Kairóiban is díjat nyert a Tiszta szívvel

Publikálás dátuma
2016.11.26. 06:48
Forrás: Tiszta szívvel/Facebook
Till Attila Tiszta szívvel című alkotása nyerte a legjobb első vagy második filmért járó Bronz Piramis díjat a Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon.

A Magyar Nemzeti Filmalap pénteki közleménye szerint Till Attila közönségkedvenc filmjének, a Tiszta szívvel című akció-vígjátéknak a főszereplője, a mozgáskorlátozott Fenyvesi Zoltán vette át előző este a Kariói Nemzetközi Filmfesztiválon a Bronz Piramis-díjat. Az egyiptomi fővárosban legutóbb tíz éve díjaztak magyar alkotást. A 38. éve megrendezésre kerülő kairói filmfesztiválon, amely az arab térség legrégebbi és egyetlen A-kategóriás nemzetközi filmes seregszemléje, több mint kettő száz alkotást vetítettek. A nemzetközi zsűri elnöke Christian Petzold elismert német forgatókönyvíró-rendező, a Phoenix bár alkotója volt.

A kerekesszékes bérgyilkos bandáról szóló Tiszta szívvel világszerte nagy sikereket ért el: Szerbiában, Luxemburgban, az Egyesült Államokban, Németországban, Görögországban és Franciaországban is díjazták. Az alkotást jövőre az amerikai mozik is bemutatják. Till Attila filmje Magyarország hivatalos Oscar nevezettje az amerikai filmakadémia díjára a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.

Szerző

Összeültek a történelmiregény-szerzők

Reggeltől estig tartó konferenciát tartottak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Összehasonlító Civilizációtörténeti Kutatócsoportja és a Történelmiregény-írók Társasága (TRT) szervezésében az egyetem Szentkirályi utcai épületében. A részt vevő szerzők és tudósok arra keresték a választ, hogyan fonódik össze a történelmi regény műfaja a történelemmel, irodalommal, a joggal, politikával.

Felszólalt többek között Mezey Barna, jogtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Gyáni Gábor és Kőszeghy Miklós történész, Botos Máté, a PPKE-BTK dékánja is. Nemere István, hazánk legtermékenyebb írója A történelmi regény és az igazság címmel tartott előadást. A 72 esztendős szerző legújabb munkája, a Vér és korom a közelmúltban került a könyvesboltok polcaira. Ez az ötödik olyan Nemere-könyv a Zsigmond-trilógia és a Zádor-trilógia első könyve után, amelyben Zádorffy gróf és fiai kalandjairól olvashatnak a középkor szeretői.

Szerző

A cimbalom és a tárogató reneszánsza

Publikálás dátuma
2016.11.26. 06:46
Lukács Miklós és Balogh Kálmán cimbalomduója – tökéletes hangszerismeret és a pillanat varázsa FOTÓ: MÜPA
Ezen a hétvégén két különleges koncert, valamint workshop és kiállítás mutatja be a Müpában, hogy a hagyományos magyar hangszerek – a cimbalom és a tárogató – korántsem múzeumi tárgyak, hanem a 21. században is élő, izgalmas zenei produkciók részesei. A Világraszóló című minifesztivál kapcsán Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalomművész, Borbély Mihály Kossuth-díjas szaxofonos-klarinétos-tárogatós, valamint Liber Endre szerkesztő-rendező mondta el gondolatait a Népszavának.

A Müpa Fesztivál Színházában rendezendő ma esti koncert címe: Cimbalom és tárogató újragondolva. Liber Endre szerkesztő-rendező úgy véli, míg Rácz Aladár (1886–1958) cimbalomművész – Igor Stravinskyval kötött barátságának köszönhetően – a 20. század első felében a kortárs komolyzene számára fedezte fel a cimbalmot, Balogh Kálmánnak a népzenébe/világzenébe, illetve az abban gyökerező improvizatív műfajokba, Lukács Miklósnak pedig a jazzbe sikerült tökéletesen beépítenie a cimbalom egyedi hangzását. Balogh és Lukács duójában „egészen különleges, egyedülálló tudás és játékmód összegződik. A kölcsönös inspiráció olyan energiákat szabadít fel bennük, amellyel képesek elérni a hangszerjáték technikai és zenei lehetőségeinek végső határát. Együttműködésük alapja a tökéletes hangszerismeret, a virtuóz technika, a Zeneakadémián megszerzett komoly elméleti tudás. Ezt egészíti ki, s legalább ugyanilyen fontos a pillanat varázsa.” A koncert első részében a Balogh–Lukács cimbalomduó játszik, majd szünet után Szalóki Ági, a nagyszerű énekesnő, valamint a jazzben és népzenében egyaránt kiváló – a Vujicsics együttes tagjaként Kossuth-díjas – Borbély Mihály és az ugyancsak Kossuth-díjas ütőhangszeres, Horváth Kornél csatlakozik hozzájuk.

