Kocsis Zoltán a Bóta Caféban

Publikálás dátuma
2016.11.30. 06:46

A kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, karmesterrel, zeneszerzővel, Kocsis Zoltánnal készült beszélgetést ismételjük meg november 30-án, szerda este 9 órától a Bóta Café adásában, a FIX Tévében. 

Nemrég bekövetkezett haláláig a világ legjelentősebb hangversenytermeiben játszott és vezényelt, karizmatikus személyiség volt. Bóta Gábor műsora egy hét múlva ismét élőben jelentkezik.

Szerző

Háborúban és békében

Publikálás dátuma
2016.11.30. 06:45
Izrael Meryl Streepje, azaz Ronit Elkabetz egy marokkói menekült lányt játszik a Késői házasság című fi lmben FORRÁS: IZRAELI FI
A legnagyobb nemzetközi fesztiválok díjait begyűjtő, Oscar-jelölésig eljutott filmek láthatók a holnap kezdődő 20. Izraeli Filmhéten. Ma este a Puskin moziban díszelőadás nyitja a december 7-ig tartó jubileumi eseményt. Yossi Amrani izraeli nagykövet megnyitóját követően az Egy hét és egy nap című filmet vetítik le, melynek főszereplője, Evgenija Dodina a filmhét díszvendége.

Különösen gazdag összeállítás képviseli idén az új izraeli filmet. Az 1996 óta évente megrendezett Izraeli Filmhét jubileumi eseményére nemcsak a legfrissebb alkotások érkeztek, hanem az elmúlt évek legjelesebb művei is, amelyek nagy nemzetközi fesztiválokon, és az Oscar-versenyen is az élmezőnybe kerültek.

Két nagyszerű színésznő személyisége fogja össze a több mint harminc filmből álló válogatást. Egyikük, a színészet mellett filmrendezőként is nevet szerzett Ronit Elkabetz, akit tavasszal, korai halálakor az azóta szintén elhunyt Simon Peresz államelnök búcsúztatott és a Variety hosszú cikkben méltatta a pályáját. A New York Times azt írta róla, ő „Izrael Mery Streepje”. Az elismerés megállja a helyét, erről a nálunk korábban már bemutatott, s most a Francia Intézetben látható Válólevél című filmje tanúskodik. Bátyjával, Shlomival írója és rendezője a filmnek. Egyúttal főszereplője is az izraeli rabbinikus jog eljárását élesen bíráló, feszült drámai történetnek, amely egy emberi jogaiért kemény küzdelmet vívó asszony válásának döbbenetes procedúráját meséli el. A film Golden Globe jelölésig jutott el.

De szerepel most a programban egy 16 év előtti filmje is, a Cannes-ban versenybe hívott Késői házasság, amely szintén a tradíciók olykor embertelen diktátumai ellen emel szót. Elkabetz, aki a valóságban is marokkói menekült családba született, a filmben egy fiatal marokkói menekültet alakít, aki ellen minden tekintélyükkel fellépnek a szerelmese szülei. Sajnos a 2004-es Or című, tán legsikeresebb filmje nem szerepel a válogatásban. Nem csak az izraeli filmakadémia fődíját nyerte el, hanem Cannes-ban a fiatal filmes nemzedék legjobbjának járó Nagydíjat is megkapta a film.

Az izraeli film nagyasszonya elnevezést kiérdemlő másik színésznő, Evgenija Dodina személyesen is jelen lesz a rendezvény díszvendégeként a szerda esti nyitóünnepségen, amelyen az Egy hét és egy nap című filmet vetítik. Ebben egy feleséget játszik, aki fiuk halála után a férjével ellentétben igyekszik a hétköznapok rendjében feldolgozni a gyászt. Dodina még a Szovjetunióban született, ma a tel-avivi Habima színház ünnepelt művésze, aki Bergman Personájának színpadra alakított monodrámájával aratott nagy sikert nemrég Münchenben. Filmszínészi pályáját még szovjet filmben kezdte az ismert nevű rendező, Pjotr Fomin keze alatt, azóta a mostani válogatásban látható Ádám feltámasztása című film tanúsága szerint nem csak számtalan izraeli rendezővel dolgozott, hanem külföldiekkel is.

Paul Schrader rendezésében Jeff Goldbloom és Willam Dafoe a partnere. Dodina a legjobb színésznő díját nyerte el Izraelben a Palesztina Cirkusz című filmért, amelyben egy elszabadult oroszlán után indul. Sajnos, nem jött el hozzánk legújabb filmje, amelyet most Torontóban, a fesztiválon mutattak be Past Life címen, enneknek drámai történetében két nővér próbálja a mából felkutatni apjuk homályban hagyott, de egyre nyugtalanítóbb részletekben feltáruló múltját a holokauszt idején. Dodina a két lány anyját, a gyilkossággal vádolt apa feleségét játssza.

Az idei filmhét egyik fényes csillaga Ari Folman, bár rendezőre ritkán szokás ilyet mondani. Két filmjét már nálunk is ismerik az ínyencek, mindkettő remekmű. Mindkettő az animáció eszközével játszik zseniálisan. A Libanoni keringőben a saját irtózatos háborús emlékeinek felkutatására indul el egykori katonatársai rémálmainak nyomán, hogy felidézze, hogyan élték át a libanoni inváziót. A filmért Golden Globe-díjat és Oscar-jelölést kapott. A Futurológiai kongresszus című filmje fordítva jár el. Míg a Libanoni keringő az utolsó percekben animációból élőszereplősbe vált át, minden szereplő a saját hangjával, nevével és arcával jelenik meg, addig a Futurológiai kongresszus című filmben, Stanislaw Lem vizionárius látomásának ihletésére az élőkből lesz animáció, szintén zseniálisan.

