Manuel Valls hétfőn, azt követően jelentette be indulását az elnökválasztásért, hogy Francois Hollande múlt héten azt közölte: első államfői mandátumának lejárta után nem indul újra az államfői tisztségért. A szocialisták előválasztását januárban, az elnökválasztás első fordulóját pedig április végén rendezik meg. Vallsnak egyelőre nincs sok esélye arra, hogy bekerüljön a második fordulóba, a legutóbbi felmérések szerint a konzervatív Republikánusok jelöltje, Francois Fillon nézhet majd farkasszemet Marine Le Pennel, a Nemzeti Front elnökével.
Cazeneuve Hollande elnök bizalmi embere. 2012-ben ugyanis őt tette meg elnökválasztási kampányának szóvivőjévé. Rendkívüli munkabírásáról, pontosságáról és nem utolsósorban hűségéről ismert. 2012-ben került be a francia kormányba Európa-ügyi miniszterként. 2013-ban pedig amolyan tűzoltóként a költségvetési tárca élére került. Jérome Cahuzac addigi költségvetési miniszter ugyanis az év márciusában kénytelen volt lemondani, miután nyomozást indítottak ellene svájci és szingapúri bankszámlái ügyében. (Nem is a bankszámláinak ténye volt a nagyobb baj, hanem az, hogy letagadta azok létezését, ám a Mediapart tényfeltáró lap bebizonyította: hazudott.)
Cazeneuve eleinte nem lelkesedett új megbízatásáért. Nem volt ínyére az, hogy folyvást – ahogy mondta – az Excel táblázatok labirintusában tévelyegjen. Hollande elnök azonban azzal nyugtatgatta, „nagyon jól fogod csinálni” – írta a Le Monde. Így is lett. Munkamániája miatt szocialista képviselőtársai R2-D2-nek becézték, ami egy robot neve. Valóban szinte gépként végezte munkáját. Hogy szerette-e ezt csinálni, az más kérdés. Mindenesetre 2014 áprilisában Manuel Valls addigi belügyminisztert kormányfőnek nevezte ki az államfő, így Cazeneuve megörökölte akkor még igen népszerű minisztertársa posztját.
Akkor még senki sem sejtette, milyen nehéz feladatra vállalkozott a rendőrség vezetőjeként. 2014 októberében egy rendőri túlkapás végzett egy 21 éves környezetvédő fiatalemberrel, Rémi Fraisse-sel. A rendőrök ráadásul két napon át leplezték a tényeket. Ez volt a bevezetés. Ami azonban ezután következett, a legszörnyűbb elképzeléseket is felülmúlta. 2015 januárjában következett a párizsi mészárlás, a Charlie Hebdo szerkesztőségében, majd néhány hónappal később a 130 ember életét kioltó párizsi terrormerényletek, aztán 2016. július 14-én a kamionnal elkövetett véres nizzai terrorakció, majd július 26-án a Saint-Etenne-du-Ruuvray-i templomban végrehajtott merénylet a helyi plébános ellen.
Minden alkalommal Cazeneuve sietett a helyszínre, nyilatkozott, s mindinkább a halk szavú, tárgyilagos politikusra vetült a reflektorfény. Valójában sosem őt tették felelőssé ezekért az akciókért, az ellenzék is csak egyszer, a nizzai merénylet után vetette fel: távoznia kellene a tárca éléről. Nyilvánosan sosem bírálta főnöke, Manuel Valls döntéseit, de négyszemközt állítólag kifejtette a miniszterelnöknek: nem ért egyet egy, a munkaügyi törvény reformja elleni tüntetés betiltásával.
Cazeneuve mindvégig visszafogott volt, sosem foglalt állást a szocialista előválasztás kapcsán, vagy abban a kérdésben, induljon-e újra Hollande vagy sem. A baloldali L’Obs szerint Cazeneuve mostani miniszterelnöki megbízatásának lejártával felhagyhat a politizálással, s nem kíván újraindulni parlamenti képviselőként sem.
