Állások veszélyben a digitalizáció miatt

A szakképzés minden eddiginél gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésére van szükség, azért is, mert a gazdaság igényeinek megfelelő, képzett munkavállalók nélkül elképzelhetetlen a foglalkoztatás további bővüléséhez szükséges termelékenység-emelés - mondta a nemzetgazdasági miniszter az Európai szakképzési hét rendezvénysorozat budapesti nyitóeseményén.

Varga Mihály példaként említette a digitális átalakulással járó kihívásokat. Elmondta: a digitalizáció elterjedése miatt a 4 millió magyarországi munkahelyből 350-400 ezer szűnhet meg. A képzésnek tehát fel kell készítenie a munkavállalókat arra is, hogy képesek legyenek új szakmákban elhelyezkedni - hangsúlyozta, hozzátéve: a technológiai fejlesztésekhez és a kapacitások bővítéséhez is elengedhetetlen a szakképzett munkaerő. Mindez természetesen rugalmasabb szakképzést és gyorsabb, hatékony fejlesztést igényel a kormányzat részéről is.

Varga Mihály emlékeztetett, hogy a kormány számos lépéssel tette hatékonyabbá a szakoktatás rendszerét, ugyanakkor felhívta a figyelmet: a színvonalas szakképzés mellett megfelelő bérszínvonalra is szükség van azonban ahhoz, hogy a vállalatok megtalálják a jó munkaerőt.

Szerző

Adómódosítási dömping

Publikálás dátuma
2016.12.06. 06:22
Tállai András többet látott a pénzügyi törvényeket módosító tervezetben, mint amennyi benne van FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Salátatörvényt nyújtott be a kormány hétfőn, amely - a többi között - tartalmazza a társasági adó 9 százalékra csökkentését, a szociális hozzájárulási adó csökkentését és a plakátadó kivetését is. A minimálbéremelés költségvetési hatásairól azonban még alig tudni valamit, ennek számaival változatlanul adós a kabinet.

Benyújtotta hétfőn a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlésnek azt a 31 oldalas salátatörvény-javaslatot, amely - a többi között - tartalmazza a társasági adó mértékének 9 százalékra történő csökkentését, emellett azt is, hogy a szociális hozzájárulási adó jövőre 22 százalék lesz a jelenlegi 27 százalék helyett, majd 2018-ban még tovább csökken mégpedig 20 százalékra. A törvényjavaslatban azonban nem lehet fellelni azt az előretekintését, amely a 2019-2022-es évekre vonatkozik, és egy hatéves programot ölelne fel, amiről a kormány már megállapodott a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján ezt fellelni vélte a javaslatban. Az viszont tény, hogy a kormány azt kérte a parlamenttől, hogy sürgősséggel tárgyaljanak az előterjesztésről. Így várhatóan már ezen a héten szavazhatnak a képviselők a módosító indítványokról, majd jövő héten lehet a végszavazás.

Nem megnyugtató a gazdasági szereplőknek, hogy már harmadszor változik a jövő évi adórendszer. A nyáron a kormány azt állította, hogy a nagyobb lélegzetű módosításokat már akkor jóváhagyták. Novemberben egy újabb adócsomagot hagytak jóvá, most pedig hozzányúltak a társasági adó mellett a szociális hozzájárulási (szocho) adóhoz is. Összesen 21 törvényt több száz ponton módosítanak. (Ez a korábbi társadalombiztosítási járulék jogutódának tekinthető, s csak azért nevezik adónak, mert így nem csak az egészségbiztosítási, illetve nyugdíjbiztosítási alapnak utalhatják át a munkaadók és a munkavállalók által befizetett összeget.) Az 500 millió forint árbevételnél többet összehozó cégek társasági adója (tao) 19 százalékról 9 százalékra csökken januártól, és a kisebb társaságok 10 százalékos tao-ja is mérséklődik egy százalékponttal.

A 9 százalékos társasági adó valóban rekord alacsony lesz Európában - mondta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Szmicsek Sándor. A Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat partnere arról beszélt, hogy a magyar adórendszer eltolódása a jövedelemadóztatástól a forgalmi adóztatás felé folytatódik, ennek a jelentős állomása ez a 9 százalékos adómérték. Versenyképességünk igencsak mélyponton van, ezért javítása elengedhetetlen, úgy látszik a magyar kormány kész újabb adózási eszközöket is bevetni a potenciális külföldi befektetők figyelmének felkeltése érdekében. Az adószakember azonban feltette a kérdést, hogy vajon mennyi működő tőkét sikerül majd így az országba bevonzani. Úgy vélte, hogy a kevésbé termelőeszköz-igényes befektetések érdeklődését keltheti fel a kedvező adómérték, vagyis főként a szolgáltatóközpontok települhetnek a továbbiakban is hozzánk. Azok, amelyek, ha kedvezőtlenné válik Magyarországon a befektetői klíma, akkor könnyedén tovább tudnak állni. A kedvező nyereségadókulcs nem független attól sem, hogy a társasági adózás más területein éppen a közelmúltban kellett szigorítani a túlságosan előnyös magyar szabályokon. (A szellemi termékekkel, jogdíjakkal kapcsolatos adóösztönzőkről van szó, melyeket az Európai Bizottság és az OECD a "káros adóverseny" körébe tartozónak minősített.)

