A készpénz ellen kezd harcot az MNB és a kormány

Meglepetésként érte a kormányt, hogy hatalmasra duzzadt a hazai vállalkozók és a lakosság kezében levő készpénzállomány. A pénzügyi fizetési rendszereken kívül levő négyezer milliárd forintnyi bankó ellenőrizetlen csatornákon cserél gazdát, ami melegágya a feketegazdaságnak.

Arról szemérmesen hallgatott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában, hogy a szellemet a palackból a jelenlegi kormány engedte ki, amikor többek között a tranzakciós illeték bevezetésével tömegeket késztettek arra, hogy a bank helyet otthon több készpénzt tartsanak. Majd a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével fokozták ezt.

A magyarországi készpénzállomány kezelése, fenntartása évi 500 milliárd forintba kerül, ha az EU-szintjére tudnánk fejlődni az elektronikus fizetésekben, akkor az évi 150 milliárd forintos megtakarítást jelentene - ezt már Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára mondta pénteken egy konferencián.

A gazdasági tárca elképzelése szerint a bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS-terminálok terjesztésével csökkentenék a magas készpénzforgalmat, és ezzel a feketegazdaságot. A jövő évben induló, 2,4 milliárd forintba kerülő POS-terminál telepítő program mellett azonban azt is szabályozni szeretnék, hogy a bankok mekkora kereskedői jutalékot kérhetnek - emelte ki a miniszter. Jelenleg 3-5 százalékot kérnek a bankok a kereskedőktől, a kormány ennél alacsonyabb díjakat szeretne elérni. A szabályozási csomag hamarosan a kormány elé kerülhet.

A jegybank is terveket sző a készpénzállomány mérséklésére, az intézmény még tavasszal az azonnali fizetési rendszer magyarországi bevezetéséről készített koncepciót, amit mostanra véglegesített és még ebben a hónapban meg is tárgyalhatja az MNB Monetáris Tanácsa - írta a Magyar Idők. Ahhoz, hogy az új infrastruktúra által nyújtott előnyök kihasználhatók legyenek, a pénzforgalmi szolgáltatóknak kell átjárható és nyílt szabványokkal működő szolgáltatásokat kifejleszteniük. Az azonnali átutalásnak az újszerűsége mellett egyéb előnyei azonban nem nagyon mutathatók ki banki ügyfélkör számára - vélik elemzők.

Szerző

Ismét előkerül a rezsifegyver

Publikálás dátuma
2016.12.03. 06:22
A hatósági árak eltörlésével megnőne a vezetékek kihasználtsága FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Megvédené Orbán Viktor Brüsszelben a hatósági energiaár-képzést és ezzel együtt az úgynevezett rezsicsökkentést. Szerinte a verseny drágítaná a lakossági energiaárakat. A világpiaci árak esése miatt mára rezsicsökkentés nélkül is kisebbek lennének a lakosság háztartási kiadásai.

A kormány nem engedi, hogy Brüsszel kivezesse a hatósági energiaárakat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban. A hatósági árszabályozás kivezetése az európai energiarendszerből a rezsicsökkentés megszüntetését jelentené – mondta a kormányfő. Szerinte az energiaszektorban a verseny nem az árak csökkenéséhez vezet, hanem mindenfajta háttéralkuk miatt inkább az emelkedésükhöz. Ha Közép-Európában nincs árszabályozás, akkor a nyugdíjasoknak, a családosoknak, a nehéz helyzetben lévőknek jóval magasabb energiaárat kell fizetniük – hívta fel a figyelmet.

A kormány által rezsinek nevezett lakossági villany- és gázszolgáltatás ára 2012. óta nagyjából 25 százalékkal csökkent. Csakhogy, ha nem szüntette volna meg a kormány a hazai lakossági energiaszolgáltatásban a piaci versenyt, a világpiaci árzuhanás következtében ennél is nagyobb mértékben mérséklődtek volna az emberek kiadásai. Érdekes lenne tudni, mekkora összeget tett ki az időközben állami kézbe került egyetemes szolgáltató cégek profitja a valós piaci és a "rezsicsökkentett" árak különbözetéből - jegyezte meg Holoda Attila, energetikai szakértő.

