Nyerészkedik az állam a gázáron?

Publikálás dátuma
2016.12.07. 06:00
A lakossági árat a vállalkozások magasabb árával finanszírozzák, amit az Európai Unió tilt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Ismét rendeletekkel határozhatná meg az Energiahivatal a lakossági energiaárakat, illetve a rendszerhasználati díjakat. A kormány ezzel küszöbölné ki a választások előtt a szolgáltató cégek fellebbezési lehetőségét. Olyan brüsszeli lépésektől védené meg a rezsicsökkentést a kormány, amit az meg sem tett.

Ismét rendeleti úton határozhatja meg az Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) a rendszerhasználati, illetve a háztartási energia díjakat, ha az Országgyűlés elfogadja Németh Szilárd, a Fidesz alelnökének javaslatát. Volt "rezsibiztos" legutóbb kedden az állami rádióban sokadszorra is kijelentette: "Csak hatósági árakkal védhető meg, tartható fenn a rezsicsökkentés." Brüsszel viszont kivezetné a hatósági energiaárakat - tette hozzá.

A módosító javaslat ismét felhatalmazná az energiahivatalt, hogy rendeletben állapítsa meg a rendszerhasználati és egyéb díjakat. A kormányzati "rezsivédelmi" propagandával csak az a baj, hogy hadilábon áll a valósággal .

Az Európai Bizottság (EB) ugyan valóban javasolja a hatósági árak kivezetését, össze is állítottak ehhez egy energiapolitikai csomagot, amiben egyebek mellett a hatósági árak kérdése is szerepel, de csak az áramár és 5 éves kifutási idővel, és az sem kizárt, hogy végül az egészből nem lesz semmi, mert nem csak Magyarország tiltakozik.

A kormánypárt alelnöke és a hivatalos propaganda akkor is csúsztat, amikor azt állítja, hogy csak a hatósági ár védheti meg a rezsi csökkentés "eredményeit". Az unió ugyanis az energiacsomagban többek között csak arról döntene, hogy például az energiahivatal ne rendeletekben határozhassa meg az áram rendszerhasználati díját. A rendszerhasználati díj a szállítási díjból, átviteli díjból és elosztási díjból áll, a végfelhasználói árakban a gáz esetén egy átlagos lakossági fogyasztónál az ár harmadát, villanynál nagyjából a felét jelenti. A Fidesz propaganda azért is sántít, mert a gáz esetében az úgynevezett molekula, illetve az elektromos energia költsége jóval kisebb tétel, mint az egyéb terhek.

A "rezsibiztos" javaslatára az országgyűlés visszaléphet tavaszi döntésétől, amikor a brüsszeli figyelmeztetésnek engedve visszavonta az energiahivatal jogszabályalkotási jogosítványát, hogy rendeletben dönthetett az energia árakról, szolgáltatási díjakról. Úgy tetszik kormány - igaz, egyéni képviselői indítvány formájában - ismét tudatosan vállalja az újabb csörtét Brüsszellel, beleértve a várható kötelezettségszegési eljárást is.

Az uniós jog ugyanis előírja a fellebbezési lehetőség megadását, ám azzal csak a határozatok ellen élhetnek az érintett cégek. A rendeletek már csak az Alkotmánybíróságon (Ab) támadhatók meg. A testület összetételét ismerve pedig a hosszadalmas procedúra vége meglehetősen bizonytalan.

Levinnék az árakat a szocialisták
Nem Brüsszel drágítja a magyar energiaárakat, hanem a fideszes elit. Az Orbán-kormány évek óta drágábban adja a lakossági gázt, a villanyt és a távhőt, mint amennyibe az kerül. Ennek ellenére z országgyűlés gazdasági bizottsági ülésén érvek nélkül leszavazták az MSZP javaslatát, melyben a biztos megélhetés érdekében kezdeményezték, hogy az átlagfogyasztás mértékéig 20 százalékkal csökkenjenek a lakossági gázszámlák, valamint 10-10 százalékkal mérséklődjenek az áram- és távhőszámlák - közölte az ellenzéki párt.
Az MSZP szerint ha olcsóbb az energia, akkor azt olcsóbban is kell adni. Úgy, ahogyan ezt az MSZP is megtette korábban. A földgáz importára 2014 óta a felére csökkent, és a kőolajat is 60-70 százalékkal olcsóbban lehet beszerezni. Eközben az emberek két éve ugyanazt a drága tarifát fizetik.

