Handó: a bírósági rendszer az egyik legsikeresebb államszervezeti ágazat
A bírósági rendszert nevezte az egyik legsikeresebb államszervezeti ágazatnak Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az OBH 2015-ös beszámolóját ismertetve.
Handó Tünde hangsúlyozta: miközben 2011 és 2015 között a bírák és igazságügyi alkalmazottak száma szinte azonos maradt - 2015-ben is 11 ezer fő, ebből 2900 bíró teljesített szolgálatot - addig a bíróságokra érkező ügyek száma több mint negyedével emelkedett. Most már csaknem másfél millió ügy érkezik évente, de kiváló eredmény, hogy mégis több ügyet sikerül befejezni minden évben, mint amennyi érkezik, csökken az ügyhátralék és gyorsabb az ügyintézés - tette hozzá.
Szerinte a magyar igazságszolgáltatás európai összehasonlításban is az élvonalba tartozik, hiszen az Európai Bizottság által évente közzétett igazságügyi eredménytáblán 2015-ben és 2016-ban is előkelő helyen szerepel. "A bírósági rendszer az egyik legsikeresebb államszervezeti ágazat, évről évre kézzelfoghatóan, mérhető adatokkal alátámasztottan, jobbak, javulnak az eredményeink" - fogalmazott.
Hozzátette: kimagasló eredményeket elérni és megtartani rendkívüli teljesítmény, különösen, hogy mindig vannak olyan jogszabály módosítások vagy élethelyzetek, amelyek nagy kihívást jelentenek. Példaként hozta a tömegese bevándorlás okozta válsághelyzetből adódó ügydömpinget, amely elsősorban a szegedi járásbíróságot érintette.
Az eredményekről szólva kiemelte: sokat tettek azért, hogy a bűncselekmények áldozatainak ne kelljen éveken át bíróságra járniuk, hiszen ma Magyarországon a büntetőeljárások négyötöde egy éven belül, több mint a fele fél éven belül, csaknem harmada pedig 30 napon belül befejeződik be, míg az elmúlt négy év alatt nem volt még ilyen alacsony a járásbírósági büntetőperes ügyszakban a két éven túli ügyek száma. Hozzátette: míg 2011-ben a járásbíróságokon büntető ügyszakban 4225 két évi túli ügy volt, addig tavaly 2594, 2016 első felében pedig már csak 2000 ilyet tárgyaltak.
Az OBH elnöke sikertörténetnek tartotta a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás megteremtését, és itt is idézte az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláját, amely szerint az EU-s tagállamok közül Magyarországon a legalacsonyabb az ügyhátralék a közigazgatási ügyszakban, és az unióban a hatodik legrövidebb idő alatt érnek véget az ilyen perek.
A megalapozott és a minőségi ítélkezés érdekében tett lépések között említette az ügyteher arányos elosztását a bíróságok között. Megjegyezte: a Fővárosi Törvényszéken és a központi régió egészében százéves problémát sikerült megoldani, hiszen a bírók munkaterhe már megegyezik az országos átlaggal vagy az alatt van.
Hangsúlyozta: minőség egyik indikátora a fellebbezés, és ezen a területen is javultak a mutatók 2011 óta. Ismertetése szerint tavaly a büntetőítéletek 73 százalék első fokon jogerőre emelkedett és a megfellebbezett ítéletnek csupán 7,4 százaléka bizonyult megalapozatlannak, míg a civilisztikai ügyekben a peres határozatok több mint 90 százaléka emelkedett első fokon jogerőre.
A 2015-ös év feladatai között kiemelte elektronikus kapcsolattartás megteremtését, és jelezte: a civilisztikai perekben az elektronikusan érkező beadványok száma ugrásszerűen emelkedett, míg 2013-ban 300 ilyen beadvány volt, addig tavaly már 1600, idén pedig már több mint 70 ezer.
Handó Tünde beszélt a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyáról is, és ezt egy háromlábú székhez hasonlította, ahol bármelyik láb meggyengülése esetén "felborul" a szék. Hangsúlyozta: a hatalmi ágak, jogi hivatásrendek között versengésnek van helye, de ez nem azt jelenti, hogy ne tartsák tiszteletben egymást. Az OHB elnöke a bírói függetlenséget a levegőhöz hasonlította és úgy fogalmazott: "amíg van, addig természetesnek vesszük, amikor nincs akkor, kétségbeesve kapkodhatunk ez után a levegő után". Szerinte ezért önmagában fontos, hogy igazságszolgáltatásnak legyen egy minimális tekintélye, amelyre a hatalmi ágak képviselői mindig figyelemmel vannak. Megjegyezte: éppen az idei év megemlékezései kell, hogy rádöbbentsenek mindenkit arra, micsoda érték a függetlenség és a bíró tisztessége. "A bírói felelősség és az igazságszolgáltatás iránti tisztelet és megbecsülés a egész állam stabilitásának, a rendnek és a biztonságnak is a záloga" - zárta beszédét az OBH elnöke.
