Előfizetés

Ez a Pharaon bizony az a Pharaon

Publikálás dátuma
2016.11.24. 06:04
Németh Lászlóné (akkor nemzeti fejlesztési miniszter), Orbán Viktor és Zaid Naff a 2012. június 14-én a Buddha Bár megnyitóján
Tarsoly Csaba Ghaith Pharaonnal akart üzletelni a Quaestor bedőlése előtt. Ráadásul Szijjártó Péter külügyminiszter közvetítésével. Ez derül ki abból a ma megjelent exkluzív interjúból, amit a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottja adott a Magyar Narancsnak. Eközben a kormányközeli Magyar Idők arról írt, mégis van használható ujjlenyomata az FBI és az Interpol által körözött szaúdi milliárdosnak, így végre a Belügyminisztérium számára is világos, hogy ez a Pharaon, az a Pharaon.

Tarsoly Csaba cége, a százmilliárdos mínuszt maga mögött hagyó Quaestor bedőlése előtt a külügy közvetítésével tárgyalt Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel egy csepeli ingatlanbizniszről. A Quaestor-ügy elsőrendű vádlottja erről maga beszélt a Magyar Narancsnak. A ma megjelent exkluzív interjúból kiderült, hogy a Quaestor 10 ezer fős konferencia központot tervezett a Csepel-sziget északi csúcsára megálmodott új városrészbe, a Duna Citybe.

MSZP: tisztázzák, mi történt

Tisztázzák végre, rögzítették és ellenőrizték-e Pharaon ujjlenyomatát - követeli a Magyar Idők cikke nyomán Molnár Zsolt. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint ideje tisztázni ezt a kérdést, ha már a "kormány szócsöveként" működő napilap is kész tényként közli, hogy az FBI által körözött szaúdi milliárdos járt és üzletelt Magyarországon. Molnár emlékeztet a kormányzati kommunikációban ezzel kapcsolatban tapasztalható zűrzavarra, ami véleménye szerint jelzi, hogy még mindig nem tisztázott, rögzítették-e Pharaon ujjlenyomatát, és azt mikor, ki, hogyan ellenőrizte.

A soroksári Duna-ág mentén mintegy 33 hektáron 500 000 négyzetméter alapterületű ingatlanfejlesztés volt a tervben. "Ezzel kapcsolatban jött egy kérés, hogy nincs Budapesten normális konferencia-központ. Ezért mi a Duna Citybe terveztünk egy 10 ezer fős központot szállodával, a Finta Építész Stúdió segítségével. Ez a beruházás a bíróság által kirendelt szakértő szerint is egy 300 milliárd forintos projekt lett volna" - fogalmazott a hetilapnak Tarsoly.

Az óriási bevétellel kecsegtető projekthez egyenesen Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma hajtott fel 2015 elején egy befektetőt, aki nem más volt, mint az FBI és az Interpol által körözött Pharaon, akit egyebek mellett terrorizmus támogatásával, pénzmosással, nukleáris eszközök tiltott kereskedelmével vádolnak. A Quaestor vezér a Buddha Bárban (ami jordán üzletemberek tulajdona, és 2012 június 14-én Orbán Viktor kormányfő nyitott meg, Zaid Naffa tiszteletbeli jordán konzul jelenlétében) mutatkozott be a szaúdi milliárdosnak, ezt követően volt még egy ebéd, majd Pharaon és a titkára elmentek Tarsoly irodájába, hogy az üzletről tárgyaljanak. Elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe. "Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást" - állította a hetilapnak Tarsoly.

