Előfizetés

Árnyékbizottság vizsgálja a letelepedési kötvényeket

Megkezdte munkáját pénteken a letelepedési kötvények rendszerét vizsgáló ellenzéki árnyékbizottság.

Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az ülést követő sajtótájékoztatón bírálta, hogy nem működhetnek hivatalos parlamenti bizottságként. Szerinte ez egy MSZP-Fidesz paktumnak köszönhető. Ismertette, hogy a tavaszi ülésszak végén jelentéssel szeretnék zárni munkájukat, addig pedig hatóságokat, a kötvénykibocsátó cégek képviselőit, politikai szereplőket hallgatnának meg.

Az árnyékbizottságot rotációs rendszerben elnöklik, a december közepére tervezettet az LMP vállalta, s azon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal illetékeseit szeretnék meghallgatni a sajtó nyilvánossága előtt.

Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője azt hangoztatta: munkájuk bizonyítja, hogy kormánypártok nélkül is van népképviselet. Szóvá tette, hogy a Fidesz 2010 előtt az offshore üzletek ellen volt, a kötvények esetében azonban azok megmaradtak, mert - mondta - ez volt a kormánypárt érdeke.

Az ellenzéki politikus jelezte, írásbeli kérdéssel fordul Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjéhez az ügyben, milyen személyes anyagi érdekeltsége van a letelepedési kötvényekben.

Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa, független országgyűlési képviselő egyszerű lopásnak minősítette azt, ami a kötvényekkel történik. Elmondta azt is: vállalta annak megszervezését, hogy gazdasági szakértőkkel, nemzetközi jogászokkal tekintsék át a rendszer hátterét.

Sermer Ádám, a Liberálisok ifjúsági tagozatának (LiFT) elnöke a párt képviseletében közölte: konstruktívan kíván részt venni az anomáliákat feltáró munkában, hogy mielőbb meg lehessen szüntetni a letelepedési kötvények jelenlegi, veszélyes és kockázatos formáját.

Molnár Gyula: sokan nem tudják, hogy valójában baloldaliak

Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint sokan nem tudják, hogy valójában a baloldallal értenek egyet, amikor például a többség érdekében gondolkoznak, illetve a szociális alapon rászorulóknak alanyi jogon akarnak segíteni, továbbá mindenkinek hozzáférhetővé akarják tenni az oktatást.

A szocialisták vezetője pénteken, Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében tartott konferencián beszélt erről, amelyet a Foundation for European Progressive Studies (FEPS), a Policy Solutions és a Táncsics Alapítvány szervezett.

Molnár Gyula hangsúlyozta, pártjának egy olyan hatalommal szemben kell harcolnia, amely nem a saját értékeit mutatja fel, hanem az ellenfeleket próbálja meg lejáratni. Ezért tűnhet úgy a külső szemlélőnek, hogy a baloldal vesztésre áll - fogalmazott, majd kiemelte, a valóság ezzel szemben az, hogy a "Fidesz ma Magyarországon a kisebbség kormánya, Orbán Viktor a kisebbség miniszterelnöke, a többségnek pedig nincs kormánya".

Az MSZP elnöke szólt arról is, hogy a 2018-ig tartó vitákban arra várnak majd válaszokat az emberektől, hogy a demokráciát vagy a diktatúrát, a keletet vagy a nyugatot, a szegények vagy a gazdagok támogatását választják-e.

Gurmai Zita, a FEPS-alelnöke arról beszélt, hogy a kormány "nemcsak tűri, hanem titokban támogatja is az agressziót, a nők bántalmazását és kizsákmányolását".

A Class FM ideiglenesen sem szólhat

Nem használhatja ideiglenesen eddigi frekvenciáját a Class FM médiaszolgáltatója, az Advenio Műsorszolgáltató Zrt. - döntött a médiatanács a társaság beadványát elbírálva.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteki közleménye szerint a testület a hatályos törvényi előírások alapján nem köthet ideiglenes hatósági szerződést a szolgáltatóval az országos kereskedelmi rádiós frekvenciára.

A médiatörvény egyrészt ennek feltételéül szabja, hogy a médiaszolgáltatási jogosultság úgy járjon le, hogy azt korábban már megújították, másrészt törvényi előírás az is, hogy a kérelem benyújtásakor a frekvencia hasznosítását célzó pályázati eljárás meginduljon - írják.

Felidézik: a Class FM eddigi szolgáltatójának hét évre szóló "alapjogosultsága" november 19-én járt le - az újabb öt évre szóló megújítási lehetőséget augusztusban nem támogatta a testület. Ugyanakkor a végleges pályázati felhívás közzétételével kezdődő pályázati eljárás sem indulhatott el, mert a szolgáltató bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, és a bíróság úgy döntött, hogy a médiatanácsnak a per jogerős eldöntéséig fel kellett függesztenie tevékenységét az új pályázat kiírásában.