A közlekedésiek is szeretnének életpályamodellt

Életpályamodell kidolgozását, valamint a cafeteriát érintő tervezett adórendszer-változás felülvizsgálatát sürgetik a kormánynál és minden parlamenti pártnál a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közlekedési tagozatának tagjai az ágazatban dolgozók helyzetének rendezése érdekében.

A szervezet közleménye szerint a MASZSZ tagozata által korábban alapított Közlekedési Egyeztetési Fórum (KEF) szerdai ülésén arról is döntöttek, hogy az életpályamodell kialakításához és bevezetéséhez minden szakmai segítséget megadnak, akár konkrét tervezetet is készítenek.

A KEF tagjai a közlekedésben dolgozók helyzetét nehezítő, sokszor emlegetett finanszírozási és jogszabályi problémák közül kiemeli: a szakszervezetek a megszüntetett korhatár előtti nyugdíjrendszer helyére tervezett új modell kidolgozását sürgeti a kormánynál. A kedvezményes rendszerre régóta egyeztetett, kész tervük van. Jelezték, hogy a korábbi korkedvezmény megszüntetésekor bennragadt, több tízezer embert érintő töredéki elszámolást a kormány megígérte, ám azt a mai napig nem teljesítette. Az egyeztetési fórum tagjai felhívták a figyelmet a cafeteriát érintő, jövőre tervezett adóváltozások kedvezőtlen hatására is, mert az eddigi felmérések alapján kiderült: a januártól életbelépő készpénzes megváltás - kétszer 50 ezer forint - hosszabb távon hátrányos lesz a munkavállalóknak.

A KEF levélben is felkéri a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségét, hogy kezdeményezze a kormánynál a cafeteriát érintő adóváltozások felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását.

Szerző

A Fidesz újabb fogást keres a Jobbikon

A Fidesz-frakció támogatja, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság, valamint a nemzetbiztonsági bizottság együttes ülésén - a Belügyminisztérium részvételével - mielőbb kerüljön napirendre a Magyarországon működő paramilitáris szervezetek és "egyes szélsőséges parlamenti pártok" esetleges kapcsolatának átfogó vizsgálata - közölte Halász János, a kormánypárti képviselőcsoport szóvivője.

Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet vezetője a közelmúltban gépkarabéllyal megölt egy rendőrt Bőnyben. Szerinte ez egy olyan jelenségre - egy "kiterjedt, veszélyes, szélsőséges, félkatonai szervezkedésre" - hívta fel a figyelmet, aminek a végére kell járni. Fel kell tárni, hogy van-e, és ha igen, milyen politikai, pénzügyi vagy bármilyen kapcsolat ilyen paramilitáris szervezetek és "egyes szélsőséges parlamenti pártok" között - mondta Halász János.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója bevándorlásügyben hangsúlyozta: arra hívják fel a kormányt, hogy a következő időszakban is minden lehetséges eszközzel lépjen fel a kényszerbetelepítés ellen.
A politikus szerint a terrorveszély állandósult Európában, a kötelező kényszerbetelepítés terve ugyanakkor nem került le a napirendről, "Brüsszel továbbra is erőlteti". Három hét múlva lesz a következő EU-s csúcstalálkozó, amelyen várhatóan ismét tárgyalnak a témáról - közölte, fontosnak nevezve ezért, hogy a kormány minden eszközzel, határozottan, az eddigi álláspontját megerősítve fellépjen a kötelező kvóták ellen.

Csalódást okozó volt - folytatta Hidvéghi Balázs -, hogy az ellenzék nem támogatta a betelepítéssel kapcsolatos alkotmánymódosítást. Világossá vált, kire lehet és kire nem lehet számítani ezekben a kérdésekben - mondta, úgy fogalmazva, hogy a Jobbik, ugyanúgy, ahogy az MSZP és a DK, szembefordult a választóival. A kommunikációs igazgató jelezte egyúttal, várják az Alkotmánybíróság döntését arról, hogy a jelenlegi alaptörvényszöveg önmagában biztosítékot jelent-e a betelepítés ellen vagy sem.

A letelepedési kötvények okozta kárról szóló sajtóhírekre Halász János kérdésre úgy reagált: nem igaz, hogy kára lett volna a költségvetésnek, "az elmúlt három évben egyetlen fillért sem kellett kifizetni letelepedési kötvénnyel kapcsolatosan".

Szerző

Párbeszéd: az szja mérséklésére van szükség

A Párbeszéd Magyarországért szóvivője azt kéri, hogy a kormány ne a társasági nyereségadót csökkentse 9 százalékra az eddigi 19 és 10 százalékról, hanem a kis és közepes jövedelmek szja-kulcsát is.

Tordai Bence szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarország 2017-től "világrekorder" lesz az alacsony társaságiadó-kulcsokban, mert a nagyvállatoknak csak az adóparadicsomokban kell az itteninél kevesebbet fizetniük. Eközben Magyarország a kis és közepes jövedelmekre kivetett, összességében 33,5 adóteherben is világelső - tette hozzá.

Megjegyezte: azt a problémát kellene megoldani, hogy a félmilliárd forint feletti profittal rendelkező cégek egy része most sem 19 százalékkal adózik, hanem csak hattal, de sok olyan óriáscég is van, amelyik "egy fillér adót nem fizet a magyar költségvetésbe".
Tordai Bence kijelentette, pártja egyetért a béremelés szükségességével, de azt nem a munkáltatói járulékok, hanem a személyi jövedelemadó (szja) csökkentésével érnék el. Megismételte korábbi javaslatukat, amelyik szerint nulla, 15 és 30 százalékos kulcsokat kellene bevezetni.

Egyúttal azt kérte, hogy a kis- és közepes vállalkozások esetében a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelését úgy ellentételezze az állam, hogy a bérköltség legfeljebb csak a járulékcsökkentéssel azonos mértékben nőjön.

Szerző