Kettészakad Magyarország

Publikálás dátuma
2016.12.01. 06:05
Roma szegénység – nem csak Magyarországon FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A magyar kormány a gazdagoknak kedvező adórendszer és a szegények szűkülő segélyezési esélyei miatt egyre inkább kivonul a jövedelmek újraelosztását befolyásoló szerepből. Ez azért veszélyes, mert a bérek növekedése ellenére nőnek a társadalmi különbségek is az országban, aminek politikai kockázataira figyelmeztet az OECD egyik legfrissebb jelentése.

A magyar kormánynak újra kellene gondolni szociális segélyezési politikáját és a közmunka rendszerét, mert az utóbbi években nem csökkentek, hanem inkább nőttek a társadalmi különbségek hazánkban – ránk nézve ez a legfontosabb üzenete a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD rövid szociális jelentésének. A gazdasági fellendülés ellenére világszerte is megmaradtak a magas bevételi, jövedelmi különbségek a társadalmi rétegek között.

A szociális munka napján, november elején sokadszor is úgy fogalmazott a humántárca vezetője, hogy 2010 óta sokat javult az ország szociális állapota, "a fejlődés lehetőségének folyamatából kiszorult emberek" felzárkózásában jelentős eredményeket sikerült elérni. Balog Zoltán szerint egy állam, egy kormány nem vállalhatja át az egyének, családok gondjait teljes mértékben. Azt a szemléletet kell megerősíteni, hogy az ember elsősorban önmaga felelős az életéért. Egyensúlyban kell lennie az egyén, a közösség és az állam felelősségének – hangoztatta a miniszter.

A 2014-es év végi adatok elemzésével készült OECD jelentés ezzel szemben azt hangsúlyozza, a 2010 óta tapasztalható gazdasági fellendülés ellenére az alsó társadalmi rétegek jövedelmi lemaradása nem csökkent, vagyis az általános kilábalásból a gazdagabbak még gazdagabban jöttek ki. A válság után ugyan nőtt a foglalkoztatás, ami az alacsonyabb jövedelmű rétegeknek kedvezett, de ennél sokkal több előnye származott a fellendülésből a tőkejövedelmek növekedése miatt az egyébként is magas bevétellel rendelkező csoportoknak. A jelentés készítői ennek politikai kockázataira is figyelmeztetnek, amikor azt is kimondják, a jövedelmi szakadék mélyülése sok országban arra vezethető vissza, hogy csökkent az állami befolyás a jövedelmek újraelosztásában, ami elsősorban a segélyek, állami kedvezmények egy részének megszűnését, vagy csökkentését jelenti.

A felmérés az OECD-országok átlagában nem jelez nagy leépülést ebből a szempontból, de egyes államokban nagy kormányzati visszalépésekre mutat rá és ezt a sort Magyarország vezeti. Míg Izlandon, Lettországban vagy az Egyesült Királyságban csökkenteni tudták a társadalmi egyenlőtlenségeket az állam elosztó szerepének a növelésével, addig a legtöbb tagállamban, így nálunk is, főként a kormányzati visszalépések miatt nőttek a társadalmi jövedelemkülönbségek. Az adatok szerint 2007-2010 között a társadalom legszegényebb 10 százalékának bérből és a befektetett tőkéből származó reáljövedelme 5,3 százalékkal lett alacsonyabb, és – bár ezen a 2010 utáni fellendülés sokat javított - 2014 végére még mindig 2 százalékos csökkenés volt mérhető az OECD-országokban. A felső 10 százalék jövedelme is csökkent a korszak elején, de eleve sokkal kisebb mértékben, majd a fellendülés után jelentősen emelkedtek a bevételeik.

A kizárólag munkajövedelemből származó bevétel ennél sokkal durvábban csökkent a vizsgált 7 évben, átlagosan 14 százalékos visszaeséssel számol az OECD, egyben pedig megállapítja az adatok alapján, hogy a felső jövedelmi kategóriákban ebben az időszakban is növekedni tudtak a bérek. Ami a magyaroknak jó hír, hogy nemzetközi összehasonlításban épp ebben az időszakban nőni tudtak a reál értéken számított munkajövedelmek, ami rajtunk kívül csak az észteknek, letteknek és Chilének sikerült, ráadásul ez a legalacsonyabb munkajövedelemmel rendelkező rétegek esetében is igaz.

