Tony Blair volt munkáspárti kormányfő a New Statesman hetilapnak azt mondta, hogy a Brexit még leállítható, amennyiben a britek – a következményeket felmérve – úgy ítélik meg, hogy a veszteségek-nyereségek mérlege negatív lesz. Blair nem állította az interjúban azt, hogy a Brexitre végül nem fog sor kerülni, de elképzelhetőnek tart másféle forgatókönyvet is. A Labour legsikeresebb volt miniszterelnöke szerint két lehetőség van. Ha Nagy-Britannia úgy dönt, hogy akár kívülről tagja marad az egységes piacnak, akkor el kell fogadnia a bevándorlással kapcsolatos, s sok egyéb korlátozást is, ha viszont a kemény Brexit valósul meg, s London teljesen szakít az unióval, akkor annak túl fájdalmas gazdasági következményei lehetnek. Blair a Brexitet egy olyan lakáscseréhez hasonlította, amikor semmit nem tudni a másik lakásról. A brit választók többsége ebben a helyzetben volt, amikor szavazott.
Hasonlóképpen látja a helyzetet John Major volt konzervatív kormányfő is. Major szerint „teljes mértékben elképzelhető” egy olyan szcenárió, hogy második referendumot írnak ki. Major a Nemzeti Liberális Klub egy rendezvényén beszélt, s aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a bennmaradás mellett voksolt 48 százalék alá kell hogy vesse magát a „többség terrorjának”. Major, aki Margaret Thatcher utódaként lett miniszterelnök, azt szorgalmazza, hogy Nagy-Britannia maradjon minél közelebb a másik 27 tagállamhoz és az egységes piachoz. A volt tory miniszterelnök helyeselte, hogy a parlamentnek legyen beleszólása a Brexit-folyamat beindításába.
A két volt kormányfő egyébként egyaránt a bennmaradás mellett kampányolt az EU-népszavazás előtt.