MOB;módosítás;Sporttörvény;
2016-11-24 06:50:00
Nagy lehetőséget szalasztott el a MOB
Történelmi lehetőséget kapott a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2012-től a sporttörvény akkori módosításával: a teljes magyar sport felügyelete, az állami források elosztása, a felhasználás ellenőrzése a MOB kezébe került. Korábban soha nem látott összegek áramlottak a hazai sportba, az olimpiai bizottság azonban nem tudott megbirkózni ezzel, 2017-től az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkársága veszi át a feladatok többségét.
Borkai Zsolt, 2010. november 20-án lett a MOB elnöke, a szervezet közgyűlésén egyedüli jelölt volt a Schmitt Pál távozása után megüresedett tisztségre. A szöuli olimpián lólengésben aranyérmes korábbi kiváló sportoló 1988-as bajnoktársait – Szabó Bence vívót főtitkárként, Fábián László öttusázót sportigazgatóként – vette maga mellé, elnöki tanácsadó lett Sipos Gertrúd, akivel még Győrben alakított ki nagyon jó munkakapcsolatot, ő közvetítette az elnöki utasításokat a főtitkár és a sportigazgató felé. Ekkor még senki sem tudta, hogy a fényes sportolói múlt nem jelent garanciát a sikeres sportvezetői karrierre is.
Borkai Zsolt győri polgármesterként hetente egy nap jött fel Budapestre a MOB székházába. Rossz nyelvek szerint azért költözött a szervezet a Csörsz utcába, mert az közel van az M1-es autópályához, ahol az elnök közlekedett.
A MOB kudarcának egyik fő oka az elnöki kontroll hiánya volt. A magyar sport egész területének felügyeletét még főállású elnökkel is nagyon nehéz lett volna jól megoldani megfelelő képzettségű és emberi kvalitású közvetlen beosztottak nélkül, így viszont gyakorlatilag elkerülhetetlen volt a bukás.
Már az indulás roppant nehézkes volt, ugyanis nem sikerült szabályosan összehívni 2012. február 26-án azt a közgyűlést, ahol a sporttörvény módosításaihoz igazodva meg kellett alakulniuk a tagozatoknak és megválasztották a MOB új, kibővített elnökségét is. A testületben minden tagozat – olimpiai sportágak, nem olimpiai sportágak, szabadidősport, fogyatékosok sportja, diák- és főiskolai-, egyetemi sport – képviseltette magát, a tagozatok vezetői egyben a MOB alelnökei is lettek.
Mivel azonban a közgyűlésre a meghívókat a jogszabályban meghatározottnál később kapták meg a küldöttek – 30 nappal korábban ki kellett volna küldeni őket, ez azonban nem történt meg – és az alapszabályban is voltak ellentmondások, Török Ferenc, kétszeres olimpiai bajnok öttusázó, ügyvéd a bíróságon megtámadta a határozatokat, és kérte a közgyűlés érvénytelenné nyilváníttatását.
Hiába nyert pert első és másodfokon, hiába adott neki igazat a Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla és tavaly júniusban a Kúria is, a MOB-ban nem változott semmi, nem tartott újabb közgyűlést a szervezet, amely így gyakorlatilag törvénytelenül működött, és döntött állami milliárdok elosztásáról. Török nemcsak a 2012. februári, hanem a későbbi, tavaly májusi és júniusi – utóbbin fogadták el a szándéknyilatkozatot a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia rendezési jogának megpályázására – közgyűlések határozatait is megtámadta, és kérte ezek megsemmisítését.
A MOB olyan személyeskedő közleménnyel reagált, amit egy önmagát tekintélyesnek gondoló szervezet nem adhat ki.
„Sajnálatos, hogy Török Ferenc egykori kiváló sportoló idős korára ki nem elégített kapzsisága, politikai ellenszenve és személyes sértettsége miatt a Magyar Olimpiai Bizottság lejáratását tűzte zászlajára. Elfelejti ugyanakkor azt a tényt, hogy az Ügyészség mint a Magyar Olimpiai Bizottság törvényességi felügyeleti szerve megállapította a Magyar Olimpiai Bizottság szabályos működését. Török Ferenc nem a Magyar Olimpiai Bizottság, hanem ezúttal egész Magyarország, valamennyi sportszerető ember és az olimpiai eszme ellen folytat öncélú háborút.
A Magyar Olimpiai Bizottság a sportszerűség jegyében békés nyugdíjas éveket és Magyarország szabályos olimpiai pályázatától való távolmaradást kíván Török Ferenc úrnak.”
A közlemény „elfelejtette” azt az apróságot, hogy a bíróság vagy az Ítélőtábla az ügyészség felett áll. Hiába vél az ügyészség törvényesnek valamit, ha a jogerős bírósági ítélet ennek ellenkezőjét állapítja meg.
Viszont ez a pár sor is jól mutatja, hogyan kommunikált a MOB, erre (is) utalt Kovács Tamás, a szervezet korábbi sportigazgatója, amikor lapunknak azt mondta, a mostani vezetésből hiányzik a tisztelet, az alázat, ezzel szemben arrogancia jellemzi az irányítókat. Teljhatalmat kapott a MOB, korábban sosem látott összegek érkeztek a magyar sportba, a várt és remélt áttörés, a nagy siker azonban elmaradt.