MSZP: az eredmények ellenére aggályok is vannak az OBH működése miatt
Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta, tiszteletben tartják az eredményeket, de nem fogják támogatni az OBH elnökének beszámolóját. Hozzátette: továbbra sem tartja jónak a kormánypártok által létrehozott rendszert. A bírák legkevésbé sem szeretik ezt a rendszert, ezt mutatja a sok betöltetlen állás, a 13 éve változatlan mértékű fizetések vagy az OBH-ban tapasztalható fluktuáció - tette hozzá.
Az ellenzéki képviselő a pozitívumok között említette azt, hogy az időszerűségre komoly hangsúlyt fektettek, és hogy a jogszabályok véleményezésekor komoly szakmai javaslatokat tett az OBH. Volt olyan, hogy az MSZP terjesztette be az Országgyűlésnek az OBH javaslatait - jegyezte meg. Korábbi álláspontját fenntartva bírálta az OBH-elnök kinevezési gyakorlatát. Szerinte az elnök sokszor nem csupán él, hanem visszaél ezzel a lehetősséggel, ha számára nem megfelelő pályázó jelentkezik egy posztra. Hozzátette: évről évre növekednek a bírók adminisztratív terhei, lényegesen kevesebb idő jut az ítélkezésre, mint az ideális lenne.
A szocialista képviselő azt mondta, 2003 óta nem emelkedett a bírók, az igazságügyi alkalmazottak fizetése, most háromszor 5 százalékos emeléssel "szúrják ki a szemüket". A 40 százalékos emeléssel, amivel a bírói kar is elégedett lenne, elérnék a "boldog Romániát" - mutatott rá, hozzátéve: a fizetésemelésre az OBH-elnöknek kellene rábírnia a bírói kart utáló miniszterelnököt.
Jobbik: a kormány több támadást is indított a bírói függetlenség ellen
Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány az elmúlt hat esztendőben többször is komoly támadást indított a bírói függetlenség ellen, de azt eddig nem sikerült felszámolni. A Jobbik fontosnak tartaná, ha a bíróságok költségvetését alaptörvényi szinten határoznák meg, hogy a kormány se megszorításokkal, se költségvetési ígéretekkel ne tudjon hatást gyakorolni a munkájukra - tette hozzá.
A két éven túli ügyek számának csökkenéséről úgy vélekedett, hogy habár fontos az ügyek gyors befejezése, de nem mindegy, hogy az milyen áron történik. A Jobbik attól tart, hogy a mennyiség a minőség rovására megy - tette hozzá.
A közigazgatási bíróságok munkáját elemezve azt kérdezte, hogy ha eredményesség szempontjából Magyarország az európai élmezőnybe tartozik, akkor miért kell átalakítani a rendszert. Nem véletlen, hogy az ellenzéki pártok még az új közigazgatási bírósági rendszer gondolatától is ódzkodtak - hívta fel a figyelmet.
A bírósági dolgozók mindent megtesznek annak érdekében, hogy csökkentsék az ügyirathátralékokat és komoly eredményeket értek el ezen a téren - jelentette ki. Ehhez kapcsolódva egy átfogó és sürgős bérrendezést kért az összes igazságügyi dolgozó számára. Példát említve azt mondta, hogy az EU-n belül több mint egy évtizede sereghajtó a magyar bírák bére. A bírák száma három év alatt 0,8 százalékkal nőtt - emelte ki, hangsúlyozva, ez a szám egyáltalán nem sok. Hozzátette, hogy az ügyérkezések viszont 23 százalékkal nőttek ugyanebben az időszakban. A kor megköveteli az elektronikus ügyintézés lehetőségeit, amit a bíróságok folyamatosan bővítenek - emelte ki. Azt viszont kritikaként említette, hogy a megfelelő rendszer hiányában az elektronikus ügyintézés időnként nem hogy nem gyorsítja, hanem kifejezetten lassítja a folyamatokat. Az adminisztrációs feladatok növekedése sok esetben a bírói munka hátrányára válik - jelentette ki.
