Orbán új mézesmadzagja az elégedetlenkedő nyugdíjasoknak

Publikálás dátuma
2016.11.29. 16:30
Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Idősek Tanácsának ülésére az Országházban 2016. november 29-én. Balra Novák Katalin, az
 Jövőre 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, emellett még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt - ezt közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Idősek Tanácsa keddi ülése után.

A kormányfő az Országházban tett nyilatkozatában elmondta: az idén keletkező költségvetési többletből kap minden nyugdíjas 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt a tervek szerint még karácsony előtt, de legkésőbb a két ünnep között. Mindehhez azt is hozzátette, hogy: ez egy gesztus, a nyugdíjasok iránti tisztelet kifejezése. Orbán Viktor azt is megerősítette, hogy a 2017-re tervezett nyugdíjemelés mértékét 0,9-ről 1,6 százalékra emelik.

Mit mondott Orbán a nyugdíjakról 2005-ben?
A Nemzeti Konzultációt azért kezdeményeztem, hogy zárjuk le a mögöttünk hagyott 15 évet, nézzük meg, az emberek hogyan értékelik, és mit várnak el a politikai osztálytól a következő évekre. 1 millió 700 ezer embernek a válaszával rendelkezünk. Min változtassunk? Az első helyen: meg kell tiltani a gyógyszerárak és az energia árának inflációt meghaladó emelését. Hasonlóképpen: Mit tett értünk az ország? Első helyen nyugdíjak emelése, a 13. havi nyugdíj. Ezért mondtam, hogy ezt meg kell védeni! Második helyen a családtámogatás kérdése. Gyerekek után járó adókedvezmény. Tehát én abból a partitúrából dolgozom, amit a Nemzeti Konzultáció során az emberek maguk írtak meg. (Orbán Viktor az MTV Nap-Kelte műsorában 2005. 11. 22.)

A miniszterelnök november 20-án az állami rádióban beszélt arról, hogy ha meg tudnak állapodni a vállalkozókkal egy magasabb minimálbér-emelésben, akkor az emelkedő bérek és a magasabb infláció lehetőséget ad majd a magasabb nyugdíjemelésre. Mit akkor jelezte: a tárgyalások sikere esetén a most tervezett 0,9 százalékos helyett az ideivel megegyező mértékű, vagyis 1,6 százalékos nyugdíjemelés lehet jövőre. 

Az ellenzék és a nyugdíjas szervezetek a korábban bejelentett, 0,9 százalékos nyugdíjemelés elleni tiltakozásukat kiterjeszthetnék arra is, hogy a 8 éve befagyasztott 28500 forintos minimálnyugdíjat emelje föl a kormány legalább 35000 forintra, a 22800 forintos segélyt pedig legalább 27000 forintra - ezt javasolta Simonovits András kutató. A jelenlegi összegek ugyanis szégyenteljesek. Kétségtelen, hogy ezeket az ellátásokat még a szocialista kormányzat vezette be, ami szintén nem volt helyes, de valamennyire indokolta a világválság. Arra viszont nincs mentség és magyarázat, hogy miközben idén átlagosan 7 százalékkal nőnek a bérek, a Fidesz-kormány mégsem nyúlt hozzá ezekhez a megalázóan alacsony összegekhez - jelentette ki a szakember.Simonovits  szerint az egész szegénypolitikát is át kellene tekinteni. A nyugdíjasok esetében pedig egyebek mellett az egészségügyi ellátást is módosítani kellene. A nyugdíjrendszerre azért tudnak ennyit költeni, mert kifosztották az egészségi ágazatot. Hiába kaptak az elmúlt időszakban 10 százalékkal több nyugdíjat, a kisnyugdíjasok közül is egyre többen kénytelenek a magánegészségügyi ellátást igénybe venni, ami jóval többet elvisz, mint amennyit a nyugdíjemelések hoztak - tette hozzá a kutató. A GDP-hez viszonyított állami egészségügyi költség 4, míg a magán-egészségügyi költés elképesztően magas, 2-3 százalék. (A GDP 1 százaléka több mint 300 milliárd forint.)

A kiszolgáltatottság helyett biztonságot, a szegénység helyett büszkeséget kell nyújtani a nyugdíjasoknak - ezt Molnár Gyula, az MSZP elnöke mondta november 23-án egy, az idősügyről rendezett budapesti megbeszélésen. A pártelnök a Friedrich Ebert Stiftung és a Táncsics Mihály Alapítvány által az új idősügyi stratégiáról és a fenntartható nyugdíjrendszerről rendezett konferenciáján arról beszélt, szeretnék bebizonyítani, hogy a szocialista párt politikájának egyik alappillére a 2,7 millió nyugdíjassal való aktív és intenzív foglalkozás. Miközben a társadalom egyharmada nyugdíjas korú, a nyugdíjasellátásra, a nyugdíjas ügyekre csak minden tízedik forintot fordítja a társadalom, ebből az következik, hogy nem megfelelő, amit a nyugdíjakkal és a nyugdíjasokkal tesznek. A pártelnök szerint újra kell építeni a fenntartható nyugdíjrendszert, és változtatni kell azon, hogy a nyugdíjemelés mértékét az inflációhoz kötik. Hozzátette: vissza kell térni a vegyes rendszerhez és azt kell használni, ami adott évben a nyugdíjasok számára kedvező.

