Lázár János;Tarsoly Csaba;Ghaith Pharaon;

2016-11-25 06:00:00

Tarsoly a kormányt okolja

Nagy port kavart a Magyar Narancs interjúja Tarsoly Csaba volt Quaestor-vezérrel, akinek a kancelláriaminiszter nem hisz. Lázár János nem foglalkozik az interjúban elhangzottakkal, mert azok egy köztörvényes bűnöző szavai. Közben több lap is Ghaith Pharaon szaúdi üzletember titkosszolgálati kapcsolatait feszegeti, ami a kancelláriaminiszter szerint a kémregényekbe illik.

Sajátos logikával futott neki Tarsoly Csaba Magyar Narancsnak adott interjújának a Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter ugyanis ahelyett, hogy tényszerűen megcáfolta volna a volt Quaestor-vezér állításait, elrendezte a dolgot azzal, hogy Tarsoly egy köztörvényes bűnöző, akinek a szavait nem szabad komolyan venni. A kormányzat ugyanezt a kommunikációs panelt alkalmazta például akkor is, amikor Portik Tamás terhelően vallott Rogán Antalra, Lázár akkor sem adott magyarázatot a 15 évre elítélt Portik szavaira.

Érdekes: hasonló nem merült fel Mengyi "Voldemort" Roland esetében, akit csalással vádolnak. Emellett korábban, ameddig a kormányfő azt nem mondta, hogy Tarsolyékat bilincsben kell elvinni, amíg a minisztériumok Orbán Viktor utasítására, a "jól értesültekkel" ki nem vették a pénzüket a cégből, senkinek semmi baja nem volt sem a Quaestorral, sem annak vezérével. Aki ugyancsak furcsán védekezik: mint akinek egyetlen baja van: „bármikor, egy gombnyomással el tudtam volna utalni több milliárdnyi osztalékot Liechtensteinbe, ez nem merül föl senkiben? Oda aztán mehetett volna utána az MNB vagy az ügyészség.”

Lázár nem tud másról, csak amiről muszáj tudnia FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR

Lázár nem tud másról, csak amiről muszáj tudnia FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR

Nincs tudomása arról, hogy Tarsoly Csabának a külügyminisztérium üzleti partnerként ajánlotta a körözött Pharaont. Ez üres vagdalkozás - állította lapunknak a tegnapi Kormányinfón a kancelláriaminiszter. Lázár János arról sem tud, hogy a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottja több alkalommal találkozott tavaly, még letartóztatása előtt a szaúdi milliárdossal, akit egyebek mellett terrorizmus támogatásával vádolnak. Amikor felvetettük, hogy ez azért is érdekes, mert a Miniszterelnökség vezetője és Orbán Viktor is több alkalommal kijelentette, Pharaon magyarországi tevékenysége nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, Lázár megismételte, ezt megvizsgálták a titkosszolgálatok. Foglalkoztak Pharaonnal, de vele kapcsolatban semmi olyat nem találtak, ami veszélyeztetné Magyarország nemzetbiztonságát. Ezt a szolgálatok a nemzetbiztonsági bizottság előtt is megerősítették. Pharaon nincs Magyarországon és nem is lehet, mivel nincsen érvényes vízuma. Lázár szerint lassan már kémregények születnek a szaúdi üzletemberről, akit mellesleg Amerika letartóztathatott volna, de nem tette meg. Ami a rejtélyes ujjlenyomatokat illeti, a hírszerzést is felügyelő miniszternek nincs tudomása arról, hogy a körözésben lévő ujjlenyomat minden kétséget kizáróan egyezik azzal, ami a magyar kormány birtokában van".

Tarsoly hosszú ideje börtönben sínylődik, most pedig magyarázkodni próbál, amit az ember nem tud komolyan venni - reagált a volt Ouaestor vezér Magyar Narancsban megjelent interjújára a miniszter. Tarsoly több ezer ember pénzét ellopta, most viszont azzal védekezik, hogy azért csalt, mert nem vették észre - tette hozzá Lázár, aki nem mulasztotta el megdicsérni a pénzügyi felügyeletet, amelyik véleménye szerint sokkal jobban működik, amióta a jegybankhoz került. Világossá tette, a volt Quaestor-vezér köztörvényes tolvaj, akinek a bírálatát nem lehet komolyan venni. Inkább azt kellene bevallania, mennyit lopott. Lázár közölte, "lassan már Orbán Viktor és Jézus Krisztus lesz a felelős a Quaestor bedőlésért".

