Előfizetés

Bérpótlékot ígértek húszezer közalkalmazottnak

Az alapbéren felül 15 százalékos bérpótlékban részesül 2017. január 1-jétől a kulturális ágazatban dolgozó több mint 20 ezer közalkalmazott.

A kultúrára a kormány a társadalmi felzárkóztatás eszközeként is tekint - hangsúlyozta egy keddi budapesti sajtóbeszélgetésen a kultúráért felelős államtitkár. Hoppál Péter emlékeztetett a kormányzat kulturális decentralizációs programjára, melynek során többek között megemelték 1700 kistelepülés kulturális normatíváját.

Komoly kulturális infrastruktúrafejlesztő program is zajlik: országszerte csaknem 500 könyvtár és kultúrház újult meg az elmúlt években, a fővárosban felújították a Pesti Vigadót, a Várkert Bazárt, a Zeneakadémiát és az Erkel Színházat, elindult a Liget Budapest projekt, és rövidesen kezdődik az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója is - hangsúlyozta az államtitkár.

Hoppál Péter emlékeztetett a már négy alkalommal meghirdetett kulturális közfoglalkoztatási programra is. Hozzátette azonban, hogy a kulturális ágazatban dolgozók bérfejlesztése mindeddig a kormányzat adóssága volt, noha növelni szeretnék a kulturális szféra munkaerőpiaci vonzerejét és ellensúlyozni más ágazatok elszívó hatását.

Hoppál Péter elmondása szerint céljuk az, hogy motivált, kreatív és dinamikus emberek válasszák ezt a pályát. A 2017-es bérrendezésre ezért 5,46 milliárd forintot szánnak, a kulturális szféra közalkalmazottainak bére így a jelenlegi bértábla figyelembe vételével havi bruttó 10 ezer és 55 ezer forint közötti összeggel nő. Az átlagos havi béremelkedés a középfokú végzettségűek számára 14 ezer, a felsőfokú végzettségűek számára csaknem 30 ezer forint lesz - mondta.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány öt év alatt 40 százalékkal kívánja emelni a közszférában dolgozók bérét. Mivel azonban a kulturális szférában utoljára 2008-ban történt kisebb béremelés, az ágazatban dolgozók számára mégis indokolt a bérpótlék bevezetése is - jegyezte meg.

Mint hozzátette, a bérpótlékot terveik szerint az egyházi és civil fenntartású szervezeteknél hasonló munkakörben dolgozókra is kiterjesztenék, és egyeztetések folynak a vállalkozóként dolgozó művészek bérével kapcsolatban is - mondta Hoppál Péter.

"A Fidesz-KDNP ellökné a diákokat a jogaiktól" - Vita a Házban

Publikálás dátuma
2016.11.22. 16:51
Illusztráció: Népszava
Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények kormánypárti képviselők által kezdeményezett módosításának általános vitáját folytatta le kedden az Országgyűlés. Az MSZP szerint a módosítás nem szolgálja a diákok érdekét, a Fidesz-KDNP javaslatai végiggondolatlanok. A Jobbik képviselője azt firtatta, történt-e egyeztetés a diákokkal, az LMP pedig kijelentette, hogy munkavállalói jogoktól fosztják meg a tanulókat.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára úgy értékelte, a képviselői önálló indítványként benyújtott törvényjavaslat elfogadásával rugalmasabbá, egységesebbé válik az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szabályozás, működésük javul. Ezen szövetkezetek céljaként azt jelölte meg, hogy a fiatalokat bevezessék munka világába. Az államtitkár több változtatást is ismertetve elmondta, a szabályozás rugalmasságát szolgálja, hogy iskolaszövetkezetnek jogi személy is tagja lehet. A szabadságra vonatkozó szabályok módosítását úgy indokolta, a nappali tagozatos hallgatók az iskolaszövetkezet keretében nem munkaviszonyban, hanem külső szolgáltatásra irányuló jogviszony keretében végeznek munkát. Hozzátette: a nappali tagozatosak munkavégzést csak az oktatási intézmény által biztosított szabadidejükben vállalnak.
    
MSZP: a Fidesz-KDNP javaslatai végiggondolatlanok
    
Gúr Nándor (MSZP) szerint az, hogy másfél év alatt ez az iskolaszövetkezeteket érintő szabályozás hatodik módosítása azt jelzi, a Fidesz-KDNP javaslatai végiggondolatlanok, ellentétes érdekek vannak mögötte. Értékelése szerint nem szolgálja a diákok érdekét. Ezt a többi között azzal indokolta, hogy megszüntet egy szerzett jogot. Kifejtette: tavasszal döntött a parlament arról, hogy az iskolaszövetkezet keretében 13 munkanap után egy szabadnap jár, most ezt lenullázzák. A szocialista politikus nemes célkitűzésnek nevezte, hogy a díjazásnál a minimálbért kell elérni, de szerinte ennél lehetne bátrabb az előterjesztő. Szóvá tette azt is, hogy nem munkabért kapnak a szövetkezeti tagok, hanem díjazásban részesülnek. Ezzel megint csak nem adnak, hanem elvesznek - közölte, utalva ezzel a szolgálati idő kérdésére. Elmondta, a Fidesz-KDNP még inkább el akarja lökni a diákokat a munka törvénykönyvétől.

