Francois Hollande nem indul újra az elnökségért

Francois Hollande francia elnök csütörtök, este tévébeszédben jelentette be, nem pályázik másodszorra az elnökségért, nem indul újra harcba az Élysée-palotáért. „Úgy döntöttem, hogy nem leszek elnökjelölt” – közölte a francia szocialisták vezetője. Az „ötödik köztársaság” történetében Hollande az első hivatalban lévő francia elnök, aki nem jelölteti újra magát. Az államfőnek régóta mélyponton volt a népszerűsége.

Hollande élő adásban közölte, tisztában van azzal, hogy indulása milyen kockázatot rejtene magában, s figyelmeztetett a szélsőjobboldali Nemzeti Front felől fenyegető veszélyre.

Emmanuel Macron volt gazdasági miniszter elsők között kommentálta Hollande bejelentését, közölte, hogy az államfő „bátor döntést hozott”. Macron néhány hónapja lemondott posztjáról, s független, középutas politikusként akar harcba szállni az elnöki posztért. Az államfő visszalépésével megnyílhat az út a jelenlegi kormányfő előtt, Manuel Valls egy hétvégi interjúban jelezte, hogy kész az indulásra. Valls tegnap az AFP hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: Francois Hollande államfőhöz méltó döntést hozott.

Múlt hétvégén tartották a francia jobboldali előválasztás második fordulóját, amelyben meglepetésre Francois Fillon volt kormányfő végzett az élen, legyőzve pártbeli vetélytársát, Alain Juppét. Nicolas Sarkozy volt államfő az első fordulóban kiesett. A szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökjelöltje Marine Le Pen lesz.


Az előrejelzések szerint a szocialisták Manuel Valls vezetésével is harmadik helyre szorulnak, s várhatóan Francois Fillon és Marine Le Pen küzd meg a 2017-es elnökválasztás második fordulójában. Az első fordulót április 23-án, a másodikat május 7-én tartják.

Szerző

Moszkva továbbra is fenyegetést lát a NATO bővítésében

Oroszország továbbra is fenyegetést lát a NATO bővítésében, "rossz szemmel nézi" a folyamatot és a szövetség infrastruktúrájának közeledését az orosz határokhoz - derült ki a Vlagyimir Putyin elnök által csütörtökön jóváhagyott, megújított orosz külpolitikai koncepcióból.

Az orosz média által ismertetett dokumentum szerint Moszkva olyan mértékében fogja fejleszteni kapcsolatait a NATO-val, amennyire a szövetség kész az egyenrangú partnerségre. Moszkva értékelése szerint a NATO katonai infrastruktúrájának közeledése az orosz határokhoz és a tömb megnövekedett katonai aktivitása az Oroszországgal határos övezetekben "sérti az egyenlő és osztatlan biztonság elvét, és a régi elválasztó vonalak elmélyüléséhez és újak megjelenéséhet vezet Európában".
A dokumentum szerint a fennálló katonapolitikai szövetségek nem képesek biztosítani a fellépést a korszerű kihívások és fenyegetések teljes spektrumával szemben. Az új dokumentum a 2013-ban elfogadott korábbinál nagyobb figyelmet szentel a terrorizmus elleni küzdelemnek, és külön megemlíti az Iszlám Állam dzsihadista szervezetet.

Oroszország külpolitikai tevékenységének célja a koncepció értelmében az ország biztonságának, szuverenitásának és területi épségének biztosítása, a jogállamiság és a demokratikus intézmények megerősítése; a kedvező külső feltételek megteremtése az orosz gazdaság fenntartható növekedéséhez, versenyképességének javításához, technológiai megújulásához; a lakosság életszínvonalának és életminőségének javítása; Oroszország helyzetének megerősítése a modern világ egyik legbefolyásosabb központjaként.