A társadalmi különbségek azonban ennek ellenére nőttek, mert a magyar kormány adópolitikája és támogatási politikája épp az egyenlőtlenségek növelését eredményezte. 2010 után az összes OECD-tagállam közül a magyar kormány vonult ki leghatározottabban az újraelosztás piaci folyamatai miatt kialakuló különbségek mérsékléséből. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével a magas keresetűeknek kedvezett, míg a közmunka bevezetése és ezzel párhuzamosan a szociális juttatások mérséklése a legkevesebbet kereső rétegek helyzetét rontotta. Ha ez a folyamat folytatódik, a magyar népesség kettészakadása még végletesebbé válik, amit a kormánynak is fel kell ismernie. Ha nem ennek a feszültségnek a szítása a kormány célja, akkor lépnie kellene a segélyezési rendszer újragondolása, az aktív piaci munkahelyek betöltése, a közmunka visszaszorítása érdekében.

Szegények az európai romák
A napokban jelent meg az Európai Unió alapjogi ügynökségének (FRA) felmérése a tagállamokban élő romák helyzetéről. Az összesítésből az derül ki, hogy a megkérdezett romák majdnem 80 százalékát fenyegeti szegénység, vagyis nem sikeresek a felzárkóztató programok a vizsgálatba bevont 9 tagországban, köztük Magyarországon sem. A felmérés szerint a megkérdezett romák 30 százaléka vezetékes víz nélküli háztartásban él, 46 százalékuknak pedig nincs házon belüli vécéje, zuhanyzója vagy fürdőszobája. A roma gyerekek 30 százaléka él olyan háztartásban, ahol legalább egyvalaki éhesen feküdt le az elmúlt hónapban, és mindössze 53 százalékuk járt óvodába.
A jelentésről kiadott közleményből kiderül, hogy a válaszadók csupán 30 százalékának volt fizetett munkája, szemben az EU teljes népességére kivetített, tavalyi 70 százalékos átlaggal. A felmérés szerint a romák 41 százaléka úgy érzi, az elmúlt öt évben hátrányos megkülönböztetés érte egyebek között a munkakeresés során, a lakhatással kapcsolatban, az egészségügyben vagy az oktatásban.
Annak ellenére, hogy a magyar romák 44 százalékának volt fizetett munkája a felmérést megelőző négy hétben - ami a legmagasabb arány a vizsgált országok között -, Magyarországon a romák 75 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Utóbbi arány Spanyolországban a legrosszabb, ott 98 százalék. Magyarország a tanköteles korú roma gyerekek oktatásban való részvétele terén az élmezőnyben van, ugyanis az érintettek 98 százaléka jár iskolába. Az értékelés szerint ugyanakkor az iskolai szegregáció továbbra is probléma Magyarországon, mint ahogy Bulgáriában, Görögországban és Szlovákiában is.
A romák "nélkülözésének, marginalizációjának és diszkriminálásának szintje az uniós, valamint a tagállami jogszabályok és politikák súlyos kudarcát jelenti" - jelentette ki Michael O'Flaherty, az ügynökség igazgatója. A kutatás során Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában élő romákat kérdeztek meg. Becslések szerint ezen országokban él a mintegy hatmillió európai roma 80 százaléka.

Teljesítheti a szocialisták feltételeit a MoMa

Nem ijedt meg az MSZP előválasztásra vonatkozó javaslatától a MoMa - állította lapunknak Kajdi József, az elnökség tagja. Bár olvassák, hogy a lapok szerint a koncepció alávághat a kispártoknak. Kajdi és az ellenzéki egyeztetés résztvevői tudtak arról, hogy a szocialisták elkészítik saját tervezetüket, amit természetesnek tartottak, ám arról közösen fognak dönteni.

A MoMa politikusától megtudtuk, hogy már a héten tárgyalnak a javaslatról. Az egyeztetések - mint kiderült - két bizottságban folynak egyik a technikai ügyekkel, a másik egy értéknyilatkozat kidolgozásával foglalkozik. Több fél ül a tárgyalóasztalnál, így közel sem biztos, hogy végül az MSZP tervezetét fogadják el, ám ha igen, a MoMa teljesíti a feltételeket - fogalmazott a Bokros Lajos fémjelezte ellenzéki párt elnökségi tagja.

