Neymar börtönbe juthat

Publikálás dátuma
2016.11.24. 06:54
Neymar FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az átigazolása körüli tisztázatlan pénzügyek miatt kétéves börtönbüntetést és tízmillió eurós pénzbírságot kér Neymarra, az FC Barcelona labdarúgócsapatának brazil válogatott csatárára a spanyol ügyészség.

Az ügyet júniusban egyszer már lezárta a bíróság, akkor a támadó klubja 5,5 millió euró bírságot fizetett a spanyol adóhatóságnak a játékos 2013-as átigazolási ügyében. Szeptemberben azonban fordulat történt, a spanyol ügyészség sikeresen fellebbezett az ítélet ellen, így újra megnyithatták az ügyet. Ezt követően jelentette be most Jose Perals bíró, hogy nemcsak a játékos, hanem a szintén gyanúsított korábbi klubelnök, Sandro Rosell ellen is újraindul a vizsgálat.

A Barcelona 2013-ban, Neymar átigazolásakor azt jelentette be, hogy a brazil futballistáért 57 millió eurót fizetett a Santosnak, ám kiderült, valójában közel 100 millió euró volt az összeg, így a klub többmilliós adójárulékot nem fizetett be.

Rosell 2014 januárjában mondott le a Neymar átigazolásával kapcsolatban kirobbant adócsalási ügy miatt, amelyben a klubot jelenleg is vezető Josep Maria Bartomeu mellett a focista apja is gyanúsított.

Szerző

Az oroszországi vb-n jöhet a videobíró

Publikálás dátuma
2016.11.24. 06:53
Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke FOTÓ: GETTY IMAGES/Stuart Franklin
Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke már a 2018-as oroszországi világbajnokságon használná a videóbírót. A sportvezető hangsúlyozta, azért örülne a videós visszajátszás alkalmazásának, mert a rendszer hatékonyan segíti a játékvezetőket, hogy elkerüljék a súlyos hibákat a mérkőzések során. 

"Ötven éve beszélünk róla, és most már teszteljük is" - emlékeztetett Infantino, aki szerint a decemberi klubvilágbajnokság és a jövő évi Konföderációs Kupa is remek alkalom lesz a videóbíró kipróbálására. "Az első eredmények pozitívak, és igazán remélem, hogy 2018-ban képesek leszünk segíteni a játékvezetőket ezzel."

A labdarúgás szabályalkotó testülete (IFAB) március elején kétéves tesztelési időszakot szavazott meg a technológia igénybe vételére. Ausztráliában, Brazíliában, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában és az Egyesült Államokban már kísérleteznek vele.

A FIFA első embere arról is beszélt, hogy szeretné, ha 2026-ra 48 csapatosra bővítenék a világbajnokság mezőnyét. "Az első kérdés az, kell-e egyáltalán a bővítés, ha pedig a válasz igen, akkor lehet elgondolkozni azon, hogy az általam eredetileg javasolt 40 vagy 48 csapattal rendezzük meg a világbajnokságokat. Meg fogjuk vizsgálni, melyik a jobb megoldás" - tette hozzá Infantino.

A videóbíró bevezetéséről, valamint a vb-létszám esetleges bővítéséről a FIFA Tanács következő, januári kongresszusán dönthetnek.

Szerző

Hitelességét félti az olimpiai mozgalom

Publikálás dátuma
2016.11.24. 06:52
Chaunte Lowe magasugró nyolc évvel a pekingi olimpia után lépett elő a hatodikról a harmadik helyre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Újabb olimpikonok sora bukott le utólag, akikről kiderült, hogy a 2008-as és 2012-es olimpián tiltott szereket használtak. Akad olyan sportoló, aki Pekingben csak hatodik lett, most azonban a lebukások miatt átvehette a bronzérmet.

Folyamatosan zajlik a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni nyári olimpia „újraírása”. Az újfajta módszerekkel ugyanis rendszeresen ellenőrzik a leadott vizeletmintákat, s ennek alapján ellenőrzik, hogy ezeken a világjátékokon az adott sportolók éltek-e olyan tiltott szerekkel, amelyeket a tudomány akkori állása szerint nem tudtak kimutatni. Senki sem érezheti biztonságban magát, amit az is jelez, hogy 75 sportoló maradt fenn a rostán, ennyien szegték meg az akkori előírásokat. Nagy részük Oroszországból és más kelet-európai államokból származik – írja a New York Times. Közülük negyvenen szereztek érmet.

Mivel a vizsgálat folytatódik, egyáltalán nem biztos, hogy a két olimpia mostani, frissített érmeseinek listája véglegesnek tekinthető. „Egyszerűen elképesztő, a doppingolók magas száma” – közölte Gian-Franco Kasper, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Végrehajtó Bizottsága részéről. „Teljesen elveszíthetjük a hitelességünket. Ez aggaszt leginkább” – fejtette ki a sportdiplomata.

Múlt héten a NOB 16 atlétára rótt ki büntetést, hétfőn pedig további 12-re. A pekingi olimpián női magasugrásban negyedik orosz Jelena Szleszarenkót és ötödik Vita Palamart, a férfi rúdugrásban bronzérmes ukrán Gyenyisz Jurcsenkót, valamint a férfi birkózók között a kötöttfogásúak 60 kilogrammos súlycsoportjában ezüstérmes Vitalij Rahimovot egyaránt megfosztottak az ötkarikás játékokon elért eredményétől, mert 2008-as doppingmintájuk dehidroklor-metiltesztoszteron jelenlétét mutatta ki.

Akadt olyan sportoló, aki a pekingi olimpián például csak hatodikként zárt, most pedig már hirtelenjében kiderült róla: bronzérmes lett. A harmadik helyért járó medált vehetett át az amerikai magasugró, Chaunte Lowe is, aki közölte, „mindez teljesen újjáírta az olimpiai szereplésemet”. Eddig ugyanis minden ötkarikás játékon érem nélkül maradt. Ő maga lepődött meg a legjobban, amikor múlt héten egy német sportolótól üzenetet kapott a Facebookon. Az illető gratulált bronzérméhez. Először azt hitte, tréfát űznek vele.

Év végén közlik a McLaren-jelentést
Richard McLaren december 9-én hozza nyilvánosságra az oroszországi doppingbotrány kapcsán készített vizsgálóbizottsági jelentés utolsó részét. - közölte a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA).
A kanadai jogászprofesszor annak a független bizottságnak a vezetője, amelyet a 2014-es szocsi téli játékokon történtek kivizsgálásával bízott meg a WADA, s többek között azt állapította meg, hogy Oroszországban 2011 és 2015 között harminc sportágban 643 esetben alkalmazták a pozitív teszteredmények leplezését szolgáló rendszert.
A jelentés első felét még a riói olimpia előtt, júliusban hozta nyilvánosságra a WADA. Az utolsó rész számos részletet közölhet a szocsi téli olimpia idején működtetett bonyolult doppingolási rendszerről.

Szerző