Az ügyészség kártalanítana
A Quaestor-cégvagyon zár alá nem vett része azt a célt szolgálta, hogy a lehető leggyorsabban, minél teljesebben ki tudják elégíteni a sértettek igényeit - hangsúlyozta Ibolya Tibor fővárosi főügyész az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. A Quaestor-ügy elsőrendű vádlottja, Tarsoly Csaba és védője a csütörtöki tárgyaláson szóvá tették, hogy a nyomozás során a hatóságok nem intézkedtek a Quaestor-csoport vagyontárgyai nagy részének biztosítása érdekében. A vádlott és ügyvédje egyúttal indítványozták bizonyos vagyonelemek zár alá vételét. Ibolya erre úgy reagált: a nyomozás megindítása után elrendelt és később fenntartott vagyoni jellegű biztosítási intézkedések - lefoglalás, zár alá vétel - elsődlegesen a későbbi vádlottak magánvagyonát érintették. A Quaestor-cégvagyon zár alá nem vett része a felszámolási és végelszámolási eljárásoknak a büntetőeljárás menetétől független, lehetőség szerinti leggyorsabb és legteljesebb lefolytatását szolgálta - szögezte le. Hozzátette: a vagyonelemek bűnügyi zár alá vétele megnehezítette volna a felszámolási eljárást és kitolta volna a sértetti igények kielégítését "a büntetőeljárás végének még jelenleg is bizonytalan idejére". Ibolya arra szintén kitért, hogy az elsőrendű vádlott a nyomozás, valamint a vagyonvisszaszerzési eljárás során nem indítványozta a zár alá vételt, amit ezzel szemben az ügyészség kezdeményezésére a nyomozási bíró rendelt el. "Jellemző továbbá, hogy a nyomozás során foganatosított zár alá vételek elrendelése ellen az érintett vádlottak és védőik fellebbezéseket jelentettek be, eredménytelenül" - olvasható a közleményben.

 

Tarsolyt a Magyar Narancsnak adott interjúja miatt feljelentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mert a Quaestor volt vezetője állította, "a megfelelő helyről" ígéretet kapott, hogy ha elmegy Windisch Lászlóhoz, az MNB alelnökéhez, és őszintén elmond mindent, valamint "bizonyos dolgoknak eleget tesz", segíteni fognak neki, és a Quaestor megmarad. Az volt a terv, hogy kérik: emeljék fel a Quaestor-csoport alaptőkéjét 200 milliárd forint értékben, cserébe a cég állampapírt vásárolt volna, az ügyfelek ezeket kapták volna meg, így legfeljebb némi kamatveszteség érte volna őket. Nem sokkal később kiérkezett a pénzügyi felügyelet, ekkor Windisch Tarsoly elmondása szerint megkérdezte, hogy az esetet mindenképpen le akarják-e jegyzőkönyvezni. A Quaestor vezetője azt állította, meglepődött ezen a hozzáálláson, mert szerinte ez nem szokványos eljárás, főleg az államigazgatásban nem az.

A jegybank szerint az intézményt és vezető tisztségviselőit rágalmazza, sérti becsületüket a 150 milliárdos kötvénycsalással vádolt Tarsoly. Az MNB szerint Windisch ragaszkodott a jegyzőkönyvezéshez. Emellett szerintük az sem valós, hogy a Quaestornak engedélye lett volna 440 milliárd forintnyi értékpapír kibocsátására. Mint írták, a jegybank csak a kötvényprogramok kibocsátási tájékoztatóit, a prospektust engedélyezi formailag. Egyébként a "megfelelő helyről" jött ígéretet nem tagadták, és azt sem, hogy Tarsolynak volt egy találkozója a felügyelet embereivel, amikor egyebek mellett arról is beszélt, hogy felvásárolná a Hungária Értékpapírt.