Aggályosnak tartják, hogy a jobboldali sajtón keresztül üzenget az MSZP. Szigetvári Viktor reagált így a Népszavának arra, hogy a szocialisták saját döntésükről a Magyar Nemzetnek beszéltek. Az Együtt elnöke szerint ez árt az együttműködésnek és a baloldal győzelmi esélyeinek. Annak az Együtt örül, hogy az MSZP elköteleződött az előválasztás mellett, annak viszont nem, hogy a tegnap általuk ismertetett javaslat elsősorban a szocialisták érdekeit szolgálja. Szigetvári legalábbis így gondolja. Reméli, hogy a többpárti egyeztetéseken sikerül minden félnek megfelelő koncepciót kialakítani és a legfőbb szempont a majdani választási győzelem lesz.

A Párbeszédnek nem okoz gondot, ha 106 egyéni jelöltet kell állítania. Erről tegnap az ATV Startban beszélt Szabó Tímea, a párt társelnöke. Az előválasztásról szóló tárgyalásokat az október 2-i kvótanépszavazás napján a Párbeszéd nevében éppen Szabó kezdeményezte. Tegnap közölte, sokan csatlakoznak mostanában hozzájuk, és kistelepülési polgármesterek jelezték, elegük van a kormányból, ezért hajlandók elindulni 2018-ban.

Az MSZP-koncepció egyik alapvetése, hogy mind a 106 egyéni körzetben legyen előválasztás. Ezzel országos választást szimulálhatna a baloldal, ami véleményük szerint a legjobb módja annak, hogy ne politikai háttéralkukban alakuljon ki az ellenzéki jelöltek névsora. Azoké, akik a következő parlamenti választáson az egyéni körzetekben a kormánypárti, illetve a jobbikos jelöltekkel szemben elindulnak. A szocialisták az előválasztás menetére vonatkozó javaslatokat is tettek: szerintük előzetes regisztráció után lehetne szavazni, ezzel elkerülve, hogy "meghekkeljék" a folyamatot. Szavazni napokon vagy talán heteken át lehetne minden választókerület központjában, munkaidőben A helyszínen lévő bizottságokba az előválasztásban részt vevő összes pártnak delegálnia kellene tagokat, azonos arányban. A koncepciót már elküldték a tárgyaló partnereknek.

Szerző

Toroczkai megússza

Publikálás dátuma
2016.12.01. 06:01
Váratlan látogatás: a Jobbik elnöke a határnál Toroczkaival FORRÁS: FACEBOOK
Nem marasztalja el a Jobbik vezetése az ásotthalmi polgármestert. Toroczkai László rendeletével, amely a nagyközségben megtiltja a mecsetek építését, a burka viseletét és a melegházasság népszerűsítését, ugyan sok jobbikos sem ért egyet, ennek ellenére a szankció elmarad. Vona Gábor kedden együtt "járőrözött" a polgármesterrel, aki egyben a radikális párt alelnöke, és világossá tette, a rendelettel nem ért egyet, "de a célban, hogy Magyarország a magyaroké, teljesen."

Fel sem merült, hogy Toroczkai Lászlót bármilyen módon szankcionálják a vihart kavart ásotthalmi önkormányzati rendelet miatt. Ezt tegnap délelőtt, a Jobbik elnökségi ülésére érkező Vona Gábor állította újságíróknak. A pártelnök megismételte, nem tudott arról, hogy az ásotthalmi polgármester javaslatára a településen betiltják a mecsetek építését, a burka viseletét és a melegházasság népszerűsítését. Nem ért egyet a szabállyal, ám egy ilyen nagy néppártban előfordul, hogy bizonyos kérdésekről a vezető politikusok is másként vélekednek.

Miután Toroczkai rendelete a jobbikosokat is megosztja, Vona - hogy mentse a menthetőt - kedden Ásotthalomra látogatott, ahol együtt "járőrözött" a polgármesterrel, aki egyben a Jobbik egyik alelnöke. A találkozóról hivatalos közleményt nem adtak ki, de a Facebookon a pártelnök megosztott egy fotót az eseményről. Amikor a kommentelők a döntésről kérdezték Vona annyit válaszolt: "A rendelet kapcsán nem értünk egyet, de a célban, hogy Magyarország a magyaroké, teljesen." Toroczkai két képet is megosztott közösségi oldalán amelyekhez azt fűzte hozzá: "Vona Gábor járt ma nálunk. Továbbra sem értünk mindenben egyet, de abban igen, hogy a haza minden előtt!" A pártelnök Ásotthalmon a Nemzeti Televíziónak is nyilatkozott, amit szintén kiposztolt a közösségi oldalára. Ebben feleslegesnek nevezte a vitatott rendeletet, ám Toroczkait azzal mentette, hogy az ilyen migrációs nyomásnak kitett, kiszolgáltatott település hozhat nem kellően átgondolt döntéseket. A "célban egyetértek, az eszközben nem" - fogalmazott. Megüzente, a Jobbik kormányon mindenkinek biztosítani fogja a szabad vallásgyakorlást, a muszlim országokat pedig azzal nyugtatta, pártja minden világvallást kultúrát tisztel, ám azt szeretné, ha ki-ki saját országában ápolná azt.

