A frász jön ránk

Valami egészen szörnyű dolog történt még hétfőn. A tárgyalóteremben kinyílt a Simon-dosszié! Aki kinyitotta nem volt más, mint a máig tisztázatlan körülmények között rendőrautóban elhunyt Welsz Tamás telekszomszédja. Ő húsz évig lakott Érden a később megboldogult mellett, és Welsz halála után nagy levegőt véve ki merte nyitni a dossziét. Persze csak az éjszaka kellős közepén, zárt ajtók mögött, a pince mélyén, egy szál mezítelen negyvenes körte világánál. A hideg kiráz bennünket, mert ha így történt, és nem kételkedhetünk a Magyar Idők tárgyalási beszámolójában, akkor a dosszié nem is a szomszédé, még csak nem is Simon Gáboré, "a szocialista párt százmilliós költségvetési csalással vádolt egykori elnökhelyetteséé" volt (a titulusok itt nagyon fontosak!), hanem a kétes hírű Welszé, aki a portájára némi pénzért vigyázó szomszédra bízta (ne kérdezd, miért!) a mappát. A szörnyű az egészben az, amit a paksaméta tartalmazott. Dokumentumok, biankó papírok, banki szerződések, hozzájuk tartozó jelszavak, XVIII. kerületi ingatlaneladásokról szóló iratok Simon aláírásával. De ez még semmi! Egy "MSZP-s használati utasítás" is arról, hogyan kell "ekézni az ellenzéket, miként kell áskálódni és piszkálódni a Fidesz ellen". Arra ugyan nem tért ki a telekszomszéd - a hideglelős bíróság sem kérdezte -, hogy kinek a szerzeményei voltak a karaktergyilkos karakteres leölésének "politikai jellegű tanácsai", de hát hagyni kell valamit holnapra, holnaputánra is, hosszú a hét, a hónap, a négy év választástól választásig. Nem csak a telekszomszéd élete kemény.

Libabőrösen már éppen magunkra húztuk volna a paplant, amikor Welsz (volt?) ügyvédjéhez jutottunk a tudósításban, aki - ha jól értjük - az elhunyt egykori munkatársát idézte: Welsz nem volt politikusok vagyoni tanácsadója, védőhálóként jobb- és baloldalon egyaránt kapcsolatokat épített, a legalitás mezsgyéjén egyensúlyozott, munkája a "legendák felépítésére épült", természetesen hazudott. A hatóságoknak is.

E borzadályból lucskosan ébredve az jutott eszünkbe, valaki néhány hete azt suttogta a telefonba, hogy a temetőkben nyoma sincs Welsznek. Él tehát. Te jó isten, mi lesz itt, ha egyszer felbukkan, és nem csak a telekszomszéd hátát kezdi veregetni?