A szaúdi milliárdos egyébként több szálon is kapcsolódik a magyar miniszterelnökhöz és köréhez. A Magyar Narancs írta meg, hogy a szaúdi milliárdos nemrég villát vett Orbán szomszédságában, mellé még két kastélyt Hőgyészen és Seregélyesen, illetve a Postabank székházat, utóbbit egy Tiborcz Istvánhoz köthető cégtől. A hetilap derítette ki, hogy Pharaon az idén nyáron ugyanakkor hajózott az Adrián, amikor a felcsúti polgármester is arra járt, Splitben pedig Mészáros Lőrinc jachtja közelében horgonyzott. Pharaonnak nem mellesleg Orbán Viktor vejének ismerőse, Zaid Naffa kért szóbeli jegyzékben vízumot 2014 szeptemberében. A szaúdi milliárdossal a külügy tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Kereskedőház is üzletelt, de a kapcsolatot néhány napja felmondták.

Azt a Magyar Idők írta meg, hogy a Belügyminisztériumnál mégis van Pharaonnak összehasonlításra alkalmas ujjlenyomata. Bár a kormányközeli lap az amerikaiakra igyekszik annak felelősségét tolni, hogy a körözött szaúdi üzletember kaphatott Magyarországtól schengeni vízumot, elismerik, az Egyesült Államokból küldtek olyan ujjlenyomatot, ami igazolja, hogy ez a Pharaon, az a Pharaon. Névtelen forrásra hivatkozva arról is beszámolnak, hogy a szaúdi férfitól vettek ujjlenyomatot, amikor magyar vízumot kért. Ez azért érdekes, mert nemrégen a Heti Válasznak éppen ennek az ellenkezőjét állította a Belügyminisztérium. Pintér Sándor október 3-i keltezésű kiszivárgott leveléből, amit a budapesti szaúdi nagykövetnek küldött viszont az derült ki, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal az FBI-tól megkapta az ujjlenyomatokat és azonosították Pharaont. Egy hete, amikor a Népszava a kancelláriaminisztert kérdezte az ellentmondásról, Lázár János közölte, talán nem is tudtak ujjlenyomatot venni Pharaontól, mert nincs is, éppen úgy, ahogy neki sincs.

A kormányközeli napilap egyébként az ügy szereplői védelmében felsorolta, hogy a szaúdi milliárdost tizenegy különböző néven, négy különböző születési dátummal és két különböző születési hellyel körözi az Egyesült Államok. Ez lehet az oka annak, hogy az üzletembert, bár számos alkalommal járt Európában - Magyarország mellett Franciaországban és Spanyolországban is - mégsem fogták el a hatóságok. Szóba kerül az interjúban Mikuska Zoltán is, aki Polt Péter legfőbb ügyész vőjelöltje. Róla azt mondja Tarsoly: „Mikuska beosztása valóban személyi titkár volt, de ő kizárólag a sportszakmai ügyekkel foglalkozott. Mikuskának semmi köze nem volt a Quaestor-csoport menedzseléséhez, így természetes, hogy az ügyészség vele nem foglalkozott. Sem rálátása, sem képesítése nem volt ahhoz, hogy belefolyjon a Quaestor ügyeibe, hiszen ő jogász, aki az államigazgatásból érkezett.”

Szegregálni Isten áldásával

Publikálás dátuma
2016.11.24. 06:00
Elkülönítve - Népszava fotó
Brüsszel törvénymódosításra kényszerítette a kormányt a romák szegregált oktatása miatt, ám a jogszabályok továbbra is hagynak kiskapukat, különösen az egyházi intézményeknek. A jelenlegi folyamatok évtizedekre előre bebetonozzák az iskolai elkülönítést.

Bár a kormány csak meglepettségének és értetlenségének adott hangot, amikor idén májusban az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek egyre nyíltabb iskolai elkülönítése miatt - sőt az eljárásban "Brüsszel bosszúját" vélték felfedezni -, a kabinet végül mégis kénytelen volt belátni, a magyar törvények, illetve azok megvalósítása sem a Faji Egyenlőségi Irányelvvel, de egyéb uniós jogszabályokkal sincsenek összhangban. Ennek ékes bizonyítéka az a törvénymódosítási javaslat, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter nyújtott be még októberben.