A történetben Robin Wright amerikai színésznő teljes filmes személyazonosságát és minden mérhető adatát lemásolják a messzi jövőbeli felhasználhatóság kedvéért. Folman elnyert egy Európai Filmdíjat és Tokióban (a világhírű anime hazájában!!) megkapta érte az Anime díjat a játékfilm kategóriában. A harmadik Folman-opusz kevésbé ismert, a Szent Klára című filmjét Pavel Kohut írása alapján forgatta Negev városában, orosz emigránsok között. Egy kisebb szerepben feltűnik Evgenija Dodina is.

A tabu kapcsolatok körében töri az előítéletet az otthon 11 díjat nyert Nina tragédiái (régebben Szerelmem, Nina címmel szerepelt nálunk), amely egy kamaszfiú és szépséges nagynénje szoros kapcsolatáról szól. Tabudöntésben kevés forróbb téma található el, mint amit a Yossi és Jagger című film mutat be. A történetben az izraeli hadsereg két tisztjének szerelmét merészelte vászonra vinni Eytan Fox rendező. A háború több film témája, de köztük kiemelkedő hely illeti meg a Beaufort című mozit.

A Beaufort az egyik legmellbevágóbb háborús film FORRÁS: IZRAELI FILMHÉT

A Beaufort az egyik legmellbevágóbb háborús film FORRÁS: IZRAELI FILMHÉT

A nemzetközileg elismert izraeli rendező, Joseph Cedar a dél-libanoni erődítmény kiürítésének drámai eseményeit mondja el mellbevágó személyességgel, megrendítő emberi motívumokkal. Cedar Berlinben ezért a filmért a legjobb rendező díját nyerte el, s eljutott az Oscar-jelöltségig. Szintén Oscar-jelölt lett az idei válogatásban látható másik filmje, a Lábjegyzet, amely egy apa-fiú kapcsolat szokatlan gyengédségét egy egészen groteszk helyzetben mutatja meg két Talmud-kutató történetében.

Az idei filmhét vetítéseibe a Puskin mozin kívül két új helyszín, a Mazel Tov étterem és a Francia Intézet is bekapcsolódik.

Szerző

Stefan Zweig újonnan felbukkant leveleit tették közzé Izraelben

Publikálás dátuma
2016.11.29. 20:53
Zweig 1941 nyarán Brazíliában, nem sokkal öngyilkossága előtt - Fotó: Hulton archívum/Getty Images
Nyilvánosságra hozta Stefan Zweig közelmúltban felbukkant leveleit az izraeli nemzeti könyvtár. A Háárec című újság honlapja szerint az író és egy ifjú rajongója között több évig tartó levelezést az egykori címzett most 92 éves mostohalánya adta át a könyvtárnak.

A huszonhat levél és hat levelezőlap többek közt bemutatja a 20. század egyik legfontosabb osztrák írójának személyiségét, véleményét a zsidóságról és a cionizmusról, az irodalomról és a könyvkiadásról. Az 1881-ben, bécsi zsidó családban született Stefan Zweig 1921-ben írta első válaszlevelét a tizenhat éves Hans Rosenkrantznak, aki az akkor Németországhoz tartozó Königsbergben, a mai Kalinyingrádban élt. Első levelében a német zsidó fiatal tanácsot kért híres példaképétől, hogy miként váljék maga is íróvá. 

Zweig a hittel kapcsolatban is írt a fiúnak, és kifejtette neki, hogy szerinte nem kell szégyellnie a zsidóságát, mint ahogy büszkének sem kell lenni rá, "de elég bátornak kell lennünk megmaradni a hitünkben". Az író óva intette fiatal ismerősét a Palesztinába meneküléstől, de a cionizmus atyja, Herzl Tivadar iránti csodálatáról számolt be egyik levelében. Egy másikban idegen nyelvek tanulására, és hosszas külföldi utazásra buzdította őt. Stefan Zweig többször találkozott ifjú rajongójával, és többféleképpen segítette őt, például amikor könyvkiadót alapított, író barátait hozzá irányította munkáik megjelentetésére. Levelezésük 1933-ban, Hitler hatalomra kerülésének évében zárult le. Hans Rosenkrantz végül lemondott irodalmi ambícióiról. 1933-ban feleségével és mostohalányával az akkori Palesztinába költözött, ahol a brit hadsereg Zsidó Brigádjával harcolt a második világháborúban.

Később elvált és a Háárec és a The Jerusalem Post című lapoknak dolgozott újságíróként, majd 1956-ban önkezével vetett életének. Mostohalánya azóta őrizte az irodalomtörténeti jelentőségű írásokat. A nemzeti könyvtárnak elmondta, hogy művészetkedvelő mostohaapja nemcsak Zweiggel, hanem Thomas és Klaus Mann-nal is levelezett.

Stefan Zweig Ausztria 1938-as náci bekebelezése után előbb Angliába, majd az Egyesült Államokba emigrált, és végül 1941-ben Brazíliába költözött, ahol egy évvel később feleségével együtt öngyilkos lett.

Szerző