Előfizetés

Vízummentes lesz Ukrajna

G.M.
Publikálás dátuma
2016.11.25. 06:35
A gazdasági együttműködésre koncentrált a két kormányfő Budapesten FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR
Döntés született az ukrán vízumkötelezettség eltörléséről tegnap Brüsszelben. Azt, hogy ez pontosan mikor történik meg, nem közölték. Az ukrán kormányfővel Budapesten tárgyaló Orbán Viktor még a brüsszeli bejelentés előtt bírálta az Európai Bizottságot és bejelentette, Magyarország bevezeti a nemzeti vízumok díjmentességét az ukrán állampolgárok számára. Az ukrajnai magyarság problémái nem kerültek terítékre az Orbán-Grojszman találkozón.

Jó hír Kijev számára, hogy megállapodás született az ukrán állampolgárok vízummentességének eltörléséről tegnap Brüsszelben az Európai Unió – Ukrajna csúcstalálkozón. Igaz, egyelőre nem dőlhet hátra nyugodtan Petro Porosenko államfő és az ukrán kormány, mert Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a csúcsot követő sajtótájékoztatón egyelőre feltételes módban beszélt, úgy fogalmazott, az EU „még az idei év vége előtt eltörölheti” az Ukrajnával szemben alkalmazott schengeni vízumkényszert.

Ilyen ígéret nem először hangzott el, és ezúttal sem közölték, mikor lép életbe a vízummentesség. Az euronews úgy tudja, az unió egy olyan mechanizmusra vár, amellyel vészhelyzet esetén visszaállíthatják a vízumkötelezettséget. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt emelte ki, hogy minden tagállam szerint Ukrajna készen áll a vízummentességre. (Vagyis, Hollandia is, ahol áprilisban a lakosság népszavazáson utasította el az EU és Ukrajna között társulási egyezményt.) „Ez a döntés az ukránok eredményeinek elismerése” – mondta Tusk. A legutóbbi EU-Ukrajna csúcstalálkozót 2015-ben rendezték meg, azóta Kijev széleskörű reformokat kezdeményezett és ehhez az EU-tól is kapott anyagi segítséget.

A brüsszeli sajtótájékoztatón Petro Porosenko ukrán államfő arról beszélt, hogy a vízummentességi egyezményt csak egy apróbb technikai jellegű probléma akadályozza, de "nagyon közel vagyunk a kompromisszumhoz", ám több tagállami vezető azt kifogásolja, hogy a reformok üteme lassú, Kijev nem tett meg mindent felgyorsítása és elmélyítése érdekében.

Ugyancsak tegnap Budapesten Orbán Viktorral tárgyalt Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor elmondta: Ukrajna és Magyarország sorsközösséget érez egymás iránt, a hosszú múltra való tekintettel Magyarország kötelességének érzi, hogy segítse Ukrajna csatlakozását a nyugati világhoz. Ezt azonban, a magyar miniszterelnök szerint, az EU két fronton is akadályozza, sem a vízummentességről, sem a szabadkereskedelmi megállapodást illetően nem történt előrelépés. Ezért, az Európai Bizottsággal szembemenve arról állapodtak meg, hogy Magyarország bevezeti a D-típusú, vagyis nemzeti vízumok díjmentességét az ukrán állampolgárok számára.

Orbán azt emelte ki, hogy a találkozón a két ország történetének legfontosabb gazdasági és infrastrukturális programjáról állapodtak meg. A tervek szerint Magyarország a jövőben is segíteni kívánja Ukrajna gazdasági fejlődését, ennek érdekében idén 2, jövőre 5,2 milliárd forintot ajánl fel Ukrajna gazdaságának.

A budapesti találkozó előtt a két ukrajnai magyar szervezet, a KMKSZ és az UMDSZ közös közleményben üdvözölte az eseményt és leszögezte, fontosnak tartják, hogy a gazdasági, infrastrukturális fejlesztési kérdések mellett a két miniszterelnök vitassa meg a kárpátaljai magyarokat érintő problémák is, mert mint állítják, „aggodalomra ad okot, hogy 2016 őszén Ukrajnában olyan törvényalkotási intézkedések sora vette kezdetét, amelyek a nemzetiségek jogainak jelentős mértékű szűkítését eredményezhetik".