Megírtuk: a módosítás törli a köznevelési törvény azon rendelkezéseit, amelyeket Balog Zoltán humánminiszter hozott tavaly a görögkatolikus egyház által fenntartott nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyétől "feltüzelten" (az iskoláról első- és másodfokon is azt állapította meg a bíróság, hogy jogellenesen szegregál, a miniszternek ez nem tetszett). Balog úgy módosíttatta a törvényt, hogy egyes esetekben felmentést adhasson egyházi iskoláknak a szegregáció tilalma alól. A mostani módosító - az EB nyomására - ezt semmissé teszi. Emellett módosul az egyenlő bánásmódról szóló törvény is, amely alapján egyértelmű: a felekezeti oktatást biztosító intézmények nem hozhatnak létre faji, etnikai szegregációt felekezeti oktatás szervezése címén.

Az Európai Roma Jogok Központja szerint ez beismerése annak, hogy a Kúria döntése - amely végül törvényesnek mondta ki a Huszár-telepi iskola gyakorlatát, az alsóbb bírósági ítéletek ellenére - az egyenlő bánásmód törvény, illetve a Faji Egyenlőségi Irányelv hibás értelmezésén alapult. Szendrey Orsolya, a központ szakértője elmondta: a faji irányelv egyetlen felmentést ismer az egyenlő bánásmód hatálya alól, ez pedig a "pozitív intézkedések" köre, amelyek egy kisebbségi csoport meglévő hátrányainak felszámolására irányulnak. Az eddigi gyakorlatok azonban sem tartalmukban, sem formájukban nem tekinthetők ilyennek, ezt számos eset (például a hajdúhadházi, győri, kaposvári ügyek, amelyekben a bíróság a cigány gyerekek jogellenes iskolai elkülönítését állapította meg) is megerősíti.

Szendrey rámutatott: a törvény "kisebbségi oktatás" címén továbbra is kiskaput hagy az állami és egyházi iskoláknak a roma gyerekek elkülönített oktatásának fenntartására. A törvénymódosítás azt is kimondja, hogy az egyházi és kisebbségi oktatás nem okozhat minőségbeli különbséget, "az alaptanterv szerinti ismeretek megszerzését általánosan érvényesülő színvonalon" kell biztosítani. Hogy ez pontosan mit takar, az nem derül ki, ahogy arról sem rendelkezik a javaslat, hogy az oktatás minőségének milyen fokmérői vannak, az egységes színvonal fenntartását ki, mikor, hogyan fogja ellenőrizni.

A módosítás tehát egyáltalán nem ad biztosítékot a szegregáció megszüntetésére (arról sem rendelkezik, mi lesz a sorsa a jelenleg működő mintegy 400 szegregált iskolának), ugyanakkor az látszik belőle, hogy a kormány továbbra is számít az egyházak segítségére a "szeretetteljes felzárkóztatásnak" keresztelt oktatási szegregáció kivitelezésében. Érdemes felidézni, hogy még a 2010-es kormányváltás előtt valamennyi iskolafenntartó (önkormányzat, egyház, alapítvány) intézkedési terv kidolgozásába kezdett a szegregáció megelőzése és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében, ezekből viszont - miután az Orbán-kormány 2011-ben kivezette az esélyegyenlőségi feltételt az uniós pályázati rendszerből és felszámolta a megvalósulást támogató és monitorozó hálózatot - semmi nem lett.

Sőt, az egyházi iskolák 2013 óta tartó folyamatos térnyerésével egyre szűkülni látszik azon lehetőségek köre, amelyek a roma diákok iskolai elkülönítésének megszüntetését céloznák. Az egyház két típusú iskolai szegregációban is jeleskedik: az egyikben külön a cigány diákoknak tart fent iskolát (ilyen a már említett Huszár-telepi), vagy szegregáló hatású iskolákat alapít. Ez történt tavaly augusztusban Komádiban is, ahol a kormányhivatal annak ellenére engedélyezte új református iskola megnyitását, hogy már a kezdetektől egyértelmű volt, az egyházi intézmény az állami iskola teljes szegregálódásához fog vezetni. Így is történt, a jómódú, nem roma családok gyerekei az egyházi iskolába jelentkeztek át, a cigány gyerekek maradtak az államiban. Ez azért lehetséges, mert az egyházi iskolák tetszőlegesen válogathatnak a diákok között, ha nem akarják, a cigány gyerekeket egyszerűen nem veszik fel.