Tudatos provokáció

A kormány, illetve a kormánytöbbség nyilvánvalóan tudatosan provokálta Brüsszelt, hogy a 2018-as országgyűlési választások előtt az energetikai cégek fellebbezéseikkel ne zavarják meg az országgyűlési választást. Az uniós eljárás hosszadalmas, valószínűleg a voksolás után születne meg az eredmény, s akkor már nem lesz érdekes az úgynevezett rezsicsökkentés védelme, a kormányzat szinte biztosan újra vissza vonná a rendeleti díjszabást.

Az álságos "szabadságharc" mellett folytatódik az állami energetikai "kisgömböc" további hizlalása. Egy újabb energiaszolgáltatót vásárolt meg a kormányzat. Az áram területén csak most kezdődik az államosítási folyamat, a gáz esetében pedig már be is fejeződött.

A kormányzat azzal az ürüggyel szorította ki a nemzetközi cégeket a lakossági energiaszolgáltató piacról, hogy extraprofitot termelnek, amit kitalicskáznak az országból. A hivatalos propaganda nonprofit, vagyis nem nyereségérdekelt új cégekről beszélt, pontosabban arról, hogy az esetlegesen keletkező profitot a fejlesztésekre fordítják.

Nagy kérdés, mi szerepel majd például a lakossági földgáz ellátásban gyakorlatilag versenytárs nélkül maradt Főgáz idei vállalati eredményeit összefoglaló 2017. májusi jelentésében. Ha ugyanis mégis csak nyereséget mutatnak ki a könyvek, akkor dönteni kell a felhasználásáról.

A rendszerhasználati díj alapvetően a hálózat fenntartására, fejlesztésére szolgál. Ennek a díjnak egy részét a végfelhasználó, vagyis a lakosság fizeti, egy másik részét pedig az üzemeltetés fejében az állam. Csakhogy a Főgáznak mindössze 6 ezer kilométer hosszú gázvezeték van a birtokában a fővárosban és Pest megyében, ám rendszerhasználati díjat az összes felhasználó, az országban található 88 ezer kilométer gázvezeték után fizeti be - hívta fel a figyelmet egy iparági szakértő.

Egy részét a saját hálózata alapján neki járó részt megtartja.

A budapesti és környékbeli infrastruktúra jó állapotban volt, így viszonylag csekély beruházást igényel a fenntartása. A rendszerhasználati díjakat a MEKH határozta meg úgy, hogy a beszedett összegekből a hálózat tulajdonosai fenntarthassák a rendszert. A Főgáz a beszedett rendszerhasználati díjakból arányosan visszaoszt a hálózatokat üzemeltető tulajdonosoknak. Ám a saját hálózatára beszedett díj, amelyet az állam kiegészít, elegendő a hálózata karbantartására, fejlesztésére, így a Főgáznak a szolgáltatásért beszedett összegből erre a célra nem kell költenie. A szakértő szerint a többi, a csővezetékeket birtokoló cég is elfogadja a jelenlegi helyzetet, így kérdés, hogy mi a valódi célja a Fidesz törvénymódosító javaslatának.

Újabb céget vett az állam
Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. adásvételi szerződést írt alá az EDF Démász Zrt. megvásárlásáról az EDF Internationallel – közölte az ENKSZ kedden.
A tranzakció a hatósági jóváhagyásokat követően előreláthatólag 2017 elején zárulhat. A Démász mintegy 775 ezer lakossági- és versenypiaci fogyasztót lát el villamos energiával az ország délkeleti részén. A tranzakció magában foglalja a 32200 kilométer hosszú villamos hálózatot üzemeltető EDF Démász Hálózati Elosztó Kft.-t is.
Az ENKSZ részben saját, részben külső forrásból finanszírozza a tranzakciót. Ez utóbbit a társaság közleménye szerint az MVM Magyar Villamosművek Zrt. biztosítja, amely ezzel később az ENKSZ résztulajdonosa lesz.

