Mint mondta, az alaptörvény családról szóló passzusát szó szerint emelték be a szövegbe, amelyet megszavazott a testület. Szerinte a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sem veszélyezteti a helyben alkotott rendelet, mivel azt is az alaptörvényben foglaltakhoz kötötték. Lapunk is beszámolt róla, a jobbikos vezetésű Ásotthalmon a múlt héten szavazta meg a képviselőtestület a rendeletet, ami súlyosan alkotmánysértő, mivel a vallás-, illetve a szólásszabadsághoz fűződő alapjogokat korlátoz. Ráadásul az Alaptörvény értelmében alapjogokat csak törvénnyel lehet szabályozni: önkormányzati rendelettel nem.
A Jobbik szóvivője Ásotthalom belügyének tartja a határozatot. Jakab Péter szerint a település megválasztotta vezetőjét és önkormányzati képviselőit, akik rájuk bízták a döntéseket, és ezt a párt tiszteletben tartja. Staudt Gábor országgyűlési képviselő ugyanakkor pénteki sajtótájékoztatóján az ügyben személyes véleményeként úgy fogalmazott: az ásotthalmi rendelet nem feltétlenül szerencsés irány. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető a mecsetépítési tilalomra úgy reagált: Magyarországon vallásszabadság van, és nem tartja szerencsésnek, ha bármilyen vallás szabad gyakorlásának lehetőségét megtiltják, de ez a szabad vallásgyakorlás nincs feltétlenül építményhez kötve. Soltész Miklós, az Emmi államtitkára szerint keresztény Magyarországot, keresztény Európát szeretnénk, és nem szeretnénk, ha a muszlimok elözönlenék Európát és Magyarországot. Mint mondta, a Jobbik nem járult hozzá az ennek érdekében javasolt védelmi intézkedésekhez - vagyis nem szavazta meg a kormány kvótákról szóló törvényjavaslatát. Az LMP és Magyar Liberális Párt elítélte az ásotthalmi határozatot, a Magyarországi Iszlám Jogvédő Egyesület pedig arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja ki az ügyet. A Magyar LMBTQ szövetség a kormányhivatalhoz fordult, hogy vizsgálják felül a határozatot.