Kormány: kölcsönös támogatás a NATO-ban
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára a NATO-tagságból eredő kötelességként hivatkozott a befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló megállapodás átültetésére a magyar jogrendbe. Mint mondta, ez a polgári és katonai feladatok összességét lefedi egy ország területén állomásozó vagy áthaladó más nemzet fegyveres erejének támogatásával összefüggésben, békében, válságban és konfliktusban is. Ennek szabályozására egyéni megállapodásokat is lehet kötni, azonban azonnali segítségnyújtás esetén a megállapodás keretmegállapodásként alkalmazható - magyarázta.
Az államtitkár kiemelte, hogy egyik állam sem tehet szert haszonra a befogadásból, az a közös védelmi képességekhez kapcsolódik, ugyanakkor kölcsönösségi alapon a magyar honvédségnek is kedvez, ha más tagállam területén folytat tevékenységet.
Vargha Tamás közlése szerint a megállapodás az irányokat, eljárásokat szabályozza a NATO-műveletek, gyakorlatok és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során, azonban konkrét intézkedésekről, a támogatás mértékéről nem rendelkezik, ezekhez alacsonyabb szintű megállapodások szükségesek.
Fidesz: nagy előrelépést jelent az aláírás
Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában a NATO-csatlakozás óta eltelt időszak jelentősebb állomásait tekintette át és nagy előrelépésként hivatkozott a mostani megállapodásra. Fontosnak nevezte, hogy egy bármikor alkalmazható keretmegállapodás álljon rendelkezésre, amely a többi között a műveleti, gyakorlati, szolgálati és adminisztrációs feladatokra is vonatkozik. A kormánypárti politikus szerint az Európa biztonsági helyzetében beállt változások, új kihívások szükségessé teszik a NATO-n belüli leghatékonyabb és legszorosabb együttműködést, ezért meg kell teremteni annak feltételeit.
MSZP: erősíteni kell a NATO védelmi képességeit
Demeter Márta (MSZP) a NATO-tagság fontosságát méltatta, kitérve arra, hogy ezzel jelentősen nőtt Magyarország érdekérvényesítési képessége. Mint mondta, súlyosan megromlott a biztonsági környezet és sok az új kihívás, ezért erősíteni kell a szövetség védelmi képességeit és ebben Magyarországnak is szerepet kell vállalnia. Példaként hozta a befogadó nemzeti támogatás biztosítását, amelyre már 23 tagállam kötött megállapodást, s amely értékelése szerint mindkét felet kölcsönösen kedvezményben részesíti. Üdvözlendő a megállapodás, az MSZP támogatni fogja azt - mondta.
Az ellenzéki politikus egyúttal megjegyezte: Magyarországnak egyértelműbben el kellett volna ítélni az ukrán válságban az orosz agressziót, továbbá a GDP 2 százalékára kellene növelnie a védelmi kiadásokat. Hozzátette: bízik benne, hogy a megállapodás révén utóbbi több erőforrás bevonását hozza majd.
KDNP: összehangolt katonai együttműködésre van szükség
Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka egyebek mellett a terrorizmust említette olyan biztonsági kihívásként, amelyre szoros szövetségi rendszerben kell választ adni. Méltatta, hogy Magyarország kezdeményezője és alakítója Európa biztonsága erősítésének, a NATO doktrínákkal összhangban. Fontosnak nevezte, hogy a tervezés, a katonai és polgári tevékenységek összessége a lehető leghatékonyabban valósuljon meg, amikor igény jelentkezik, ezért kulcsfontosságúnak nevezte a megállapodást. A kormánypárti politikus támogatásra ajánlotta az indítványt.
Jobbik: elhibázott a kormány szövetségi politikája
Kulcsár Gergely, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: elismerik, hogy Magyarországnak vannak kötelességeik és támogatják a javaslatot. Ugyanakkor úgy vélte: a hazai kormányok elhibázott szövetségi politikát folytattak és folytatnak, idegen érdekek kiszolgálóiként viselkednek. Az ellenzéki politikus erre példaként a külföldi missziókat említette, veszélyesnek nevezve az Iszlám Állam elleni szerepvállalást. Úgy értékelt: Magyarország az Egyesült Államok geopolitikai érdekeinek megfelelően cselekszik, ami "Oroszországgal szemben nem igazán baráti lépés". Az orosz szempontokra figyelemmel bírálta azt is, hogy a visegrádi négyek harccsoportjában felmerült, hogy felvennék Ukrajnát is.