A háztartások kiadásaiban ráadásul az energiaszolgáltatás továbbra is eléri a 15-17 százalékos arányt, szemben a nyugat-euróapai 10 százalékos átlaggal - tette hozzá az energetikai szakértő.

A lakossági és a nagyfogyasztói, vagyis a a vállalati rendszerhasználati díjak kormányintézkedések következtében eltérnek és ez ütközik az uniós szabályozással - említette a Népszavának Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Nem kis tételről van szó, mert a földgáz esetében 45 százaléka az árnak a rendszerhasználati díj, az áram esetében ez az arány még magasabb.

Brüsszel azonban nem csak a diszkriminatív árszabályozás miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, hanem ami még ennél is súlyosabb, hogy rendkívül jelentős tételeket nem engedett a gáz, illetve az elektromos áram hálózat tulajdonosoknak a költségeik között elszámolni. Egyebek mellett nem számolhatták el az infrastruktúrát, vagyis a vezetékeket terhelő adót, a tranzakciós illetéket, vagy az úgynevezett Robin Hood-adót. A rezsicsökkentés folytatását már az is korlátozza, hogy ezeket az uniós jogba ütköző szabályokat 2017-től módosítani kell. A rendszerhasználati díjakat emelni kell, a költségeket pedig a hálózat tulajdonos cégek számára elszámolhatóvá kell tenni, ami óhatatlanul inkább a rezsiárak emelkedését vetíti előre.

Energetikai szakemberek szerint az sem kizárt, hogy a kormány szándékosan nyomja le a rendszerhasználati díjakat, hogy a hálózatuk eladására késztesse a jelenlegi külföldi tulajdonosokat, ahogy korábban a rezsicsökkentésnek nevezett intézkedésekkel a lakossági szolgáltató cégeket az állam megszerezte a multiktól. Ám a szolgáltatók kivéreztetése miatt évek óta nem történt fejlesztés, jelentős beruházás az energiaágazatban. Ez pedig néhány éven belül megbosszulja magát és ellátási zavarokat okozhat a lakossági szolgáltatásban is.

A rezsicsökkentésnek nevezett lépésnek amúgy sincs már sok mozgástere a szakemberek szerint, mert a szolgáltatókat már annyira kivéreztette a kormányzat.

A családok átlagos megtakarítása havonta nagyjából 3 ezer forint, de ebben benne vannak azok is akik havonta 7-10 ezer forintot is "zsebre tehetnek" és a többség, a kis fogyasztók legföljebb 1000-2000 forintot takaríthatnak meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint csak tavaly 15 ezerrel csökkent a villamos energia és 71 ezerrel a gázfogyasztók száma. A háztartási energiaárak mérséklését differenciáltan kellett volna bevezetni, a felhasználás és a jövedelem figyelembevételével, mert az is tény, hogy egyre többen kényszerülnek arra, hogy a gázt egyáltalán ne, vagy csak időnként használják fűtésre, és inkább fával, szénnel, mindenféle hulladékkal tüzelnek. Emiatt rendkívül megnőtt Magyarországon a levegő porszennyezése - mondta Barta Judit.

Van egy jelentős réteg, amelyet ki lehetne emelni a "rezsivédelem" alól és kitenni a piaci viszonyoknak, s az így keletkező többlet bevételből támogatni lehetne a valóban rászoruló háztartásokat - vélte Holoda Attila. A szakértő szerint elképzelhető, hogy a kormány belemegy a kötelezettségszegési eljárásba, mert az elhúzható a 2018-as választásokig és addig lehet tetszelegni a rezsicsökkentés védelmével.

