Levelezés;kormányszóvivő;elnyomás;

2016-11-28 07:15:00

Az új mátrix

„Meg kell szabadulnunk az elnyomástól” - írta még pénteken a magyar kormány szóvivője. Alaposan megfontolt javaslat, hiszen lassan hét éve gyakorolják a hatalmat. Kovács Zoltán angol nyelvű blogján (About Hungary) tette közzé megvilágosodását. "Amerika és a mátrixos piros pirula a liberális nem-demokrácia ellen" címmel írt bejegyzés – amely sajátos kifordítása az 1999-es kultfilmmé lett Mátrixnak - a világot eláruló liberális értelmiségről szól, amely intellektuális, politikailag korrekt beszédű diktatúrát erőszakol ránk. Kovács szerint a liberálisok alkotnak ugyanis alternatív valóságot a tények szigorú bemutatása helyett, tehát ma „nem gonosz robotokkal kell szembeszállni, hanem az elit, a média, a senki által nem választott véleményvezérek, az »úgynevezett« valódi támogatók nélküli civil szervezetek cikizik megadásba az ellenfeleiket”. Hát ettől az elnyomástól kell megszabadulnia a magyar nemzetnek, mint tette Donald Trump megválasztásával Amerika is.

Mindannyiunk szerencséjére a kormányszóvivő nyitott kapukat dönget, hiszen azon a napon, amikor bejegyzése megjelent, napvilágot látott a Népszabadságot beszántó Médiaworks kezére - azaz kormánykézre - került Világgazdaságban az új főszerkesztő által jegyzett interjúnak álcázott miniszterelnöki kinyilatkozás. A még a mikrofonállványt is mellőző "interjút" vehetjük technikai kísérletnek. Hogyan érheti el a kormányfői „üzenet” azt a vidéket, amely kapaszkodik saját nyilvánosságába, s nem hajlandó fillért sem költeni az országos médiára. A kormányfői „interjú” azonos formában, egyszerre tűnt fel ugyanis a cég kezében lévő vidéki lapok internetes oldalain. Láthatjuk, hogyan lehet a központilag megfogalmazott tartalmat eljuttatni a vidéki olvasókhoz, akik eddig nem is hallottak a Világgazdaságról.

A Világgazdaságnak („Zöld Újság”) a Kádár-rendszerben az volt a célja, hogy a hazai gazdasági és kormányzati vezetőket naponta tájékoztassa a világ-, illetve a magyar gazdaság legfrissebb eseményeiről, trendjeiről. Akkori kivételként közvetlenül megkapta a nagy nyugati hírügynökségek (Reuters, AP-DJ, UPI) anyagait. A kádári mátrix-szal szemben a tények szigorú bemutatása miatt a 70-es évek közepén botrányt botrányra halmozott. 1979 februárjában aztán a színfalak mögött megszületett a kompromisszum: megjelenhetett a puhább HVG a közönségnek, a VG pedig életben maradhatott, de fejlécére felkerült a „Belső használatra” jelzés. Ünnepnap volt hozzájutni. A mai néhány ezres példányszámú VG-utód, egykori gazdasági szaklap közölte most a kormányfő megnyilatkozását. Amivel nincs baj. Hiszen a kiadó Mediaworks azt írja honlapján: „Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.”

Nos, lássuk a jövőt, vagy legalább is annak zálogát. A kormányfői világ lényegét: „Magyarországon megéri dolgozni.” Mert, mint Orbán Viktor az "interjúban" mondja, kiderült, a segélyre alapozott élet helyett érdemesebb a munkára alapozott életformát választani. Az ügyeskedésből, a segélyek és családtámogatások kihasználásából eljutottunk a munkaalapú társadalom világába. Korszakváltás előtt vagyunk, az egész világgal együtt. A most ismert gyáripar öt év múlva már nem ugyanilyen lesz. Az a szakmunkásképzés, amit ma folytatunk, pár év múlva értéktelenné válik. Már elindult a világméretű verseny, hogy ki tudja a leggyorsabban átállítani gazdaságát és társadalmát a digitalizáció korszakának új kihívásaira. Ő - aki sosem tekintette mércének az uniós béreket - például 1989-ben, 26 évesen, nevetséges ösztöndíjért egy gyerekkel a mózeskosárban vágott bele az angliai tanulásba és munkába. A fiatalokat most sem lehet visszatartani, és nem is kell. Akiben van elég bátorság, az hadd menjen, ebben támogatni kell, láthassa a világot. Fontos azonban, hogy legyen a hátterében egy olyan ország, ahová mindig vissza tud jönni. Felbecsülhetetlen, pénzben nem, csak életminőségben kifejezhető értéke van a magyarországi közbiztonságnak, a GMO-mentes termelésnek, annak, hogy itt nincsenek nagy tömegben migránsok. Ha pedig néhány év múlva beérnek az egészségmegőrzési beruházások, elkészülnek a kerékpárutak és más rekreációs fejlesztések, akkor hazánk a legjobb életminőségű országok egyike lesz. "A saját és kormányom munkáját csakis akkor fogom eredményesnek tekinteni, ha az alsó középosztályt sikeressé tudjuk tenni, illetve a legalul lévő társadalmi csoportok számára is kinyílnak azok a kapuk, amelyek lehetőséget nyitnak feljebb lépni a középosztályba." Ennyi elég is a kormányfőből.

Az Ipsos felmérése szerint a magyarokat leginkább (63 százalék) az egészségügy helyzete aggasztja. A korrupció 53 százalékuk szerint gond, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek 51 százalékuk szerint. A munkanélküliséget 28 százalék nevezte meg problémaként, míg az oktatással 19 százaléknak vannak bajai. Tényleg azok volnának a liberális mételytől megfosztott szigorú tények, amelyekről az "interjúban" olvasunk?

Azt már nem is kérdezzük, hol él a miniszterelnök, milyen pirulával, melyik mátrixba varázsolta magát? Világosodjunk inkább meg, mint Kovács szóvivő tanácsolja. Pokolba a liberális maszlaggal, szabaduljunk meg az elnyomástól, az intellektuális, politikailag korrekt beszédű diktatúrától és zabáljuk két pofára azt az ideológiáktól mentes világot, amit a kormányfő tukmál ránk. Miközben Orbán Viktor szavaira bólogatunk, eszünkbe sem juthat a Fidesz és Habony Árpád guruja, Arthur Finkelstein, aki szerint a választókat nem lehet eléggé alábecsülni.

Hajrá hát Magyarország, hajrá hát magyarok!