Előfizetés

A "családbarát" kormány a családokat büntetné

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2016.12.06. 06:15
A törvény csak a szülőt kötelezi együttműködésre FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
Az Országgyűlés hamarosan elfogadhatja a gyermekvédelmi törvény módosítását, annak ellenére is, hogy korábban több szakmai szervezet és elismert szakember tiltakozott ellene. Herczog Mária gyermekjogi szakértő szerint a törvény szigorítása csak adminisztratív lépés, ami nem jelent megoldást a gyermekvédelem problémáira, inkább tovább mélyíti azokat.

Januártól szigorodik a gyermekvédelmi törvény, ha az Országgyűlés elfogadja azt a fideszes módosító javaslatot, amely egyebek mellett kötelezővé tenné a szülők számára a területi védőnői szolgáltatás igénybevételét. Ha a szülő nem hajlandó együttműködni a védőnővel, a gyermekorvossal vagy az iskolával, azt súlyosan veszélyeztető magatartásnak minősítenék, ami szankciókkal, például a gyerek kiemelésével járhat. A szigorításra olyan borzalmak, mint például a közelmúltban történt gyöngyösi gyermekhalál sarkallta a kormányt, ám a változtatásokról ezúttal sem egyeztettek a szélesebb szakmai körökkel.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Szülői Jogi Fórum, az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete, az Európai Roma Jogok Központja és más szervezetek még októberben nyílt levélben fordultak az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a szigorítás túlkapásokhoz vezethet, indokolatlanul szakíthat szét családokat. Mint megtudtuk, a 199 képviselőből összesen ketten reagáltak a levélre. Czibere Károly szociális államtitkár korábban ugyan alaptalannak nevezte a szakmai aggodalmakat (szerinte a törvénymódosítás nem ad lehetőséget "túlterjeszkedő jogalkalmazásra"), a szakembereket ez nem nyugtatta meg.

A nyílt levél aláírói között van Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő is, aki hétfőn pontokba szedve foglalta össze, a képviselőknek miért nem lenne szabad megszavazniuk a módosítást. Mint a wmn.hu-n írta, az új rendelkezések alapján megvan az esély arra, hogy ha a szülő (akár szakmai, akár emberi okokból) nem szívesen működik együtt a területi gyermekorvossal, a gyámhatóság határozatot hozhat, hogy ő egy elhanyagoló, veszélyeztető szülő - még akkor is, ha épp másik gyermekorvost keres. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a védőnő nem szabadon választható, de a rendszer túlterhelt, egy védőnőre 300 gyerek is juthat. Sérelmezte, hogy csak a szülőt kötelezik együttműködésre, pedig az csak akkor lehet sikeres, ha "a másik oldalra", vagyis az orvosokra, védőnőkre is vonatkozik. Rámutatott arra is, súlyos szerepzavart idéz elő, ha egy segítő szakember "hirtelen hatósággá válik", és "az egyik kezével ad, a másikkal fenyeget, szankcionál".

A nyílt levelet Herczog Mária szociológus, az ENSZ Gyermekvédelmi Bizottságának korábbi tagja is aláírta. Ő úgy látja, a törvénymódosításból épp az az átfogó stratégiai gondolkodás hiányzik, melynek hiányával évek óta küzd a rendszer. "A szigorítás teljesen irracionális. Felszólítják a szülőt, hogy változtasson, ha nem, jön a büntetés. Ennek az égvilágon semmi értelme" - mondta. Hangsúlyozta: korlátozó, adminisztratív intézkedések helyett helyben, a családok bevonásával, támogatásával kellene megoldani a problémákat. "Ennek a kormánynak semmiféle érzékenysége nincs erre" - tette hozzá.

Herczog szerint a rendszer hibái és hiányosságai miatt a szülőket, gyerekeket büntetnék a döntéshozók, ahelyett, hogy érdemben javítanának a helyzeten. "A szociális munkás, az orvos nincs megfelelően felkészítve, a védőnőt nem tanítják meg, hogyan ismerje fel a bántalmazás különböző formáit, hogyan segítsen. A felszólítás nem családgondozás. A gyöngyösi esetből sem tanultak semmit: súlyos mentális gondok voltak a háttérben, a szülők nem azért nem működtek együtt, mert annyira elvetemültek voltak. Ilyen ügyekben a törvény szigorítása nem fog eredményt hozni" - mondta.

