Tiszta lap következik?

Két hétig ellenállt, majd tegnap lemondott Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke, akit a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka (illetve, akik mögötte állnak) szólított fel először lemondásra. A világklasszis sportoló mellé, mögé sorakoztak fel később a sportág meghatározó klasszisai Gyurta Dánieltől kezdve a Verrasztó-testvéreken (Evelyn és Dávid), Kapás Boglárkán át Bernek Péterig.

Azt hirdették (vagy mondatták velük?), hogy minden rossznak az okozója a szövetség, annak is első embere, a szervezetet 1993 óta irányító Gyárfás Tamás. Ilyen össztűz sportági szövetségi vezetők közül utoljára Gömöri Zsoltot, a paralimpiai bizottság elnökét érte másfél évvel ezelőtt, ő két hónapig tartott ki, azóta már kiderült, hogy távozása nem oldotta meg a parasport gondjait, a megbuktatásában szerepet vállalók közül azóta többen bocsánatot is kértek tőle, de ez egy másik téma.

Gyárfás az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint azért mond le, mert ezzel segíthet a legjobban a sportágnak. Hogy a távozása valóban segítség-e hosszú távon, ezt jelenleg nem lehet megmondani, hiszen nem tudjuk, kit választ meg utódjául a közgyűlés. A gyors megoldás most a legfontosabb, mert amíg nincs új vezető, addig nagyon komoly csaták zajlanak majd a háttérben a különböző pozíciókért – ami szintén nem szolgálja a sportág érdekeit -, hiszen egy sportági elnök távozása általában együtt jár más munkakörök felszabadulásával is. A jövő nyári budapesti vizes világbajnokság zavartalan előkészítése és a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat miatt is szükség lenne a zökkenőmentes váltásra.

Ilyenkor természetesen elkezdődnek a találgatások, a legtöbbet Czene Attila korábbi olimpiai bajnok úszó neve került elő lehetséges utódként, aki 2008. óta tagja a MÚSZ elnökségének, sportért felelős államtitkár is volt 2010-2012 között, van tehát sportvezetői tapasztalata is. Széles Sándor, Gyurta Dániel volt edzője Szabó Tünde kétszeres olimpiai ezüstérmes úszót, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkárát tartja esélyesnek és alkalmasnak a tisztség betöltésére. Az államtitkár erre úgy reagált, hogy nem lesz szövetségi elnök, mert ez összeférhetetlen az államtitkári feladatokkal. A reakció normális, de pont Szabó Tündétől nem hiteles, mert a törvény szerint az államtitkári tisztség betöltése és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségi tagsága sem lehetséges egyszerre, ez azonban nem zavarta őt ebben.

Van azonban egy másik, nagyon fontos és érdekes kérdés: mit kezdenek a lázadók a sikerrel? Felmérték-e, hogy mekkora terhet, felelősséget vettek a nyakukba az elnök megbuktatásával? Ez volt ugyanis a történet könnyebb része, tiltakozni, feszültséget gerjeszteni, sportági vezetőt elkergetni... A neheze most jön. Eddig az elnök megbuktatása volt a közös cél, most azonban mindenki úgy gondolja, sokkal jobb dolga lesz az új érában. Ne legyenek azonban a lázadóknak illúzióik, mindenki nem járhat jól Gyárfás távozása után sem, a sportágon belüli érdekellentétek megmaradnak, csak a frontvonalak változnak. Ha tényleg a MÚSZ elnöke volt a sportágon belüli rend fő akadálya, akkor most kell következnie a boldog, vitáktól, feszültségektől mentes időszaknak. Kicsi az esélye annak, hogy ez valóban így legyen.

Ha Hosszú Katinkának és edző-férjének, Shane Tusupnak a sportág érdeke a legfontosabb amint azt a Gyárfás lemondását követelő közleményeikben mindig hangoztatták, akkor az úszónőnek mostantól erkölcsi kötelessége versenyzőtársaihoz hasonlóan térítésmentesen szerepet vállalni a vizes világbajnokságot népszerűsítő kampányban. Ez ugyanis alapvető érdeke a sportágnak, sőt, sokkal fontosabb, mint az a kérdés, hogy ki a MÚSZ elnöke. Magyar versenyzőként jobban kell integrálódnia a közegbe, az olimpiai bajnokoknak járó kiváltságok megtartása mellett több tisztelettel kell viszonyulnia a csapattársakhoz, mert ez is alapfeltétele az előttünk álló boldog, mosolygós időszaknak és a sportágon belüli nyugalomnak.

Ha tényleg Gyárfás Tamás volt az úszótársadalmon belüli béke akadálya, akkor mostantól Tusupnak tisztelnie kell a magyar edzőkollégákat, együtt kell működnie velük, nem nézheti le őket, Hosszú Katinkának egy asztalhoz kell ülnie Hargitay András szövetségi kapitánnyal, és egyeztetni vele a külön felkészüléséről, vagy legalább tájékoztatni a szakvezetőt arról, hogy mik az elképzelései. A békeidőszakban magától értetődő lenne olyan szakmai összejövetelek szervezése, melyeken Tusup átadja a tudását a magyar kollégáknak, elmondja, milyen módszerekkel kell készülni ahhoz, hogy valaki olyan sikeres legyen, mint Hosszú Katinka. A sportágnak az is érdeke, hogy minél több „Hosszú Katinka” készüljön a világversenyekre, folyamatosan érkezzenek újabb tehetségek a sportágba, akik szállítják az érmeket a szurkolók nagy örömére.

A Hosszú Katinka nevével fémjelzett és felépített Iron Lady brand – benne az önálló úszóklub megalapításával – briliáns. A profit termelése is magas szinten működik. Viszont legalább ennyire fontos az eredeti amerikai mintában – aminek átültetését a magyar viszonyok közé napi szinten tudjuk nyomon követni – a hitelesség. Ennek a próbája most következik. Kíváncsian várjuk az eredményt.