A komádi iskolaügy nem egyedi eset, ugyanez történt például Nagyecseden is, ahol most helyi civil körök összefogást is fontolgatnak az egyházi iskola alapításával teljessé vált szegregáció kezelésére. Szendrey Orsolya szerint a jelenlegi folyamatok nem az iskolai elkülönítés megszüntetésének irányába mutatnak, sokkal inkább évtizedekre előre bebetonozzák az iskolai szegregációt.

- Olyan mértékűek a társadalmi előítéletek, hogy a magyar szülőket jelenleg jobban foglalkoztatja, milyen bőrszínű és jövedelmi helyzetű osztálytársai lesznek gyermekeiknek, minthogy milyen tanáraik lesznek és milyen felekezeti oktatásban fognak majd részesülni - fogalmazott a szakértő. A szülői döntésekre hatnak az egyházi intézményeket favorizáló, az állami intézményrendszer problémáit elmélyítő szakpolitikai döntések és az a folyamatos romaellenes kormányzati retorika is, ami a romák társadalmi leszakadásában a maguk felelősségét hangsúlyozza. Ez a retorika a romákat a bevándorlókhoz hasonló teherként azonosítja, melyet a magyar nép kénytelen viselni, és a roma gyerekek "szeretetteljes" iskolai szegregációja mellett emeli fel szavát.

Óriási bukó a kötvénybiznisz

Publikálás dátuma
2016.11.23. 18:21
A közösbe még "fillérek" sem jutottak - Népszava fotó/illusztráció
"Ez a kedvezőtlen konstrukció tudatos választás volt, a rendszer felépítése is arra ment ki, hogy a közvetítőcégek beiktatásával pénzeket lehessen kivenni" - mondta lapunknak Mellár Tamás, miután a Magyar Nemzet megírta, az utóbbi két évben 8,7 milliárd forintot bukott az állam a letelepedésikötvény-programmal, mintha piaci körülmények között finanszírozta volna az állam adósságát.

A közgazdász szerint más módon is csökkenthető lett volna az államadósság: "el kellene számolniuk például a magánnyugdíjpénztárakból származó pénzekkel is, abból nagyjából 10 százalékkal is csökkenthető lett volna az államadósság aránya a GDP-hez képest". Emellett Mellár szerint az sem tett jót, hogy az Orbán-kormány sportot űzött abból, hogy mielőbb visszafizesse az IMF-hiteleket, és megszabaduljon az azokból származó ellenőrzésből, pedig a valutaalap is segíthetett volna az adósságcsökkentésben.

A veszteségek oka, hogy a jogszabály szerint ugyan a kötvények után a piaci árazásnál másfél százalékkal kisebb kamat jár, de valamiért rögzítettek egy minimum 2 százalékot is, amivel pedig gyakorlatilag azt vállalja a kormány, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor is több közpénzt fizet ki a magáncégeknek. A Nemzet szerint drasztikusan csökkentek a kamatok az elmúlt két évben, a kötvényprogram indulásának évében 4 százalék volt az átlaghozam, 2016-ra azonban 0,58 százalék lett. Ehhez képest fizeti az állam a fix 2 százalékot, amivel 2015-ben 4,6 milliárdot, 2016-ban október végéig már 4,1 milliárd forintot bukott a magyar állam.