Az új koncepcióban az orosz diplomáciában továbbra is a Független Államok Közössége, illetve az Európai Unió államaival folytatott együttműködés fejlesztése képez prioritást. Ukrajnával kapcsolatban, amelyet Moszkva három évvel ezelőtt még elsőrendű partnerként kezelt, a dokumentum azt írja, hogy "Oroszország erőfeszítéseket tesz az ukrajnai belső válság politikai és diplomáciai rendezéséért".

Az EU-ból a koncepció Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot nevezte meg különleges partnerként, vagyis Nagy-Britannia a Brexit nyomán értelemszerűen kikerült a privilegizált körből.

A dokumentum a korábbinál keményebb hangot üt meg az Egyesült Államokkal szemben. Moszkva, miként korábban, most is abból indul ki, hogy az Egyesült Államokkal a kétoldalú viszonyról és a világpolitikáról "csakis az egyenjogúság, egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján" lehet folyamatos és kiszámítható párbeszédet folytatni. A koncepció szerzői azonban leszögezték: "Oroszország nem ismeri el, hogy az Egyesült Államok a területén kívül szerezzen érvényt joghatóságának, nem fogadja el a katonai, politikai, gazdasági vagy más nyomásgyakorlási kísérleteket, és fenntartja magának a jogot, hogy keményen reagáljon a barátságtalan lépésekre, egyebek között a nemzeti védelem megerősítése és tükör- vagy aszimmetrikus intézkedések meghozatalára" - áll a szövegben.
Oroszország a koncepció értelmében fenyegetésként tekint az amerikai rakétavédelmi rendszerre, és fenntartja magának a jogot az ellenlépésekre. Ugyanakkor síkraszáll az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés mellett a fegyverzetellenőrzés terén, szem előtt tartva a hadászati támadó és védelmi eszközök közötti összefüggést és azt, hogy a nukleáris leszerelést "sokoldalúvá kell tenni".

Szerző

Ismét kihallgatta a rendőrség Netanjahu feleségét

Az izraeli rendőrség csütörtökön ismét kihallgatta Benjámin Netanjahu miniszterelnök feleségét a kormányfői rezidencia pénzügyi szabálytalanságainak ügyében - jelentette a helyi média.

Sara Netanjahu a rendőrség gyanúja szerint magáncélokra használta fel a rezidencia működését szolgáló állami pénzeket. A miniszterelnöki hivatal közleményben ítélte el a rendőrség nyomozását, mert szerinte nem történt szabálytalanság. A bűnüldöző hatóságok fél éves szünet után azért hallgatták ki ismét az izraeli first ladyt, mert újabb bizonyítékok kerültek elő, és választ kerestek az ennek nyomán újonnan felmerült kérdésekre.

A kormányfő feleségével egy napon Ezra Szadofot, a miniszterelnöki hivatal igazgatóhelyettesét is kihallgatásra idézték, ugyanis ő volt a felelős a rezidencia pénzköltéséért.

A rendőrség májusban már lezártnak tekintette a nyomozást, és vádemelés javaslatával csalás és közpénzek eltulajdonítása címén átadta az aktákat, de az államügyész visszaküldte az iratokat további nyomozásra. A kiegészítő információgyűjtés során kerültek elő az újabb bizonyítékok, a tízes tévécsatorna értesülése szerint Meni Naftali,a rezidencia volt alkalmazottjának vallomásából.

Naftali korábban pert nyert a miniszterelnök feleségével szemben, akit megalázás, rasszista megjegyzések és dührohamai miatt jelentős, százhetven ezer sékeles, (mintegy tizenkétmillió forintos) kártérítésre köteleztek.

A készülő vádirat a Háárec című újság honlapja szerint irathamisítással, bizalommal történő visszaéléssel, csalással vádolja a kormányfő feleségét három eseménnyel kapcsolatban.

Sara Netanjahu egyrészt az adófizetők pénzén rendelt ételt családi rendezvényekre, másrészt a rezidencia költségvetéséből fizette idős édesapja házi gondozóját, és végül a rendőrség gyanúja szerint szándékosan hétvégéken, magasabb árakon végeztetett villanyszerelési munkálatokat cézáreai villájukban a Likud párt egyik bizalmasával.

Szerző