erre mondja a kormány, hogy jó ötlet, akkor ti fogtok 400 órával többet dolgozni" - jegyezték meg.

A neonáci tüntetést Soros szervezte - Trump begőzölt támogatójával akarja naggyá tenni a kormány a családokat

Publikálás dátuma
2019.03.23 17:24

Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
Több ominózus díszvendége is volt annak a "Makig Families Great Again!" (Tegyük újra naggyá a családokat!) elnevezésű rendezvénynek, amit március közepén tartottak Magyarország Washingtoni nagykövetségén, írja a 444.hu.
Egyrészt megjelent Donald Trump volt biztonságpolitikai tanácsadója, a Magyarországon korábban körözés alatt álló, kétes előéletű, magyar származású Sebastian Gorka. Másrészt ott volt Trump tanácsadója, Kathryn Talento, abortuszellenes aktivista, aki szerint a hormonális fogamzásgátlók úgy működnek, hogy a már megfogant magzatot kilökik a szervezetből, anélkül, hogy a nő tudna róla, hogy terhes volt.
És a "családvédő csapatot" erősítette egy republikánus képviselő is. Akit kilenc testvére annyira utál, hogy a tavaly őszi kongresszusi választásokon 9 testvére inkább a demokrata ellenfele kampányfilmjeiben szerepelt.
De ez csak a Gosar-jéghegy csúcsa, a mélyben sokkal durvább dolgok rejtőznek. Például:
  • Gosar bojkottálta Ferenc pápa kongresszusi beszédét, tiltakozásul amiatt, hogy a pápa hisz a klímaváltozásban, ami szerinte csak áltudományos humbug.
  • A republikánus állította, hogy a charlottesville-i neonáci tüntetést az amerikai baloldal és Soros szervezte, hogy lejárassák Trumpot.