Kihívás a rendszernek
Miután az ásotthalmi önkormányzat döntése jelentős nyilvánosságot kapott, a település polgármestere akár akaratlanul is új politikai mezőt nyitott. Ez egyszerre veszélyes az összes pártra nézve - figyelmeztetett heti elemzésében a Policy Agenda. A kormány leegyszerűsítő üzenetekkel próbálta meggyőzni a társadalmat a migránsveszélyről és arról, hogy erre reagálni kell, aminek következtében felerősödött az idegenellenesség. Az elemzők szerint, miközben a kormányoldal számára úgy tűnt, hogy erre a politikára már nem lehet "rálicitálni", látszott, hogy ez nem így van. Létezik még betöltetlen terep, ez pedig a jogi szintre emelt iszlámellenesség. A tiltás kezdeményezője egyben a Jobbik alelnöke, ami nehéz helyzet elé állítja a pártokat, hiszen ez kényes téma, amihez az előzmények miatt nehéz megfelelően viszonyulni. A Fidesz nehéz helyzetbe került, amennyiben ugyanis élesen szembemegy ezzel a kezdeményezéssel, szavazókat veszíthet.A Policy Agenda állítja, ez a döntés a kormány bevándorlók elleni felelőtlen kampányának várható eredménye, amely még szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb irányba tolja a magyar politikát és közéletet.

Sneider Tamás, a radikális párt másik alelnöke a hét elején elismerte, hogy a Jobbikban is többen "rácsodálkoztak" a múlt szerdán elfogadott ásotthalmi határozatra. A kormányközeli Magyar Idők akkor azt állította, Toroczkai akár távozhat is az alelnöki posztról, amiért a pártvezetés megfeddte a rendelet miatt, amit Sneider azonnal cáfolt. Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes múlt pénteken közölte, a határozat "nem feltétlenül szerencsés irány" és állítólag más jobbikos politikus is kínosan érzik magukat a történtek miatt. Ráadásul a Jobbikkal stratégiai együttműködésben álló érpataki polgármester is nekirontott Toroczkainak. A rendpárti, vállalhatatlan modelljéről elhíresült Orosz Mihály Zoltán közleményében azt írta, a település önkormányzata meggyalázott egy szakrális vallást, amikor az iszlám békés híveit összemosta az illegális bevándorlókkal, a terroristákkal, sőt a melegekkel.

A várt vihar értesüléseink szerint a Jobbik tegnapi elnökségi ülésén, ahol a polgármester beszámolt települése törvényéről, elmaradt. Kérdés, hogy a politikai középre húzó, "cukiságkampányt" folytató Jobbik, amely frakciójából kilépésre kötelezte Novák Elődöt, mit kezd majd a még Nováknál is kezelhetetlenebb szélsőséges Toroczkaival.

EKINT: az Ab felelőssége
Ha az arra jogosultak kezdeményezik az ásotthalmi rendelet alkotmányossági felülvizsgálatát, az Eötvös Károly Intézet szerint az s legkevesebb, hogy az alapjogsértő előírásokat az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény alapjog-korlátozási klauzulája szerint meg kell semmisíteni. A történtekben komoly felelőssége van az Ab-nek. A testület korábban ugyanis alkotmányosnak találta az önkormányzati törvénynek azt a felhatalmazó rendelkezését, amelynek értelmében a helyi képviselő testületek rendeletben szabályozhatják "a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit", ennek azonban semmilyen egyéb keretét vagy korlátját nem határozták meg. Holott ez jogállami minimum lenne, és a jogalkotási törvény is előírja. Éppen ezt kifogásolta az Alkotmánybíróság előtt a Kúria és az alapvető jogok biztosa. "Az ásotthalmi rettenetesen rossz vicc vagy rémálom ugyanis nem következett volna be, ha az Alkotmánybíróság annak idején megfelelően elvégezte volna csupán azt, ami a dolga".



Szerző