Ennek oka, a vezetői tapasztalatok vagy képességek hiánya. A legjelentősebb sportvezetői múlttal Szabó Bence rendelkezett, aki korábban volt az újpesti labdarúgócsapatot működtető kft. ügyvezető igazgatója, a lila-fehér klub elnöke, a magyar vívóválogatott szövetségi kapitánya és a venezuelai vívók mellett technikai igazgató is, de ezek sem voltak igazi sikertörténetek.
Fábián László sportigazgató a Magyar Speciális Olimpia Szövetség elnökeként rendelkezett némi vezetői tapasztalattal, de a MOB-on belül neki inkább végrehajtó szerepe volt. Közvetített a MOB és a sportági szövetségek között. Vele egyeztettek a szervezetek a támogatási lehetőségekről, neki panaszkodtak a szövetségek, ha nem voltak elégedettek az állami források mértékével. Hozzá érkeztek be a szakmai beszámolók a riói szereplésről, ő volt az, aki például nem fogadta el az öttusázók anyagát.
Elkezdődött a „nagytakarítás” a MOB-ban. Kedden a főtitkárnak, Szabó Bencének mondott fel Borkai Zsolt, szerdán elküldte Siklós Erik marketing- és kommunikációs igazgatót. Információnk szerint Szabónak azért kellett távozni, mert összeveszett Bartha Csaba sportigazgató-helyettessel.
A konfliktus oka az volt, hogy Szabó Bence nehezményezte: Bartha a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatának ügyvezető elnökeként Győrben is kap fizetést, és az ottani munkája miatt kevés időt tölt a MOB-ban, ezért nem tudja megfelelően koordinálni a Kiemelt Edzői Programot, pedig ez is a feladata lenne. Amikor ezt szóvá tette Borkai Zsoltnak, az elnök Bartha mellé állt, és Szabó kirúgása után kinevezte főtitkárnak.
A MOB elnöke két hű fegyverhordozójától vált meg, mindkettejüktől indoklás nélkül. Ennyi jutott nekik több év közös munka után…Mindenesetre a MOB munkatársai aggódhatnak ezekben a napokban, ha Borkai Zsolt szeretne beszélni velük…
Rio után elfogyott a türelem
A MOB közgyűlésének határozata szerint idén 14 milliárd 779 020 forint volt a szervezet költségvetésének főösszege, ebből a riói olimpiai felkészülés finanszírozására 2 milliárd 108 300 forint állt rendelkezésre, ebből az összegből minden olimpikon eljutott az összes edzőtáborba, felkészülési versenyre, amelyet a sportági szövetsége az előzetesen leadott szakmai programjába beírt. Ilyen előzmények után – korábban sosem voltak ilyen ideálisak a felkészülési körülmények – csalódás volt. Bár a nyolc arany-, három ezüst- és négy bronzérem nem hangzik rosszul, azonban sokkal árnyaltabb a kép, ha a számok mögé nézünk: 2012-ben Londonban tizennyolc érem volt a magyar termés, idén tizenöt, az előző játékokon öt sportág szerzett aranyat, ezúttal három, a pontszerző sportágak száma pedig tizenkettőről nyolcra csökkent.
Az úszó Hosszú Katinka és a kajakos Kozák Danuta egyaránt három-három aranyérmet szereztek, de pont ők voltak azok, akik kilépve a központi felkészülésből, a saját útjukat járták, férjeikkel, saját edzésprogram alapján készültek. Mindkettejüket kis híján kitagadta a közeg a játékok előtt, utána azonban már mindenki kereste a kapcsolatot velük.
Szász Emese (középen) teljesítményére nem lehetett panasz az olimpián FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A háttérben már Rio előtt is egyre több volt az elégedetlen hang, egyre többeket zavart – és már kormányszinten is – a MOB vezetőire jellemző rendkívül nagyvonalú és kontroll nélküli pénzköltése. Kovács Tamás, a szervezet korábbi sportigazgatója saját Facebook-oldalán ausztriai síutakról ír, milliós állami jutalmakról, amiket a vezetők felvettek. De született együttműködési megállapodás a Vietnami Olimpiai Bizottsággal is, amelynek gyakorlati hasznáról semmit sem lehetett hallani – nem jöttek vietnami edzők Magyarországra szakmai utakra, magyarok sem mentek ki -, de vezetői szinten el lehetett utazni ide is.
Az is tény, hogy amíg a sportági szövetségek külföldi utazásairól szakmai beszámolót kellett készíteni, és azokat elfogadtatni a saját elnökséggel, majd bemutatni a MOB-nak, az olimpiai bizottság irányítóinak útjairól nem készültek ilyen anyagok, legfeljebb a szervezet hivatalos honlapján jelent meg egy pár soros hír.
Ezért a riói játékok után megszületett a döntés a magyar sport rendszerének teljes átalakításáról – amint arról először lapunk számolt be -, sajnálatos módon mindez előzetes egyeztetések nélkül, rohamtempóban, alig két hónap alatt zajlott le. Pikantériája a helyzetnek, hogy az átalakítás élharcosa Szabó Tünde, az EMMI sportért felelős államtitkára lett, aki ezzel egy időben a MOB elnökségi tagja is volt. A két pozíció a sporttörvény és a MOB alapszabálya szerint is összeférhetetlen egymással, ezért a jogász végzettségű sportállamtitkár felfüggesztette MOB-tagságát. Ez egy olyan lépés volt, amelyre sem a sporttörvény, sem a MOB alapszabálya nem ad lehetőséget.