Sötéten látjuk a jövőt

Publikálás dátuma
2016.11.28. 06:09
Thinkstock illusztráció
A magyar a legborúlátóbb nemzetek között vannak: a megkérdezettek 82 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok – derül ki az Ipsos felméréséből, amelyről a napi.hu számolt be. 

A helyzet romlik: szeptemberben 21 százalék ítélte jónak a dolgokat, ez az arány októberre 18 százalékosra apadt. A világban átlagosan 61 százalék ítéli rossznak a helyzetet. A magyaroknál csak három országban pesszimistábbak. A brazilok, az államfő elleni eljárás és az országot megrázó korrupciós botrány, a mexikóiak, a drogkartellek miatt. A legborúlátóbbak a franciák, mivel François Hollande államfő sem a terrortámadásokra, sem a gazdasági problémákra nem tudott megfelelő válaszokat adni. A magyarok 63 százalékát az egészségügy aggasztja, ezt követi a korrupció (53), a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség (51), a munkanélküliség (28), majd az oktatás (19 százalék).

Szerző

Vihart kavart Toroczkai rendelete

Nem tart attól, hogy a kormányhivatal megsemmisítené azt az önkormányzati rendeletet, amelyben megtiltották a mecsetépítést, a burka, burkini és csador viselését, továbbá a melegházasság melletti propagandát - mondta Toroczkai László a Magyar Időknek. Ásotthalom jobbikos polgármestere hozzátette, a rendelet kizárólag a közterületre vonatkozik, összhangban van az alaptörvényben foglaltakkal, az otthonában mindenki azt tesz, amit akar.

 Mint mondta, az alaptörvény családról szóló passzusát szó szerint emelték be a szövegbe, amelyet megszavazott a testület. Szerinte a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sem veszélyezteti a helyben alkotott rendelet, mivel azt is az alaptörvényben foglaltakhoz kötötték. Lapunk is beszámolt róla, a jobbikos vezetésű Ásotthalmon a múlt héten szavazta meg a képviselőtestület a rendeletet, ami súlyosan alkotmánysértő, mivel a vallás-, illetve a szólásszabadsághoz fűződő alapjogokat korlátoz. Ráadásul az Alaptörvény értelmében alapjogokat csak törvénnyel lehet szabályozni: önkormányzati rendelettel nem.

A Jobbik szóvivője Ásotthalom belügyének tartja a határozatot. Jakab Péter szerint a település megválasztotta vezetőjét és önkormányzati képviselőit, akik rájuk bízták a döntéseket, és ezt a párt tiszteletben tartja. Staudt Gábor ország­gyűlési képviselő ugyanakkor pénteki sajtótájékoztatóján az ügyben személyes véleményeként úgy fogalmazott: az ásotthalmi rendelet nem feltétlenül szerencsés irány. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető a mecsetépítési tilalomra úgy reagált: Magyarországon vallásszabadság van, és nem tartja szerencsésnek, ha bármilyen vallás szabad gyakorlásának lehetőségét megtiltják, de ez a szabad vallásgyakorlás nincs feltétlenül építményhez kötve. Soltész Miklós, az Emmi államtitkára szerint keresztény Magyarországot, keresztény Európát szeretnénk, és nem szeretnénk, ha a muszlimok elözönlenék Európát és Magyarországot. Mint mondta, a Jobbik nem járult hozzá az ennek érdekében javasolt védelmi intézkedésekhez - vagyis nem szavazta meg a kormány kvótákról szóló törvényjavaslatát. Az LMP és Magyar Liberális Párt elítélte az ásotthalmi határozatot, a Magyarországi Iszlám Jogvédő Egyesület pedig arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja ki az ügyet. A Magyar LMBTQ szövetség a kormányhivatalhoz fordult, hogy vizsgálják felül a határozatot.

Szerző

A szaúdiak védik Pharaont?

Továbbra is sűrű a homály Ghaith Pharaon szaúdi üzletember körül, miközben több lap is arról írt, hogy az Egyesült Államok által körözött milliárdos, aki tisztázatlan üzleti viszonyban van kormánykörökkel, kapcsolatban lehet az amerikai titkosszolgálatokkal. 