Az ENSZ 2014-es jelentésében is felhívta a figyelmet ezekre a problémákra, Herczog szerint azóta semmilyen előrelépés nem történt. A szervezet ráadásul egy magyar nyelvű útmutatót is készített annak érdekében, hogy a szűkös forrásokat ésszerűbben használják fel a rendszerben (a büdzsé 80 százaléka infrastruktúrára és bérekre megy el, a gyerekekre, fejlesztésre alig marad valami), a tapasztalatok szerint eddig ezt sem vették figyelembe. A gyermekvédelmi törvény módosításáról szóló javaslat zárószavazására várhatóan december 12-én kerül sor.

 Néhány rendszer-anomália
  • Anyagi okokból tilos kiemelni egy gyermeket a családjából, mégis többször előfordul.
  • Az állami gondozottak nagy része "beragad" a rendszerbe: a gyerekek töredéke kerül haza családjához, örökbefogadókhoz.
  • Egy állami gondozott gyerek ellátásának éves költsége 1-4 millió forint, arra viszont már nincs mód, hogy legalább ennek az összegnek egy részét a család megerősítésére, lakhatási gondjainak megoldására fordítsák.
  • A szakemberek között sokszor nincs összhang, nincs cselekvési terv, hogy mit kellene elérni egy hátrányos helyzetű családdal.
  • Az egyházi tulajdonú nevelőszülői hálózatok magasabb fejkvótát kapnak egy gyerekre.
  • 12 év alatti gyereket nem lehetne intézetben elhelyezni, a gyakorlatban mégis megtörténik.
  • A roma gyerekek nagyobb eséllyel kerülnek be a szakellátásba és gyakrabban nyilvánítják őket fogyatékosnak.
(Forrás: gyereksorsok.hu)

ENSZ-javallatok európai menekültkezelésre

Publikálás dátuma
2016.12.06. 06:13
A görög gyógymód nem egyedi FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARSTEN KOALL
Átfogó és mélyreható javaslatcsomagot tett le az Európai Unió elé tegnap az EU menekültügyi rendszerének megreformálására az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Menekültek hatékonyabb védelme az EU-ban és a világban címmel.

A stratégiai anyagban az UNHCR sürgeti, hogy Európa gyökeresen reformálja meg a menekültek érdekében globálisan kifejtett tevékenységét és elköteleződését, beleértve magát az európai menekültügyi rendszert is. Felszólítja Európát, hogy nyújtson átgondoltabb és célzottabb támogatást a menekülteket kibocsátó, illetve az őket befogadó országoknak, valamint azoknak, amelyeknek a területén a menekülthullám áthalad. Vizsgálja felül, mennyire felkészült az olyan rendkívüli helyzetek kezelésére, amikor egyszerre nagy számban érkeznek a kontinensre menekültek és bevándorlók, egyidejűleg alakítson ki hatékonyabb és jobban működő menekültügyi rendszert. Az UNHCR sürgeti, hogy az EU tagországai fordítsanak többet a menekültek integrációjára, egyebek között a lakhatáshoz és álláshoz jutásuk segítésére, valamint a nyelvi képzésükre.

"Tavaly Európának nem sikerült közös, egyeztetett választ adnia arra a kihívásra, amelyet a több mint egymillió menekült és bevándorló Európába érkezése jelentett" - mondta Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. - "Ennek lett aztán a következménye, hogy kaotikus állapotok alakultak ki az országhatárokon, amelyek láttán megingott a közvélemény bizalma, hogy az egyes kormányok képesek kezelni a helyzetet, illetve amelyek azoknak játszottak a kezére, akik a menekültekből akartak bűnbakot csinálni. Fontos, hogy az EU tagországai megmutassák, méghozzá közös fellépéssel, hogy Európa képes hatékonyan és fegyelmezetten szerepet vállalni a menekültek vándorlásának kezelésében, illetve képes hosszú távon segíteni a menekülthullámok stabilizálását, méghozzá azáltal, hogy a mainál erőteljesebben vállalja stratégiai felelősségét a területén kívül is - miközben ezzel egy időben változatlanul befogadja a menekülteket Európában."