Hol a profit?

Az energiahordozók ára tartós mélyrepülésbe kezdett. Az alacsonyabb beszerzési és a magasabb értékesítési árból a Főgáznak, az országos lakossági szolgáltatónak profitja keletkezhetett. Az ellenzéki pártok ezért is követelik, hogy az alacsony földgáz árakat érvényesítsék a lakossági fogyasztói árakban is, hiszen az úgynevezett rezsicsökkentett díjak is magasabbak a világpiaci áraknál. A kormány azonban ezt azzal hárította el, hogy ezt bevételi többletet arra a célra tartalékolják, hogy ha mégis elszabadulnának a földgáz árak, akkor a fölhalmozott profitból gazdálkodják ki azt a többlet költséget, amit a magasabb beszerzési árak indokolnak. Így nem kell majd a fogyasztói árakhoz nyúlni, elkerülhető az emelés. Egyelőre nem világos, hogy az esetleg keletkező profitot milyen garanciák mellett és hol helyezné el a szolgálató. Az is fontos szempont, hogy mennyi ideig lehet majd a felhalmozott összeget tartalékolni, illetve milyen mértékig hajlandó "védeni" a jelenlegi árakat az állami szolgáltató. Az persze nem világos, hogy a hazai és a világpiaci árak közötti különbség valójában hol landol: a földgázkereskedőnél, vagy a szolgáltatónál, vagy mindkettőnél.

Iparági szakértőnk szerint, ha a elfogy ez az alap, akkor nem lehet majd elkerülni a fogyasztói árak emelését. Ha viszont még az emelkedő gázárak mellett is marad a profitból, akkor felvetődik, mi lesz annak a sorsa. Visszajuttatják a lakosságnak? Ugyanez a kérdés, hogy ha valamilyen befektetésből hozam, kamat származik, abból mit lát viszont a fogyasztó, hiszen a cég az ő pénzével gazdálkodik. A magánnyugdíj-pénztári megtakarítások, vagy az állami földek privatizációjából befolyt összegek sorsa arra figyelmeztet, hogy akár a háztartási energia piaci megtakarítások is az államadósság csökkentését, vagy más kormányzati célokat is szolgálhatnak, mint az úszó világbajnokság elszállt költségvetését, vagy a 2024-es budapesti olimpia előkészületeit.

Most piaci alapon is lehetne valós rezsi csökkentést végrehajtani, ám ezt valószínűleg a magyar földgáz-kereskedelem tartalékolja - említette az ATV-nek adott interjújában Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési frakcióvezetője. Az ellenzéki politikus szerint jelenleg a magyar fogyasztók drágábban kapják a gázt, mint az indokolt lenne. Nem megvédeni, hanem csökkenteni kellene a rezsi költségeket - tette hozzá Tóth. Azt sem tartotta ugyanakkor kizártnak, hogy jövő tavasszal, a fűtési szezon végén a kormány újabb rezsicsökkentést jelent majd be. Az MSZP frakcióvezetője úgy vélte ez a pénzt most kellene visszaadni a magyar fogyasztóknak.

Pazarlás a vége

Ez azonban nem is olyan egyszerű kérdés, mert az energiaszektorban a rezsicsökkentés, illetve más kormányzati beavatkozások nyomán olyan áttekinthetetlenné vált a rendszer, hogy nincs ember, aki meg tudná mondania különböző lépéseknek mi is a végső egyenlege - nyilatkozta a Népszavának Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. A számháborúban azt is figyelembe kell venni, hogy a földgáz esetében a molekula ár alig harmada a fogyasztói árnak és azt is befolyásolja a dollár-forint árfolyam. Igaz, hogy estek a világpiaci árak, viszont a hazai fizetőeszköz is gyengült a dollárhoz képest, márpedig a földgázt dollárért vásárolja Magyarország. Az viszont igaz, hogy a viszonylag alacsony lakossági energia árakat a vállalkozások magasabb áraival keresztfinanszírozzák. Ezt a trükköt egyébként az unió tiltja. A versenytárs nélküli állami földgázkereskedő céget semmi nem ösztökéli olcsóbb források felkutatására.