Beszámolók szerint azonban a kényes kérdések nem kerültek napirendre, de egyetértés volt abban, hogy a Magyarországon élő ukrán, illetve az Ukrajnában élő magyar nemzeti kisebbségek különös értéket jelentenek mindkét országnak, a miniszterelnökök pedig "elkötelezettek” e közösségek „megerősítése, oktatási, kulturális identitásának a megerősítése mellet". Orbán Viktor azt kérte Volodimir Hrojszmantól, legyen az ukrajnai magyarok szószólója, érdekvédője a nekik fontos kérdésekben.

Kivizsgálás indult Hofer ellen

Publikálás dátuma
2016.11.25. 06:34
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Alig 10 nappal az osztrák elnökválasztás megismételt második fordulója előtt, kivizsgálás indult Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltje ellen. Az osztrák távközlési hatóság azért vizsgálódik, mert számos választó jelezte, hogy rengeteg spamszerű online küldeményt kapott és hogy elárasztják a nem kért Hofer nevében érkező megkeresések.

Az osztrák törvények tiltják, hogy a jelöltek sms-ben vagy e-mail-ben forduljanak a választókhoz, azok jóváhagyása nélkül. Hofer tegnap a BBC brit tekevíziónak nyilatkozva azt mondta, Ausztriában is népszavazást szorgalmazna az EU-tagságról, ha Nagy-Britannia távozása után az uniós döntéshozatal központosítottabbá válik.

Állította, fontosnak tartja az Európai Uniót Ausztria számára, de “a jelenleginél jobb EU-t” szeretne. Hozzátette: ha az ausztriai elnökválasztás december 4-re halasztott második fordulójában államfővé választják, azt semmiképpen sem lehetne úgy tekinteni, hogy az osztrák választók Ausztria EU-tagsága ellen szavaztak. Véleményét abban az esetben változtatná meg, ha a Brexit nyomán központosítana az EU vagy ha döntés születne Törökország felvételéről.

Újraszámlálást kér a zöldpárti jelölt?

Még mindig nem zárult le a szavazatszámlálás az Egyesült Államokban, s – főként a kaliforniai voksoknak köszönhetően – Hillary Clinton már több mint 2 millió szavazattal előzi meg Donald Trumpot. A Cook Political Report által közzétett adatok szerint Clintonra 64 millió 225 ezer, Trumpra 62 millió 210 ezer voksot adtak le (szerda déli összesítés szerint). 

A volt First Lady Kaliforniában 3,7 millió szavazattal kapott többet, mint a megválasztott elnök. Ez nem változtat a tényen, hogy az elektori kollégiumban Trump nagy többséget szerzett, Clinton a választás másnapján elismerte vereségét.

Számítógépes elemzők ugyanakkor azt sürgetik, hogy a Clinton-kampány óvja meg az eredményt, mivel elemzéseik szerint három államban, Pennsylvaniában, Wisconsinban és Michiganben, jelentős eltérés mutatkozik az adatokban azon szavazókörzetekben, ahol papíralapú szavazócédulákon újraszámlálhatóak a szavazatok, s ott, ahol csak elektronikusan tartják nyilván az eredményt. Michiganben még mindig nem hirdették ki a végeredményt, nem hivatalos adatok szerint Trump 10 ezer vokssal nyert az államban.

Egy michigani kompjuterprofesszor, J. Alex Halderman a New York Magazine-ban azt írta, lehetséges az ellenőrzés, de csak akkor, ha valamelyik kampány kéri az újraszámlálást, ellenkező esetben soha nem vizsgálják meg a szavazógépeket, nem vetik össze a papíralapú és elektronikus adatokat. Mivel a Fehér Ház és Clinton visszautasította Trump vádjait, hogy meghackelhető a választás, valószínűtlen, hogy óvnának.

Jill Stein zöldpárti jelölt ugyanakkor közösségi finanszírozással 4,5 millió dollárt akar összeszedni ahhoz, hogy mindhárom államban újraszámlálást kérjenek, ám hamarosan lejár a határidő. Stein a voksok 1 százalékát szerezte meg, az ő eredményén ez nem változtatna. Ha a három államban megfordulna az eredmény, Clinton elektorainak száma 278-ra nőne, Trumpé 260-ra csökkenne, azaz a demokrata elnökjelölt lépné át a 270-es határt. Stein felhívására 24 óra alatt 2,5 millió dollár jött össze.

E próbálkozásnak mégis rendkívül csekély a realitása, 2000-ben a demokrata Al Gore csak egy államban, Floridában jelentett be óvást, de a legfelsőbb bíróság közbelépése nyomán leállították az újraszámlálást. Végül 6 millió leadott szavazatból George W. Bush 537 voks előnnyel nyert, de ezzel megszerezte Florida 29 elektorát, s az elnökválasztási győzelmet.