Úgy vélte, növelni kell a nyugdíjak, a közgyógyellátás forrását, és rugalmas rendszerre kell áttérni, ahol ha valaki korábban el akar mennyi nyugdíjba, megtehesse. Jelezte: ennek a feltételeit pontosan kell rögzíteni. Mint mondta, az "urizáló politikával szemben" partnernek kell tekinteni a társadalmat és a civil szervezeteket és indokoltnak tartaná az idősügyi tanács visszaállítását. Kitért arra is, hogy a nyugdíjasok kérdését nemcsak szociális és egészségügyi oldalról vizsgálják, hanem szeretnének a nyugdíjasoknak megteremteni az "új típusú aktivitás lehetőségét" is.

lásd még: Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép

Szerző

Lemondott az elektor, hogy ne kelljen Trumpra szavaznia

Art Sisneros texasi republikánus elektor inkább lemondott erről a megbízatásáról, mintsem Donald Trumpra adja voksát az amerikai elnökválasztás utolsó fázisában, a december 19-i elektori választáson.

 Az elektori voks azonban nem vész kárba, mert a Republikánus Párt kijelöl helyette egy másik személyt, aki ugyanúgy szavazhat a megválasztott elnökre. Az elektori rendszert annak érdekében alkalmazzák az Egyesült Államokban, hogy egy-egy szövetségi államnak ne legyen túlzott befolyása, a népes államok ne tudják maguk felé mozdítani az ingát. A rendszer alapján az elnököt hivatalosan a különböző államokban tartott előválasztások során megválasztott 538 elektornak a "kollégiuma", testülete választja meg. Az elektorok mindazonáltal már nem voksolhatnak szabadon, a legtöbb állam az összes elektori voksot arra a jelöltre adja, aki az államban a szavazatok többségét begyűjtötte. 

A rendszer alapján Art Sisnerosnak is Trumpra kellene szavaznia. A texasi elektor azonban már augusztusban kifejtette fenntartásait Trumppal kapcsolatban a Politico című lap munkatársának, és hétfőn a blogjában, azaz az internetes naplójában közzé is tette, hogy inkább lemond, és átadja szavazatát egy másik, ezt követően kijelölendő elektornak. Az ő internetes naplóját azonban alig követi valaki, így az információ csak jóval később került napvilágra.

Sisneros a lelkiismeretére és a Bibliára hivatkozott, s mint írta: "úgy hiszem, ha Trumpra szavazok, ezzel tisztességtelenséget követek el Istennel szemben". Kifejtette azt is: bár esküt tett arra, hogy a republikánus elnökjelöltet támogatja, de az esküben "nem esett szó az elnökséghez szükséges, bibliai értelemben vett képzettségről, ezért maga az eskü erkölcstelen". Azt viszont nem fejtette ki, hogy miben is állna ez a "bibliai értelemben vett képzettség". Hozzátette: "a valóság az, hogy Trump lesz az elnökünk, az én döntésem nem számít". 

A texasi Republikánus Párt vezetője, Thomas Mechler amarillói politikus közleményben szögezte le, hogy "tiszteletben tartjuk Sisneros úr döntését, és méltányoljuk visszalépési szándékát az elektori pozíciótól".  A texasi republikánusok még a december 19-i elektori választások előtt kijelölik az új elektort.

Szerző
Témák
Donald Trump

Lemondott az elektor, hogy ne kelljen Trumpra szavaznia

Art Sisneros texasi republikánus elektor inkább lemondott erről a megbízatásáról, mintsem Donald Trumpra adja voksát az amerikai elnökválasztás utolsó fázisában, a december 19-i elektori választáson.

 Az elektori voks azonban nem vész kárba, mert a Republikánus Párt kijelöl helyette egy másik személyt, aki ugyanúgy szavazhat a megválasztott elnökre. Az elektori rendszert annak érdekében alkalmazzák az Egyesült Államokban, hogy egy-egy szövetségi államnak ne legyen túlzott befolyása, a népes államok ne tudják maguk felé mozdítani az ingát. A rendszer alapján az elnököt hivatalosan a különböző államokban tartott előválasztások során megválasztott 538 elektornak a "kollégiuma", testülete választja meg. Az elektorok mindazonáltal már nem voksolhatnak szabadon, a legtöbb állam az összes elektori voksot arra a jelöltre adja, aki az államban a szavazatok többségét begyűjtötte. 

A rendszer alapján Art Sisnerosnak is Trumpra kellene szavaznia. A texasi elektor azonban már augusztusban kifejtette fenntartásait Trumppal kapcsolatban a Politico című lap munkatársának, és hétfőn a blogjában, azaz az internetes naplójában közzé is tette, hogy inkább lemond, és átadja szavazatát egy másik, ezt követően kijelölendő elektornak. Az ő internetes naplóját azonban alig követi valaki, így az információ csak jóval később került napvilágra.

Sisneros a lelkiismeretére és a Bibliára hivatkozott, s mint írta: "úgy hiszem, ha Trumpra szavazok, ezzel tisztességtelenséget követek el Istennel szemben". Kifejtette azt is: bár esküt tett arra, hogy a republikánus elnökjelöltet támogatja, de az esküben "nem esett szó az elnökséghez szükséges, bibliai értelemben vett képzettségről, ezért maga az eskü erkölcstelen". Azt viszont nem fejtette ki, hogy miben is állna ez a "bibliai értelemben vett képzettség". Hozzátette: "a valóság az, hogy Trump lesz az elnökünk, az én döntésem nem számít". 

A texasi Republikánus Párt vezetője, Thomas Mechler amarillói politikus közleményben szögezte le, hogy "tiszteletben tartjuk Sisneros úr döntését, és méltányoljuk visszalépési szándékát az elektori pozíciótól".  A texasi republikánusok még a december 19-i elektori választások előtt kijelölik az új elektort.

Szerző
Témák
Donald Trump