Össze-vissza járnak a Mikulások

Mikulásból és krampuszból sokféle van a világban, így nem meglepő, hogy külföldön még abban sem lehetünk biztosak, melyik napon kell a cipőnket kitenni az ajtó elé.

A lappföldi Mikulás december 5-én éjjel indul rénszarvas húzta szánján szétosztani ajándékait, amelyeknek a gyerekek december 6-án reggel örülhetnek. Meglepetésként az esetek döntő többségében a tradicionális karácsonyi édességet, a fahéjas, gyömbéres és szegfűszeges finn kekszet viszi.

Érdekesség, hogy az amerikai és a finn hagyományok ismét különböznek: míg Santa Claus szánja tud repülni, addig a lappföldi Mikulás járműve nem. A norvég Mikulás kék ruhás, kalapos, és kenyérrel teli hátizsákot cipel. Sinterklaas, a holland Mikulás a hagyományok szerint Spanyolországból érkezik fehér lován, Amerigon, egy gőzhajóval. A gyermekeket a születésnapján, azaz december 5-én lepi meg ajándékokkal.

Olaszországban az ajándékokat Befana, a seprűnyélen érkező, csúnya, de jólelkű boszorkány hozza Vízkeresztkor, azaz január 6-án, előtte nincsenek komolyabb meglepetések. Érkezésekor a gyerekek tejeskávéval és süteménnyel várják, ezzel segítvén hosszú, és kitartó egész estés munkáját. A jó gyerekek ajándékokat kapnak, a rossz gyermekek pedig széndarabot. Az orosz Mikulás - vagyis Gyedmaróz - Velikij Ustug városából érkezik Trojka nevű fehér lován, unokájával, Hóleánykával, aki segítséget nyújt számára az ajándékok szétosztásában, de a ünnepünkhöz képest jóval később.

Az afrikai kontinens déli részén Ausztráliához hasonlóan ugyancsak nyári időben köszönt be a karácsony ünnepe. Dél-Afrikában a hiedelem szerint a fekete hajú és bőrű, piros ruhát viselő Fekete Péter hozza az ajándékokat december 24-én.