Balogh Kálmán úgy látja: bár bő két évtizeddel idősebb Lukács Miklósnál, „a generációs különbség egyáltalán nem látszik a gondolkodásunkban, muzsikálásunkban. Dolgoztunk már együtt korábban, és éreztük, hogy egy hullámhosszon vagyunk, de elfoglaltságaink sokáig nem engedték, hogy közös produkciót hozzunk létre. Aztán 2009-ben elkészítettük a Négykezes cimbalomra című duólemezt. Annak ellenére, hogy két külön stúdióhelyiségben vettük fel a szólamunkat, és nem is láttuk egymást, pillanatok alatt rátaláltunk a közös hangra, s improvizálni is tudtunk együtt. Amikor elérkezett az utómunka, mi is meglepődtünk, hogy egyáltalán nem kellett javítani a felvételen. Miklóssal játszani igazán különleges lehetőség. Tavaly jelent meg a második duólemezünk, Összehangolva címmel.”

Lukács Miklós azt hangsúlyozza, hogy intenzíven koncertező cimbalomművészként a sok külső felkérés ellenére a saját útját szeretné járni: ez ma már zeneszerzői, zenekarvezetői feladatokat is jelent. A 78 éves amerikai szaxofonos legenda, Charles Lloyd zenekarába három évvel ezelőtt kapott meghívást, legutóbbi albumukat a jazz-körökben magasan jegyzett Blue Note jelentette meg, sokat koncerteznek Európában is. Lukács oszlopos tagja a Dresch Quartetnek, ahol a cimbalom egészen egyedülálló módon „helyettesíti” a jazz-zongorát. Cimbalmos kollégájával, Balogh Kálmánnal alkotott duóját nagyon szereti – ha felkérik őket, az mindig „jutalomjáték, aminek örömmel és szeretettel teszünk eleget.”

Borbély Mihály kifejezetten a tárogató-játékról, annak szépségéről és sajátosságairól beszélt. „Mivel népzenén nőttem fel, természetes volt, hogy a klarinét és a szaxofon mellett olykor pásztorfurulyákon vagy éppen tárogatón is játszom.” Először csak népzenei produkciókban használta a tárogatót, majd a kilencvenes években, a Hungarian World Music Orchestra tagjaként a világzenébe és a jazzbe is kezdte becsempészni. Egyszer Szakcsi Lakatos Béla triójával muzsikált, és Szakcsi így szólt hozzá: „Otthon ne hagyd a tárogatót!” Azóta saját produkcióiban, jazzlemezein is főszereplővé lépett elő a hagyományos magyar instrumentum, amelyet Tóth József hangszerkészítő egy évtizede tökéletesített – Borbély is ezen a verzión játszik. Azt mondja, ma már bátran kísérletezik a tárogatóval, mert rájött: butaság volt rásütni a hangszerre azt a bélyeget, hogy csak tradicionális népzenei előadásokra való. Kellő érzékenységgel és stílus ismeretettel a jazzben, világzenében is jól lehet használni.

A Világraszóló című minifesztivál másik koncertje vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik a Müpa előcsarnokában. Szalóki Ági mutatja be a Körforgás című lemez anyagát, amely énekelt versekre – többek között József Attila, Tamkó Sirató Károly, Szabó T. Anna, Erdős Virág, Jónás Tamás és Garaczi László költeményeire – épül. Ági állandó zenekara mellett ekkor Szokolay Dongó Balázs játszik majd tárogatón. A két hangverseny mellett a fesztivál része a szombat este fél hatkor megnyíló kiállítás és a hatkor kezdődő ingyenes interaktív workshop, amelyen a szélesebb közönség is megismerkedhet a cimbalom és a tárogató kalandos történetével.

A szűkebb szakmán kívül kevesen tudják – hívja fel a figyelmet Liber Endre –, hogy mindkét hangszer megújítása és népszerűsítése Schunda Vencel József (1845–1923) cseh származású, de Pesten élt hangszergyáros érdeme. Schunda volt az, aki megnövelte az évezredes múltú cimbalom hangterjedelmét, hangerejét, lábra helyezte a hangszert, s ezáltal alkalmassá tette az önálló hangversenyezésre. Ugyancsak Schunda látta meg a lehetőséget a tárogatóban, mert úgy vélte: „ez a két instrumentum alkalmas leginkább a magyar lélek rezdüléseinek kifejezésére.” Az általa kifejlesztett tárogató az oboa, a klarinét és a fagott hangszíneit egyesíti, s a 19. század végén olyan divatossá vált, hogy még a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, Wagner zenedrámája, a Trisztán és Izolda előadásában is használták. Később népszerűsége erősen megkopott. Éppen ezért a Világraszóló fesztiválnak nem titkolt célja, hogy a 21. században visszahozza a tárogatót a zenei köztudatba.