Módosítják a filmtörvényt
Filmregisztrációs rendszer jön létre
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a törvényjavaslat általános vitájában azt mondta, a filmregisztráció bevezetésével egy egységes, hiteles nyilvántartás jön létre; az új mozistatisztikai rendszer nagyban segítené, hogy rendszeresen nyomon lehessen követni és össze lehessen hasonlítani a nézettségi adatokat.
Az államtitkár kitért arra, hogy a módosítások érintik a letéti számlákat, amelyekkel az volt a Magyar Nemzeti Filmalap célja, hogy a közvetett támogatási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon. A letéti számla keretösszege 2017-ben 25 milliárd forint lehet - mondta, hangsúlyozva, nem a filmalap, hanem a filmgyártók kapják a pénzt. Hozzátette: ez az összeg akkora nagyságrendű, amellyel lépést lehet tartani azzal, hogy egyre több neves produkciót forgatnak Magyarországon.
Jelezte, szeretnék elérni, hogy csak az értékteremtő alkotások kapjanak támogatást, ezért meghatározzák scripted reality fogalmát megkülönböztetve más alkotásoktól. (Ez olyan részben fikciós film vagy filmsorozat, amely a szereplők természetes élethelyzetét a jelenetek előre meghatározott dramaturgiájával, írásba foglalt és rögtönzött párbeszédekkel mutatja be.)
Dömötör Csaba stratégiai ágazatnak nevezte a filmgyártást, célként jelölte meg, hogy Budapest legyen az európai filmgyártás egyik fellegvára.
Kitért arra, hogy a filmalap 2016 végéig 75 egész esetés mozifilm gyártását támogatja, ezek közül negyven már látható volt a mozikban, nemzetközi filmfesztiválokon.
Fidesz: ösztönözni kell a filmgyártást
Dunai Mónika (Fidesz) jelezte, egyetértenek azzal, hogy ösztönözni kell a jó magyar és koprodukciós filmek gyártását.
A változtatások között említette, az úgynevezett scripted reality-k a jövőben nem kaphatnak támogatást. Elmondta, a törvény egy új fejezete foglalja magába a filmforgalmazói és a moziüzemeltetői nyilvántartást. Mint mondta, a törvénymódosítással valamennyi forgalmazóról tudomása lesz a filmirodának. Beszámolt arról, a filmalkotások "art" minősítésével kapcsolatos feladatok az Emberi Erőforrások Minisztériumától visszakerülnek az NMHH filmirodához. Dunai Mónika ismertetése szerint egyszerűsített adózásra csak olyan külföldiek jogosultak ezentúl, akiket a filmgyártó a támogatási jogosultság megállapításakor a filmirodánál bejelentett.
MSZP: Andy Vajna áll a módosítás mögött
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a törvényjavaslat mögött "nemzetünk általános vállalkozója, Andy Vajnát" lehet sejteni. Az előterjesztés nem a magyar filmgyártás jövőjének biztosítását szolgálja, a magyar filmesek helyett sokkal inkább a mindent beszippantó "Vajna-gömböc" örülhet a leegyszerűsített pénzszivattyúnak. Az ellenzéki politikus a bürokrácia növelését, a felesleges adatgyűjtést látta abban, hogy a moziknak be kell jelenteni, mikor, milyen filmet hány előadáson játszanak.
A szocialista képviselő röhejesnek és a 2010-es években nehezen értelmezhetőnek nevezte a DVD-filmek nyilvántartását. A közterületi használati engedélyekkel kapcsolatos változtatást úgy írta le: ha Andy Vajna odatelefonál egy állami intézménybe, akkor kötelező lesz a forgatási engedélyt kiadni.
Kunhalmi Ágnes szólt arról, hogy 25 milliárd forintra emelkedik a filmekre adható tao-támogatás. Szerinte azok a cégek, amelyek be akarnak vágódni a kormánynál, majd befizetnek egy-két nagy állami filmprojektbe. A haveri kapitalizmus törvényesítése elfogadhatatlan - hangoztatta.
Élesen bírálta, hogy a filmiroda artbizottságába a Fekete György nevével fémjelzett Magyar Művészeti Akadémia is delegálhat tagot, miközben a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István Művészeti Akadémiája nem.
Jelezte, nem támogatják a törvényt, javasolják annak visszavonását.