KDNP: cél a diákmunka szélesítése

Hollik István (KDNP), aki előterjesztője is a törvényjavaslatnak, azt mondta, a módosítások a diákok érdekeinek szem előtt tartásával történik, célja a diákmunka szélesítése. Támogatják az igazi hungarikumnak számító diákszövetkezetek működését, azoknak kiemelkedően fontos szerepük van - mondta. Szerinte a fiatalok között nagy igény van erre a foglalkoztatási formára, évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal alkalmi munkát, ebből legalább 130 ezer iskolaszövetkezetben teszi ezt. Hozzátette: a szövetkezetek árbevétele 17 milliárd, és ebből több mint 15 milliárd forint jövedelme keletkezik a diákoknak.
    
Jobbik: meghallgatták a diákok véleményét?
    
Farkas Gergely (Jobbik) azt firtatta, történt-e egyeztetés a diákokkal, az azokat képviselő szervezetekkel, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal. Szerinte a törvénymódosításnak nem csupán az egyik fél, az iskolaszövetkezetek vezetőinek véleményén kellene alapulnia. Aziránt is érdeklődött, mi történt az elmúlt fél évben, hogy a kormánypártiaknak eszébe jutott, nem jár szabadság a nappali tagozatos hallgatóknak.  Problémának nevezte, hogy a munkaadók nem valódi szakmai tudást jelentő munkára alkalmazzák a fiatalokat. Szerinte lehetőséget kellene adni arra, hogy a diákok értékeljék a szakmai gyakorlatot biztosító cégeket.

LMP: jogoktól fosztják meg a diákokat

Ikotity István (LMP) is megjegyezte, hogy félév múltán módosítják ismét a törvényt, megint képviselői indítványként. Úgy fogalmazott, az iskolaszövetkezetek működése két fideszes képviselő, Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf elképzelése szerint alakul. Véleménye szerint a szabadság megvonásával az egyik legfontosabb munkavállalói jogtól fosztják meg az iskolaszövetkezet tagjait. Komolytalannak nevezte azt az érvet, hogy az egyetem mellett dolgozó diákok főállása az iskola és csak szabadidejükben dolgoznak. A szabadság munkavállalói jog, nem függhet a hallgatói jogviszonytól - mutatott rá. Szerinte nem leépíteni, hanem erősíteni kellene a fiatal munkavállalók jogait, vissza kellene helyezni ezeket a szövetkezetek az Mt. hatálya alá.

Fidesz: az iskolaszövetkezeteket kérdezték
    
Az egyik előterjesztő Vinnai Győző (Fidesz) az ellenzéki képviselők felszólalására reagálva közölte, az iskolaszövetkezeteket kérdezték meg, és azt feltételezték, hogy azok megkérdezik tagjaikat.  Kitért arra, a nappali tagozatos hallgatók főállása iskola, így a szövetkezeten keresztüli feladatteljesítést eleve csak szabadidejükben vállalhatnak, de a munkaközi szünet és a pihenőidő biztosítása az ő esetükben is érvényesül.

MSZP: a diákok a megélhetésük miatt dolgoznak
    
Heringes Anita (MSZP) képmutatásnak tartja, hogy a kormánypártiak szerint a hallgatóknak az iskola a fő foglalkozási helye. A diákok azért vállalnak munkát, hogy meg tudjanak élni - közölte.  Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

"A Fidesz-KDNP ellökné a diákokat a jogaiktól" - Vita a Házban

Publikálás dátuma
2016.11.22. 16:51
Illusztráció: Népszava
Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények kormánypárti képviselők által kezdeményezett módosításának általános vitáját folytatta le kedden az Országgyűlés. Az MSZP szerint a módosítás nem szolgálja a diákok érdekét, a Fidesz-KDNP javaslatai végiggondolatlanok. A Jobbik képviselője azt firtatta, történt-e egyeztetés a diákokkal, az LMP pedig kijelentette, hogy munkavállalói jogoktól fosztják meg a tanulókat.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára úgy értékelte, a képviselői önálló indítványként benyújtott törvényjavaslat elfogadásával rugalmasabbá, egységesebbé válik az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szabályozás, működésük javul. Ezen szövetkezetek céljaként azt jelölte meg, hogy a fiatalokat bevezessék munka világába. Az államtitkár több változtatást is ismertetve elmondta, a szabályozás rugalmasságát szolgálja, hogy iskolaszövetkezetnek jogi személy is tagja lehet. A szabadságra vonatkozó szabályok módosítását úgy indokolta, a nappali tagozatos hallgatók az iskolaszövetkezet keretében nem munkaviszonyban, hanem külső szolgáltatásra irányuló jogviszony keretében végeznek munkát. Hozzátette: a nappali tagozatosak munkavégzést csak az oktatási intézmény által biztosított szabadidejükben vállalnak.
    