Egy olyan országban, ahol az energiaimport a meghatározó, még inkább fontos, hogy pontos és valóságos költségeket követő árrendszer érvényesüljön. Már az is drámai, hogy fogalmunk sincs a valós árakról. Az a tragédia, hogy a kormány mesterségesen, tudatosan, választási politikai megfontolásokból állította elő ezt a káoszt, ami súlyos fejlesztési problémákat fog okozni a földgáz, illetve a villamos energia ágazatban. Ráadásul az alacsonyra leszorított energiaárak pazarlásra ösztönöznek. Ez a fajta energiapolitika áttételesen rontja a versenyképességünket is - vélekedett Hegedűs Miklós.

Nem lesz gond szolgáltatásokkal
Az egyetemes szolgáltatás – beleértve az árképzést - teljes mértékben szabályozott, így a Főgáz Zrt. – az értéklánc mentén - alkalmazza azt.
Amióta a Főgáz állami tulajdonba került, a tulajdonos nem vett fel osztalékot, a keletkezett bevételeket a társaság szolgáltatás színvonalának emelésére fordította.
A Főgáz Földgázelosztási Kft. minden körülmények között garantálja az elosztó hálózat magas műszaki színvonalát, a szükséges fejlesztések megvalósítását, így az ellátás biztonságot. A társaság éves szinten több milliárd forintot fordít az 5865 kilométer hosszú hálózatának rekonstrukciójára.
A kft. minden körülmények között garantálja az elosztó hálózat magas műszaki színvonalát, a szükséges fejlesztések megvalósítását, így az ellátás biztonságot - írta az ENKSZ.
Az import földgáz beszerzésével kapcsolatban az ENKSZ hárított és a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t nevezte meg, mint amely az illetékes a kérdésben, hiszen ehhez a társasághoz tartozik például a hosszú távú orosz gázkereskedelmi szerződés is.

Szerző

Fitch: nőtt az Európát érő politikai sokk kockázata

A populista és EU-szkeptikus politikai erők támogatottságának meredek emelkedése növelte annak kockázatát, hogy az Európai Uniót és az euróövezetet 2017-ben valamilyen politikai sokkhatás éri - áll a Fitch Ratings kedden Londonban ismertetett átfogó év végi előrejelzésében.

A nemzetközi hitelminősítő a nyugat-európai államadósok jövő évi kockázati folyamatairól összeállított tanulmányában hangsúlyozza, hogy a térségben általa szuverén adósosztályzattal ellátott 22 ország zömének besorolási kilátása stabil ugyan, de csak két államadós-osztályzat kilátása pozitív, négynek a kilátása viszont leminősítés lehetőségére utaló negatív.
A Fitch szerint ez jelzi, hogy Nyugat-Európát lefelé ható kockázatok terhelik.

A cég szerint a Brexit-népszavazás és Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson egyaránt a globalizáció gazdasági veszteseinek dühét és a globális elit iránti bizalmatlanságát, a nemzetállamok feletti szerveződésekkel szemben megnyilvánuló ellenségességet mutatja.

Az ebből eredő nacionalista, széthúzó erők különös veszélyt jelentenek az EU-ra és az euróövezetre, amelyek éppen arra az elvre épülnek, hogy a tagországok szupranacionális szerveződésekben osztják meg nemzeti szuverenitásukat - áll a hitelminősítő elemzésében.

A Fitch Ratings közölte: nem tartozik alapeseti előrejelzései közé, hogy hatalomra kerülnek olyan EU-szkeptikus erők, mint Franciaországban a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front, vagy Olaszországban az Öt Csillag Mozgalom (M5S). A cég várakozása az, hogy Marine Le Pen jelentős szavazatkülönbséggel vereséget szenved a franciaországi elnökválasztások második fordulójában.