Meggondolták magukat a dánok
Hétvégén tudta meg 350 migráns Dániában, hogy mégsem kell visszatérnie Magyarországra - írta a dán Thelocal.dk. Az érintetteket Magyarországon regisztrálták először, ám most arról tájékoztatták őket, mégis Dániában adhatnak be menedékjogi kérelmet. A portál szerint dán hatóságok azért változtatták meg a döntést, mert újabb jelentéseket kaptak arról, hogy Magyarországon a menedékkérők embertelen körülmények között kénytelenek tengődni. A menekültügyi hatóság kijelentette: a 350 menekült helyben hagyásához semmi köze a Magyarországot érintő vizsgálatnak. Egyszerűen csak arról van szó, hogy lejárt a határidő a menedékkérők visszafordítására.

Az UNHCR gyakorlati iránymutatást is ad, hogyan is lenne mindez megvalósítható mind az Unión belül, mind pedig globálisan. Főbb ajánlásai között szerepel például egy sor célzott intézkedés, amely azt volna hivatott felmérni, melyek azok az okok, amelyek miatt a menekültek elhagyják a hazájukat és amelyek miatt tovább vándorolnak. Bővíteni kellene emellett azoknak a megoldásoknak a körét, amelyek segítségével a menekültek biztonságosan juthatnak el Európába, továbbá egyszerűsíteni kellene a menekültügyi rendszert, hogy az gyorsan és hatékonyan legyen képes azonosítani és regisztrálni az újonnan érkezőket, illetve feldolgozni az ügyüket, ezáltal pedig nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy újraépüljön a közvéleménynek a menekültügyi intézményrendszer iránti bizalma. Az ajánlások között szerepel egy közös európai regisztrációs rendszer, a menekült státusra való jogosultság megállapításának felgyorsítása és egyszerűsítése, a családegyesítések prioritássá emelése, egy harmonizált közös megközelítés a kísérő nélküli és szüleiktől elszakított gyermekekkel szembeni eljárásmódot illetően, egy elosztási mechanizmus a tagországok között arra az esetre, ha nagy számban érkeznek menekültek és bevándorlók, valamint egy hatékony rendszer mindazoknak a hazatérítésére a származási országukba, akik nem szorulnak nemzetközi oltalomra.

Az ENSZ menekültügyi egyezménye előírja, hogy azt, aki ma menedékkérelmet nyújt be, a kérelem elbírálásáig az uniós országok kötelesek beengedni, kommentálta lapunknak a javaslatot Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága magyarországi irodájának szóvivője. Az UNHCR viszont szigorúbbá tenné a menekültek biztonsági átvilágítását. Az Európai Bizottsághoz hasonlóan a Főbiztosság is támogatja a menekültek igazságos elosztását, ám véleményük szerint, ha valakiről már a kérelem benyújtásakor tudható, hogy nem szorul nemzetközi oltalomra, azaz nem kap menekültstátuszt, az nem mehetne tovább más országba, így ők egyetlen kvótában sem szerepelnének. Utóbbiak kérelmét gyorsított eljárásban lehetne elbírálni - tette hozzá Simon.

Megtagadott védőoltás
Megtagadták egy magyar rendelőintézetben egy féléves kongói csecsemőtől a kötelező védőoltások beadását a Helsinki Bizottság szerint. A gyerek szülei menekültek, de ő már Magyarországon született, így a Helsinki szerint jogilag neki is járnának a kötelező védőoltások, de a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül. Egy másik orvos végül hajlandó volt beoltani a babát, akinek apja a gyerek születésekor menekültügyi őrizetben volt, és még édesanyja sem rendelkezett végleges státusszal. A gyereknek nincs TAJ-kártyája sem, és erre hivatkozva tagadta meg tőle a védőoltásokat az első orvos, mondván TAJ-szám nélkül nem jogosult magyar egészségügyi ellátásra.

Semjén nem tagadja meg Bayert

„Gyerekkorában Bayer Zsolt mellettem ült az iskolapadban. Mellettem fog állni halálos ágyamnál is. Én Bayer Zsoltot sosem fogom megtagadni" - jelentette ki Semjén Zsolt.

 A kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettestől tegnap a parlamentben Harangozó Tamás, szocialista képviselő azt kérdezte, hogy hajlandó-e vállalni a politikai felelősséget, és nyilvánosan bocsánatot kérni azért, hogy Bayert állami kitüntetésre javasolta. Semjén szerint ő szó szerint továbbította a felterjesztés támogatásakor megfogalmazott szöveget, ami szerint Bayer a Gulagon raboskodottak való érzelmi azonosulás miatt bizonyult méltónak a kitüntetésre. Harangozó erre úgy reagált: a Magyar Hírlap főmunkatársa méltatlan a felterjesztése, „akkor is, ha ő a maga haverja”.