MSZP: a Fidesz-KDNP javaslatai végiggondolatlanok
    
Gúr Nándor (MSZP) szerint az, hogy másfél év alatt ez az iskolaszövetkezeteket érintő szabályozás hatodik módosítása azt jelzi, a Fidesz-KDNP javaslatai végiggondolatlanok, ellentétes érdekek vannak mögötte. Értékelése szerint nem szolgálja a diákok érdekét. Ezt a többi között azzal indokolta, hogy megszüntet egy szerzett jogot. Kifejtette: tavasszal döntött a parlament arról, hogy az iskolaszövetkezet keretében 13 munkanap után egy szabadnap jár, most ezt lenullázzák. A szocialista politikus nemes célkitűzésnek nevezte, hogy a díjazásnál a minimálbért kell elérni, de szerinte ennél lehetne bátrabb az előterjesztő. Szóvá tette azt is, hogy nem munkabért kapnak a szövetkezeti tagok, hanem díjazásban részesülnek. Ezzel megint csak nem adnak, hanem elvesznek - közölte, utalva ezzel a szolgálati idő kérdésére. Elmondta, a Fidesz-KDNP még inkább el akarja lökni a diákokat a munka törvénykönyvétől.

KDNP: cél a diákmunka szélesítése

Hollik István (KDNP), aki előterjesztője is a törvényjavaslatnak, azt mondta, a módosítások a diákok érdekeinek szem előtt tartásával történik, célja a diákmunka szélesítése. Támogatják az igazi hungarikumnak számító diákszövetkezetek működését, azoknak kiemelkedően fontos szerepük van - mondta. Szerinte a fiatalok között nagy igény van erre a foglalkoztatási formára, évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal alkalmi munkát, ebből legalább 130 ezer iskolaszövetkezetben teszi ezt. Hozzátette: a szövetkezetek árbevétele 17 milliárd, és ebből több mint 15 milliárd forint jövedelme keletkezik a diákoknak.
    
Jobbik: meghallgatták a diákok véleményét?
    
Farkas Gergely (Jobbik) azt firtatta, történt-e egyeztetés a diákokkal, az azokat képviselő szervezetekkel, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal. Szerinte a törvénymódosításnak nem csupán az egyik fél, az iskolaszövetkezetek vezetőinek véleményén kellene alapulnia. Aziránt is érdeklődött, mi történt az elmúlt fél évben, hogy a kormánypártiaknak eszébe jutott, nem jár szabadság a nappali tagozatos hallgatóknak.  Problémának nevezte, hogy a munkaadók nem valódi szakmai tudást jelentő munkára alkalmazzák a fiatalokat. Szerinte lehetőséget kellene adni arra, hogy a diákok értékeljék a szakmai gyakorlatot biztosító cégeket.

LMP: jogoktól fosztják meg a diákokat

Ikotity István (LMP) is megjegyezte, hogy félév múltán módosítják ismét a törvényt, megint képviselői indítványként. Úgy fogalmazott, az iskolaszövetkezetek működése két fideszes képviselő, Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf elképzelése szerint alakul. Véleménye szerint a szabadság megvonásával az egyik legfontosabb munkavállalói jogtól fosztják meg az iskolaszövetkezet tagjait. Komolytalannak nevezte azt az érvet, hogy az egyetem mellett dolgozó diákok főállása az iskola és csak szabadidejükben dolgoznak. A szabadság munkavállalói jog, nem függhet a hallgatói jogviszonytól - mutatott rá. Szerinte nem leépíteni, hanem erősíteni kellene a fiatal munkavállalók jogait, vissza kellene helyezni ezeket a szövetkezetek az Mt. hatálya alá.

Fidesz: az iskolaszövetkezeteket kérdezték
    
Az egyik előterjesztő Vinnai Győző (Fidesz) az ellenzéki képviselők felszólalására reagálva közölte, az iskolaszövetkezeteket kérdezték meg, és azt feltételezték, hogy azok megkérdezik tagjaikat.  Kitért arra, a nappali tagozatos hallgatók főállása iskola, így a szövetkezeten keresztüli feladatteljesítést eleve csak szabadidejükben vállalhatnak, de a munkaközi szünet és a pihenőidő biztosítása az ő esetükben is érvényesül.

MSZP: a diákok a megélhetésük miatt dolgoznak
    
Heringes Anita (MSZP) képmutatásnak tartja, hogy a kormánypártiak szerint a hallgatóknak az iskola a fő foglalkozási helye. A diákok azért vállalnak munkát, hogy meg tudjanak élni - közölte.  Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.