Előfizetés

Megérkeztek az ExoMars első felvételei

Publikálás dátuma
2016.11.30. 09:27
Illusztráció: David Ducros/ESA via Getty Images
Elküldte a Földre a vörös bolygóról készült első felvételeit az ExoMars orosz-európai űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszondája - jelentette be kedden az Európai Űrügynökség (ESA) és a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal.

A TGO október 19-én állt Mars körüli elliptikus pályára, miután elhagyta Schiaparelli leszállóegysége, mely végül egy érzékelési hiba miatt a landolás közben lezuhant és megsemmisült. Az űrszonda a bolygó körül kering, mielőtt megkezdődnének a misszió tudományos műveletei, de a kutatók addig is kihasználják a lehetőséget, hogy teszteljék a szonda műszereit. 

Az űrszonda pályájának bizonyos szakaszain 230-310 kilométerre közelíti meg a bolygó felszínét, míg másik szakaszán 98 000 kilométerre távolodik el.

A TGO a Mars felszínétől alig 250 kilométeres távolságban haladt el egy Hebes Chasma nevű régió felett. "Pixelenként 2,8 méteres felbontásban láttuk a Hebes Chasmát. Ez kicsit olyan, mint 15 ezer kilométer per órás sebességgel elröpülni Bern felett és egyidejűleg éles képeket készíteni a Zürichben közlekedő autókról" - idézte a BBC Nicolas Thomast, a CaSSIS (Colour and Stereo Surface Imaging System) kamerarendszer fő tanulmányozóját, a svájci Berni Egyetem munkatársát. 

A TGO két szenzorát (NOMAD és ACS) is tesztelték. Ezek a szenzorok fogják részletesen vizsgálni a Mars légkörének kevesebb mint 1 százalékát kitevő anyagokat, mint a metán, a vízgőz, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid.

A vizsgálatok főként a metánra fókuszálnak. Korábbi mérések szerint a természetben alacsony koncentrációban és szórványosan található meg. Már a puszta tény, hogy észlelték a Mars légkörében, nagyon izgalmas a kutatók szerint. Az egyszerű organikus molekula könnyen megsemmisülhetne a Marson lévő durva környezetben, így folyamatos jelenléte, valamint értékének alkalmankénti kilengése arra utal, hogy a gáz állandóan újratermelődik.

A szakértők azt feltételezik, hogy egy valahol a bolygón található mikrobiális élet a metán forrása. Az élet valamikori jelenlétének lehetséges jelzőjeként számon tartott metánt elsőként az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.

A CaSSIS feladata lesz, hogy olyan geológiai képződményeket kutasson a Mars felszínén, amelyek a metánforráshoz köthetőek. A FREND nevű negyedik műszer hidrogént keres a felszín közelében. Az általa gyűjtött adatok a víz vagy hidrátok jelenlétét jelezhetik.

A TGO-t és a Schiaparellit március 14-én indították a kazahsztáni Bajkonurból. A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék vele. Fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. A Mars a Naprendszer egyik legtöbbet kutatott égiteste: 1960 óta több mint negyven missziót indított a vörös bolygóra elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország. 

Kapcsolódó
Landolt az ExoMars leszállóegysége

Lehet más a politika

Igen, lehet más a politika, de nem biztos, hogy az jobb azoknál, mint amelyektől megszeretné különböztetni magát az LMP. Én ugyanis nem tartom más politikának azt, hogy egy párt ellenzékinek hirdeti magát és közben jelentős gesztusokat tesz a hatalmon lévőknek, mert ez már nem először fordul elő a történelemben. Mindezek a gondolatok a napjainkban történt alkotmánybírók választása kapcsán jutottak eszembe. A politikával egy kicsit is foglalkozok biztosan tudják, hogy az utóbbi fél évben 15 tag helyett 11-el működött az Alkotmánybíróság. Nem volt veszélyben az AB működése, hiszen 1989-től 2011-ig törvény szerint is 11 fővel működött a szervezet, mivel csak ekkor emelte fel a Fidesz 15-re az Alkotmánybíróság létszámát. Erre azért volt szükség, hogy - a bírák megválasztási szabályainak módosításával, és a parlamenti kétharmad megszerzésével - a hatalomhoz hű embereket ültethessenek az alkotmánybírói székekbe. Az, hogy az AB működése nem volt veszélyben, az is bizonyítja, hogy a Fidesz – parlamenti kétharmadának elvesztése tudatában – nem is törekedett a hiány pótlására, mivel az ellenzék úgy sem támogatta volna jelöltjeiket. Azonban jött egy párt - amely ellenzékinek vallja magát -, és több dologra hivatkozva mentőövet dob a hatalom számára. Az egyik hivatkozási szempont éppen az volt, hogy biztosítani kívánták az AB működő képességét, amely valójában nem volt veszélyben. A másik, hogy növekedhet azon bírák száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket. Ezt nem tudom, mire alapozzák, mikor egyrészt kijelentették, hogy nem kértek pozíciót – tehát ők nem jelöltek ezek szerint senkit –, azaz mind a négy bírót a Fidesz jelölte. Amit biztosan elértek, hogy egy esetleges kormányváltás alkalmával sem lehet 12 évig ezek után a most megválasztott bírák helyet bizonyíthatóan elfogulatlan bírákat választani. Ha ezt jelenti a „más” politika, akkor talán mégsem kérünk belőle.

Lehet más a politika

Igen, lehet más a politika, de nem biztos, hogy az jobb azoknál, mint amelyektől megszeretné különböztetni magát az LMP. Én ugyanis nem tartom más politikának azt, hogy egy párt ellenzékinek hirdeti magát és közben jelentős gesztusokat tesz a hatalmon lévőknek, mert ez már nem először fordul elő a történelemben. Mindezek a gondolatok a napjainkban történt alkotmánybírók választása kapcsán jutottak eszembe. A politikával egy kicsit is foglalkozok biztosan tudják, hogy az utóbbi fél évben 15 tag helyett 11-el működött az Alkotmánybíróság. Nem volt veszélyben az AB működése, hiszen 1989-től 2011-ig törvény szerint is 11 fővel működött a szervezet, mivel csak ekkor emelte fel a Fidesz 15-re az Alkotmánybíróság létszámát. Erre azért volt szükség, hogy - a bírák megválasztási szabályainak módosításával, és a parlamenti kétharmad megszerzésével - a hatalomhoz hű embereket ültethessenek az alkotmánybírói székekbe. Az, hogy az AB működése nem volt veszélyben, az is bizonyítja, hogy a Fidesz – parlamenti kétharmadának elvesztése tudatában – nem is törekedett a hiány pótlására, mivel az ellenzék úgy sem támogatta volna jelöltjeiket. Azonban jött egy párt - amely ellenzékinek vallja magát -, és több dologra hivatkozva mentőövet dob a hatalom számára. Az egyik hivatkozási szempont éppen az volt, hogy biztosítani kívánták az AB működő képességét, amely valójában nem volt veszélyben. A másik, hogy növekedhet azon bírák száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket. Ezt nem tudom, mire alapozzák, mikor egyrészt kijelentették, hogy nem kértek pozíciót – tehát ők nem jelöltek ezek szerint senkit –, azaz mind a négy bírót a Fidesz jelölte. Amit biztosan elértek, hogy egy esetleges kormányváltás alkalmával sem lehet 12 évig ezek után a most megválasztott bírák helyet bizonyíthatóan elfogulatlan bírákat választani. Ha ezt jelenti a „más” politika, akkor talán mégsem kérünk belőle.