Eltűnt belvárosi szerződések

Nincs meg a Belváros irattárában az az adásvételi szerződés, amely arról vallott volna, hogy az Aulich utca 3. szám harmadik emeleti lakást hogy adta el a főváros V. kerülete Fürstner József fogorvosnak - írta a Magyar Narancs. Fürstner később ezt a lakást apportként vitte be Kertész Balázs, Rogán Antal egykori jobbkezének, ügyvéd barátjának cégébe. A lap kérdésére Belváros azt írta, nekik nincs meg a szerződés, ellenben a Földhivatali ingatlan-nyilvántartásból beszerezhető a dokumentum. Ismert, Fürstner 2011-ben kedvezménnyel vehette meg a lakást. Eközben az Indexnek az ügyvédi kamara is megerősítette: valóban összeférhetetlen, hogy egy ügyvéd egy Kft-ben ügyvezetői tisztséget töltsön be, az ilyet meg kell szüntetni, különben szankciók következnek. Így Kertész törvénytelenül egyszerre folytat ügyvédi tevékenységet a letelepedési kötvények kapcsán emlegetett Kosik Ügyvédi Irodában, illetve vezeti tulajdonos-ügyvezetőként a Monavis Consulting Kft. nevű cégét - ennek az Aulich utcai irodájában járhatott "kávézni" Rogán és Habony Árpád.

A Bloomberg adatai szerint a napokban másodpiacokon 0,2 százalékért cseréltek gazdát az ötéves futamidejű, euróban kibocsátott magyar állampapírok, mint amilyen a letelepedési kötvény is. Ez a tizede a letelepedési kötvények után fizetett 2 százalékos kamatoknak. A Nemzet cikkére reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte: "a letelepedési kötvények biztonságos devizaforrást jelentettek, amikor szűkös volt Magyarország eurófinanszírozási lehetősége". Hozzátették, a konstrukció azért is kedvező, mert az államnak csak a futamidő végén keletkezik fizetési kötelezettsége.

A lap adatai szerint október végéig több mint négyezer külföldi vett részt a letelepedési programban, családtagjaikkal együtt több mint 15 ezren kaptak tartózkodási engedélyt. A közvetítő cégek a 36 milliárd forintos kamattal és a 75 milliárd forintos jutalékkal együtt több mint 112 milliárd forintot nyertek az üzleten. Ezek a cégek kivétel nélkül az Ország­gyűlés fideszes többségű, akkor még Rogán Antal vezette gazdasági bizottságától kaptak engedélyt a kötvényforgalmazásra. Habár Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter többször elmondta, hogy meg fog szűnni a program, az erről szóló jogszabály eddig nem módosult. Ezzel kapcsolatban Vona Gábor tegnap felszólította az államfőt, avatkozzon bele az ügybe. A Jobbik elnöke elmondta, van konkrét javaslata arról, mit tehetne Áder, de ezt személyesen mondja el neki.

DK: Orbán mondja meg, mennyi kárt okozott az államnak

Demokratikus Koalíció (DK) felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, mondja meg, hány milliárd forint kárt okozhat még az országnak a letelepedési biznisz. Kakuk György, a párt elnökségi tagja szerdai budapesti sajtótájékoztatóján arra hivatkozott, hogy sajtóhírek szerint Magyarország eddig 8 milliárd forintot veszített a letelepedési kötvényeken, miközben szerinte Rogán Antal miniszter és Habony Árpád érdekköre 112 milliárd forintot kereshetett a betelepítéseken.Svájci sajtóhírek szerint például Kertész Balázs, Rogán üzleti partnere szép villát vásárolt a svájci Alpokban - folytatta a politikus, aki úgy tudja, a környéken több ingatlan is magyar tulajdonban van. Kakuk György kijelentette, egy kormányváltás után Rogán Antalnak büntetőjogi következményekkel kell szembenéznie, illetve a miniszterrel fogják kifizettetni azokat a milliárdokat, amelyeket most a magyar adófizetőktől vesz el a kormány.A Rogán-Habony-érdekkör offshore cégeinek is vissza kell fizetniük a Fidesz segítségével szerzett 112 milliárd forintot - mondta az ellenzéki politikus.