Ez volt az egyik téma az ATV Szabad Szemmel című műsorában péntek este, ahol Molnár Zsolt, az kijelentette, nem kell elhinni, amit a kormánytagok mondanak, hiszen egyértelmű nemzetbiztonsági kockázat van annak, ha egy olyan múltú ember, mint Pharaon kormánytagokkal üzletel. Molnár azt is elmondta, hogy a magyar szolgálatok jelezték, amennyiben az azonosság fennáll, akkor Pharaonnál lehet nemzetbiztonsági kockázat. „A vízumkérelem során az derült ki, hogy rosszul működik a vízumkiadatás. Ezen a néven nem körözik, akkor nyilvánvalóan nem működik jól a rendszer” – mondta Molnár Zsolt. Tarjányi Péter szerint Pintér Sándor levele a szaúdi nagykövetnek, azt jelenti, hogy valamilyen előzetes feldolgozó tevékenység volt.

A szakértő felidézte, hogy szeptember 11-e után olyan automatizmusokat vezettek be, hogy a szolgálatok felé jelzés keletkezik, ha egy közel-keleti üzletember vagy cég dollármilliókat mozgat. Hozzátette: ezeknek az automatizmusoknak mentén a szolgálatoknak első pillanattól kezdve kellett, hogy információja legyen Pharaonról, és itt sántít a kormányzati kommunikáció. Vannak olyan elméletek, melyek szerint az amerikaiak csapdába csalhatták a miniszterelnököt. Molnár Zsolt szerint tény, hogy 25 éve nem kapják el az amerikaiak, neki is úgy tűnik, mintha az amerikaiaknak lenne oka arra, hogy ne fogják el a milliárdost. Ez nem Magyarországról szól, hanem komoly érdekek lehetnek Pharaon mögött.

Tarjányi arra is felhívta a figyelmet, hogy tudunk olyan terroristáról, akit évtizedekig nem fogtak el, mert olyan erők álltak mögötte. Szaúd-Arábia amíg Pharaon mögött van, mindenki óvatosan bánik vele, amint kihátrál Pharaon mögül, akkor elkapják. Tarjányi nem hisz abban, hogy amerikai csapda lenne az ügy mögött.

Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete november 18-án, ugyancsak az ATV-ben kijelentette: semmilyen titkosszolgálati játszma nincs a Pharaon-ügy mögött. Az arab befektetőről tudható, hogy 1991 óta folyamatosan érvényes nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene, mégis tartózkodási engedélyt kaphatott Magyarországon és közvetett módon ingatlanokat vásárolhatott. Tehette mindezt úgy, hogy – a kormány szerint – személye nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Pharaon körözött bűnöző, és mihamarabb bíróság elé kell állítani - tette hozzá a nagykövet.

Brit lap a hemzsegő orosz kémekről
A bőnyi rendőrgyilkosság kapcsán az oroszok magyarországi tevékenységeiről, a magyar szélsőjobb és Moszkva kapcsolatáról ír a Financial Times. A rangos brit üzleti napilap budapesti tudósítója az októberi bőnyi rendőrgyilkosság után felröppent hírekről ír, megjegyezve: az utóbbi időben több olyan esemény is történt Magyarországon, amelyek bizonyítják, Moszkva az itteni szélsőségeseket támogatja. A bőnyi támadás után az orosz szálat a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága is zárt ülésen vizsgálta.
A lap ezt is felidézi, ahogy azt is, a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal hogyan került kapcsolatba az orosz titkosszolgálatokkal. Megszólal Dezső András is, az Index újságírója szerint nem klasszikus kémkedésről van szó ebben az esetben, inkább a sajtó, a közvélemény és a politikai rendszer manipulálásáról. A cikk megjegyzi: elemzők furcsállják, hogy Magyarország – a régió országai közül szinte egyedüliként – egyetlen oroszt sem tiltott ki kémkedés gyanújával 2010 óta. Pedig Budapest „kis Moszkvává” vált a százával itt lévő orosz kémek miatt – idézi a lap Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt.
A Financial Times szerint a nemzetbiztonsági szolgálatoknál is feszültségeket okoz a helyzet. A cikk szerint a militánsok orosz támogatásáról évek óta tudnak, mégsem léptek, mivel tartottak attól, hogy az a Moszkva-barát kormány számára negatív gazdasági következményekkel járna. A szerző nem csak a földgázszállítást és a paksi beruházást említi, de azt is felidézi, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szívélyes viszonyt ápoló Orbán Viktor az egyik hangos ellenzője volt az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetésének.



Szerző