Eközben kiderült, az Egyesült Államok által körözött, Tarsollyal is kapcsolatba hozott szaúdi milliárdos Ghaith Pharaon valójában kapcsolatban lehet az amerikai titkosszolgálatokkal - fejtegette több lap is. A 444 szerint Pharaon, aki a hetvenes-nyolcvanas években a pakisztáni Aga Hasszán Abedi BCCI nevű bankjának embereként, mintegy strómanként dolgozott, még ekkoriban kerülhetett kapcsolatba a CIA-val, amely szintén használta az amúgy fegyverkereskedelemben és drogügyletekben is érintett bankot, a BCCI pedig mind a Jimmy Carter-adminisztrációval, mind id. George Bush-sal kapcsolatban állt.

A lap azt is gyanúsnak tartja, hogy bár Pharaon ellen már 1991-ben vádat emelt az amerikai szövetségi bíróság, azóta sem kapták el, és hogy a milliárdos akkor adta be vízumkérelmét Magyarországon, amikor a kitiltási botrány miatt feszültté vált az amerikai-magyar viszony. Ezért elképzelhető, hogy a körözött Pharaonnal valójában csapdába csalták a magyar kormányt. A 444 kiderítette azt is, hogy a Wikipedia magyar Pharaon-szócikkét egy lett IP-címről szerkesztette egy anonim valaki, ami arra utal, hogy nagyon rejtőzködni akart a szerkesztő. Több jel is utal arra a lap szerint, hogy tényleg a CIA csapdája volt Pharaon és az országba engedése, ami egyes üzleti körök mohóságára alapozott.

Az atv.hu szintén arról írt, hogy az amerikaiak még csak annak megállapítását sem kérték soha, hogy ez a Pharaon az a Pharaon-e, akit köröznek, az amerikaiak közömbösségén felbuzdulva pedig a magyarok engedték, hogy az üzletember zavartalanul folytathassa tevékenységét hazánkban. A lap szerint a magyar kormány és Pharaon kapcsolatait maguk az amerikaiak, esetleg az orosz vagy az izraeli titkosszolgálatok szivárogtathatták ki, Izrael ugyanis szemmel tartja az arab befektetéseket, az oroszok pedig ellenérdekeltek lehetnek Pharaon magyarországi működésében, ha az üzletembernek tényleg van köze az amerikai titkosszolgálatokhoz.

A kormánypárti Magyar Idők azt írta, nem kaptak választ az amerikai nagykövetségtől arra, hogy miért körözik több különböző néven Pharaont, miért nem küldték meg alapból az ujjlenyomatait, és miért kötött vele a kétes ügyei ellenére 2008-ban több millió dolláros szerződést az afganisztáni haderő üzemanyag-ellátására. A nagykövetség csak annyit közölt, hogy 1991 óta van letartóztatási parancs Pharaon ellen. A Magyar Idők cikkében említést sem tesznek arról, hogy a szaúdi milliárdos egyébként több szálon is kapcsolódik a magyar miniszterelnökhöz és köréhez: a Magyar Narancs írta meg, hogy a szaúdi milliárdos nemrég villát vett Orbán Viktor szomszédságában, és Tiborcz István, Orbán vejének ismerőse, Zaid Naffa, Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja kért szóbeli jegyzékben vízumot az amerikai hatóságok által körözött Ghaith Pharaonnak 2014 szeptemberében.

"A külügy csak a dolgát tette"
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerint "Barabás Richárd végrehajtotta azt a nem mindennapi bravúrt, hogy egyik mondata sem fedi a valóságot". A Párbeszéd elnökségi tagja a Tarsoly Csabával készült, a Magyar Narancsban csütörtökön megjelent interjú alapján egyebek között arról beszélt, hogy a "legvalószínűbb feltételezés" szerint Szijjártó Péter ígérhetett segítséget a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt volt Quaestor elnök-vezérigazgatónak. A KKM leszögezte: a külgazdasági és külügyminiszter soha semmit nem ígért Tarsolynak. Szijjártó nem tudott a Quaestor helyzetéről, tekintettel arra, hogy a KKM-et vezeti, nem pénzpiaci cégeket, és nem kötött össze senkit senkivel. Úgy fogalmaztak, hogy egyvalami igaz - ez Barabás Richárd állításai között nem szerepel -: a befektetési ügynökség valóban ajánl befektetési lehetőségeket külföldieknek. Ennek egyszerű oka van, ez a dolga". (Tarsolyt és Pharaont a külügy ügynöksége hozta össze egy tervezett csepeli beruházás kapcsán, amiből nem lett semmi).