A stratégiai anyagban az UNHCR sürgeti, hogy Európa gyökeresen reformálja meg a menekültek érdekében globálisan kifejtett tevékenységét és elköteleződését, beleértve magát az európai menekültügyi rendszert is. Felszólítja Európát, hogy nyújtson átgondoltabb és célzottabb támogatást a menekülteket kibocsátó, illetve az őket befogadó országoknak, valamint azoknak, amelyeknek a területén a menekülthullám áthalad. Vizsgálja felül, mennyire felkészült az olyan rendkívüli helyzetek kezelésére, amikor egyszerre nagy számban érkeznek a kontinensre menekültek és bevándorlók, egyidejűleg alakítson ki hatékonyabb és jobban működő menekültügyi rendszert. Az UNHCR sürgeti, hogy az EU tagországai fordítsanak többet a menekültek integrációjára, egyebek között a lakhatáshoz és álláshoz jutásuk segítésére, valamint a nyelvi képzésükre.
"Tavaly Európának nem sikerült közös, egyeztetett választ adnia arra a kihívásra, amelyet a több mint egymillió menekült és bevándorló Európába érkezése jelentett" - mondta Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. - "Ennek lett aztán a következménye, hogy kaotikus állapotok alakultak ki az országhatárokon, amelyek láttán megingott a közvélemény bizalma, hogy az egyes kormányok képesek kezelni a helyzetet, illetve amelyek azoknak játszottak a kezére, akik a menekültekből akartak bűnbakot csinálni. Fontos, hogy az EU tagországai megmutassák, méghozzá közös fellépéssel, hogy Európa képes hatékonyan és fegyelmezetten szerepet vállalni a menekültek vándorlásának kezelésében, illetve képes hosszú távon segíteni a menekülthullámok stabilizálását, méghozzá azáltal, hogy a mainál erőteljesebben vállalja stratégiai felelősségét a területén kívül is - miközben ezzel egy időben változatlanul befogadja a menekülteket Európában."
Hétvégén tudta meg 350 migráns Dániában, hogy mégsem kell visszatérnie Magyarországra - írta a dán Thelocal.dk. Az érintetteket Magyarországon regisztrálták először, ám most arról tájékoztatták őket, mégis Dániában adhatnak be menedékjogi kérelmet. A portál szerint dán hatóságok azért változtatták meg a döntést, mert újabb jelentéseket kaptak arról, hogy Magyarországon a menedékkérők embertelen körülmények között kénytelenek tengődni. A menekültügyi hatóság kijelentette: a 350 menekült helyben hagyásához semmi köze a Magyarországot érintő vizsgálatnak. Egyszerűen csak arról van szó, hogy lejárt a határidő a menedékkérők visszafordítására.
Az UNHCR gyakorlati iránymutatást is ad, hogyan is lenne mindez megvalósítható mind az Unión belül, mind pedig globálisan. Főbb ajánlásai között szerepel például egy sor célzott intézkedés, amely azt volna hivatott felmérni, melyek azok az okok, amelyek miatt a menekültek elhagyják a hazájukat és amelyek miatt tovább vándorolnak. Bővíteni kellene emellett azoknak a megoldásoknak a körét, amelyek segítségével a menekültek biztonságosan juthatnak el Európába, továbbá egyszerűsíteni kellene a menekültügyi rendszert, hogy az gyorsan és hatékonyan legyen képes azonosítani és regisztrálni az újonnan érkezőket, illetve feldolgozni az ügyüket, ezáltal pedig nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy újraépüljön a közvéleménynek a menekültügyi intézményrendszer iránti bizalma. Az ajánlások között szerepel egy közös európai regisztrációs rendszer, a menekült státusra való jogosultság megállapításának felgyorsítása és egyszerűsítése, a családegyesítések prioritássá emelése, egy harmonizált közös megközelítés a kísérő nélküli és szüleiktől elszakított gyermekekkel szembeni eljárásmódot illetően, egy elosztási mechanizmus a tagországok között arra az esetre, ha nagy számban érkeznek menekültek és bevándorlók, valamint egy hatékony rendszer mindazoknak a hazatérítésére a származási országukba, akik nem szorulnak nemzetközi oltalomra.
Az ENSZ menekültügyi egyezménye előírja, hogy azt, aki ma menedékkérelmet nyújt be, a kérelem elbírálásáig az uniós országok kötelesek beengedni, kommentálta lapunknak a javaslatot Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága magyarországi irodájának szóvivője. Az UNHCR viszont szigorúbbá tenné a menekültek biztonsági átvilágítását. Az Európai Bizottsághoz hasonlóan a Főbiztosság is támogatja a menekültek igazságos elosztását, ám véleményük szerint, ha valakiről már a kérelem benyújtásakor tudható, hogy nem szorul nemzetközi oltalomra, azaz nem kap menekültstátuszt, az nem mehetne tovább más országba, így ők egyetlen kvótában sem szerepelnének. Utóbbiak kérelmét gyorsított eljárásban lehetne elbírálni - tette hozzá Simon.