A Fitch londoni elemzői szerint azonban valamely elitellenes párt választási győzelmének lehetősége egy vagy több EU-tagállamban olyan kockázat, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A hitelminősítő előrejelzése szerint ebben a környezetben az euróövezeti gazdaság átlagos növekedési üteme jövőre 1,4 százalékra lassul az idei évre várt 1,6 százalékról és a tavaly mért 2,1 százalékról.

A Fitch a politikai kockázatok között kiemeli, hogy az olaszországi népszavazáson a többség elvetette Matteo Renzi kormányának alkotmányos reformterveit. A cég szerint a referendum eredményének nem lesz azonnali hatása az Olaszországra érvényben tartott "BBB plusz" szintű államadós-besorolásra. A Fitch Ratings elemzői azonban hangsúlyozzák, hogy ezt az osztályzatot már a népszavazás előtt negatív kilátás terhelte, a potenciális politikai instabilitás, a bankszektorban zajló negatív folyamatok, a gyenge növekedés és a magas államadósság-ráta miatt.

A politikai kockázat azóta még tovább nőtt, mivel a legutóbbi fejlemények korlátozzák az olasz kormány válaszadási mozgásterét sokkok bekövetkezte esetén - áll a Fitch keddi elemzésében.

Más nagy londoni házak szerint most már erősen kérdésessé vált Olaszország euróövezeti tagságának hosszabb távú jövője is.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői az olasz népszavazás után összeállított helyzetértékelésükben közölték: véleményük szerint Olaszország az euróövezet tagja maradhatna, ha kész lenne ennek árát a következő években is a gyakorlatilag zéró növekedés és a nyomott fogyasztási kiadások formájában megfizetni, de az egyre türelmetlenebb választópolgárság számára ez már túl soknak bizonyulhat. Ennek alapján a CEBR londoni elemzői úgy gondolják, hogy az olasz euróövezeti tagság megőrzéséhez szükséges gazdaságpolitika hosszú távú fenntarthatóságának esélye ma már nem éri el a 30 százalékot.

Szerző

90 milliós bírságot kapott a Vodafone

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 90 millió forintra bírságolta a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t (Vodafone), mert jogsértő volt a Vodafone Family tavalyi reklámfilmje - közölte a GVH kedden az MTI-vel.

A GVH úgy ítélte meg, hogy a 2015. november 2. és december 23. között látható Négy előfizetés csak 6880 forint havonta szlogennel futó tévéreklámok és a Tesco áruházakban bemutatott filmek lényeges feltételeket és kötöttségeket hallgattak el a Vodafone Family kedvező csomagdíjának igénybevételéről.

A közlemény szerint a cég a reklámokban egyebek mellett nem tette egyértelművé a négy emberre kiterjedő ajánlat összetételét, hogy két felnőtt és két, 6 és 18 év közötti gyerek veheti igénybe a hirdetett csomagot, a két felnőtt számlás előfizetésének meghatározott csomagját, valamint a speciális fizetési konstrukciót. A GVH döntésében kifejtette: a fogyasztók előtt ugyan ismert lehet a különböző ajánlatok összetettsége és a lehetséges variációk sokasága, azonban éppen ez a sokszínűség nehezítheti meg az átgondolt döntést.

Ha ugyanis egy reklámban valamely lényeges és kedvező termékjellemzőt - adott esetben egy promóciós árat - kiemelnek, akkor megtévesztő, ha közben elhallgatják az adott ajánlat további lényeges, az igénybevételt korlátozó feltételeit annak ellenére, hogy az adott reklámeszköz keretei megengednék a kiegészítő információ közzétételét. A GVH a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul.

A versenyhivatal súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő gyakorlat hosszabb ideig tartott és a reklám jelentős számú fogyasztót ért el. Ugyanakkor a GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vállalkozás olyan kutatási eredményeket nyújtott be, amelyeket a hivatal Versenytanácsa a jogsértés megállapításához is felhasznált, valamint, hogy az érintett reklámok jelentős része csupán image-tartalmú, így alapvetően a fogyasztói bizalom, elégedettség megerősítését és az általános érdeklődés felkeltését célozták.

Szerző