Az pedig ostobaság, hogy a verseny emelné az árakat, hiszen a régióban is vegyes a kép, van ahol a magyarhoz hasonlóan hatósági árakat alkalmaznak, de például Csehországban szabadpiaci verseny van. és semmi nem bizonyítja, hogy az állami szabályozás előnyösebb lenne a piacinál - tette hozzá az energetikai szakértő.

Harcban a valósággal
A gazdasági helyzet 1990 óta még egyszer sem volt olyan biztató, mint ma - mondta rádiószózatában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az utóbbi években most először lehet az, hogy egyszerre csökken az államadósság, nő a versenyképesség, csökken az adó, emelkednek a bérek. Értékelése szerint jövőre a nyugdíjasoktól, a keresőkön át, a fiatalokig mindenki léphet egyet előre.
A tények nem igazolják a miniszterelnök állításait. A régióban idén Magyarország az utolsó helyre pályázhat a bruttó nemzeti termék (gdp) növekedést figyelembe véve. Az elemzői vélemények abban megegyeznek, hogy idén nagyjából 10 százalékkal csökken a beruházások aránya a tavalyi, nem túl erős évhez képest is. Ennek oka az uniós források átmeneti elapadása, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság rendkívüli módon függ a brüsszeli támogatásoktól.
A bérhelyzet a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének köszönhetően némiképp javul, de a minimálbér még jövőre sem éri el a létminimum nettó összegét. A felmérések szerint a fiatalok többsége a külföld felé lépne inkább egyet előre.

Szerző

Vasutas-petíció a fejlesztési miniszterhez

A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) azért fordult petícióval Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy vonja vissza utasítását amely alapján a vasútőr munkavállalókat a MÁV Zrt.-től kiszervezik külsős cégekbe. A dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) Kiss Anita sajtófőnök vette át.

Kotter József, a VSZ alelnöke a dokumentum átadását követően a minisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a MÁV Zrt. mintegy 200 vasútőr munkavállalója a vasúttársaság keretein belül érzi biztonságban magát. Nem akarnak átmenni különféle biztonsági, vagyonőri, vagyonvédelmi gazdasági társaságokhoz, akkor sem, ha megígérik nekik, hogy a jogutódlásnak megfelelően egy évig érvényes lesz rájuk a MÁV kollektív szerződése. A VSZ alenöke közölte: a kiszervezés következtében a vasútőri munkakörben dolgozók elveszítik menetkedvezményüket és azt a fajta biztonságot, amit a MÁV Zrt. adott.

Kotter József úgy vélte, a vagyonőri, vagyonvédelmi területen működő cégeknél káosz uralkodik. Elmondása szerint ezt támasztja alá, hogy a 2017. január 1-jétől életbe lépő kiszervezésre, közbeszerzés útján jelentkezett egyes cégeknél a munkaügyi és munkavédelmi hatóság fekete-foglalkoztatást tárt fel. Továbbá a hatóság megállapította - mondta Kotter József -, hogy nem fizették ki munkavállalóik bérét, illetve kiderült, hogy néhányuk kényszerfelszámolás alatt áll.

A helyszínen kiadott petícióban kifejtették: a döntéshozók a vasútőri tevékenység kiszervezésével a vasúton utazók, a vasúton szolgálatot teljesítők és a vasútüzem biztonságát is veszélyeztetik. A vasútőrös tevékenység cégen belül tartásával pedig fennáll a lehetősége annak, hogy a MÁV-csoport ezeket a területeket rehabilitációs munkaköröknek tekintse és ezekben az állásokban olyan vasutasokat foglalkoztasson tovább, akik a munkájuk révén sérültek meg, vagy épp nyugdíj előtt állnak - tette hozzá a VSZ alelnöke.

A sajtótájékoztató helyszínén a szakszervezet tagjai "Védjük meg utasaink, kollégáink, járműveink épségét!", "Elég a kiszervezős játékból!", illetve "Biztonságot minden körülmények között!" feliratú táblákat tartottak.

 

Szerző
Frissítve: 2016.12.02. 18:19