Egyébként Tállai András várakozásai szerint 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál a nyereségadó csökkentése révén. Az államtitkár úgy vélte, hogy az egyéni vállalkozók ezen a címen 1-1,5 milliárdot takaríthatnak meg 2017-ben.

Új adót is tartalmaz az adócsomag. A tervezet kiterjeszti az önkormányzatok által kivethető építményadót a területi reklámhordozókra, vagyis hirdetőoszlopokra, óriásplakátokra. A javaslat 12 ezer forintban maximálja a hirdetőfelületek négyzetméterenkénti éves adóját, ám a helyi önkormányzat "a helyi sajátosságokat mérlegelve" akár nulla forintban is megszabhatja az adó mértékét. A plakátadó kivetésének lehetősége felidézi azt a helyzetet, ahogyan Simicska Lajos plakátoszlopait kiszorították a versenyből, igaz az akciót bírósági nyomásra le kellett állítani. A helyi önkormányzatok számára a nulla forintos plakátadóval megnyílik egy kiskapu, amivel dönthetnek a "szeretem" és a "nem szeretem" hirdetők között.

A kormánynak - a vg.hu számításai szerint - összességében 2017-ben 340 milliárd forintos költségvetési egyenlegromlással kell számolnia a béregyezségből fakadó jövő évi változások miatt. A járulékok mérséklése 513 milliárd forintba kerül, amihez a társasági adó csökkentésének 145 milliárd forintos hatása társul. A nyugdíjemelés költsége 56 milliárd forintos pluszkiadást jelent, 12 milliárd pedig a minimálbérből és a közszféra béremeléséből adódik. Mindezek azonban nem jelentenek problémát a költségvetésnek, ugyanis GDP egy százalékos egyenlegromlása könnyedén kigazdálkodható, és tartható a jövő évi büdzsében terezett 2,4 százalékos hiányszám - állapítja meg a vg.hu. A pontos számokkal még adós a nemzetgazdasági tárca.

Szerző

Trump a legnagyobb világgazdasági kockázat

A globális intézményi befektetői közösség szerint a megválasztott következő amerikai elnök, Donald Trump majdani gazdaságpolitikai elképzelései váltak mára a legnagyobb világgazdasági kockázattá.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics által elvégzett, hétfőn ismertetett globális kockázati felmérés szerint a vizsgálatba bevont befektetési társaságok 27 százaléka - a válaszadók legnagyobb egyedi csoportja - a következő két év legnagyobb kockázati tényezőjének azt a lehetőséget tartja, hogy hivatalba lépése után Trump kereskedelmi háborút robbant ki.

Az Oxford Economics elemzői hangsúlyozzák, hogy a fél évvel ezelőtti hasonló felmérésben a résztvevők alig 2 százaléka nevezte Trump gazdaságpolitikai terveit a világgazdaságot terhelő fő kockázatnak.

A ház ismertetése szerint a felmérés sajátossága viszont, hogy az amerikai gazdaság rövid távú növekedési kilátásainak szempontjából a globális befektetői közösség legnagyobb egyedi csoportja - a válaszadók 38 százaléka - Donald Trump várható hazai gazdaságpolitikáját tartja a pozitív meglepetések legvalószínűbb forrásának, elsősorban a megválasztott republikánus elnöktől várt költségvetési növekedésösztönző intézkedések miatt.

Más nagy londoni házak elsősorban annak a kockázatát látják, hogy az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi kapcsolatai drasztikusan romlanak Trump hivatalba lépése után.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő minap ismertetett év végi globális előrejelzése szerint súlyosan rontaná a globális piaci hangulatot, ha az új amerikai kormány Trump választási ígéreteinek megfelelően büntető jellegű vámkorlátozásokat vezetne be Kínával szemben, mivel a kínai megtorló lépések kereskedelmi vagy valutaháborúhoz vezethetnének.

Ez a globális feltörekvő térség egészében gyengítené a fizetőeszközöket, és e gazdaságok magánszektorainak dollárban denominált magas adósságállománya felerősítené az árfolyamgyengülésekből a növekedésre háruló negatív hatást.

A Fitch Ratings elemzői felidézték, hogy Trump a mexikói importra 35, a kínai importra 45 százalékos vám kivetését helyezte kilátásba. Mivel azonban a teljes amerikai import 35 százaléka Kínából és Mexikóból érkezik, e büntetővámok valójában az amerikai fogyasztót terhelő adóként jelennének meg, felhajtva az inflációt, csökkentve ezáltal az amerikai reáljövedelmeket. Emellett a biztosra vehető kínai ellenlépések rontanák az amerikai exportkilátásokat is - hangsúlyozták a Fitch elemzői.

Szerző
Frissítve: 2016.12.05. 18:36