Nyakunkon az amerikai kamatemelés

Bár kedd estére az euró árfolyama csupán 314 forint alá esett, az kétségtelen tény, hogy a nemzeti fizetőeszköz gyengülő pályára állt. Várható, hogy akár 317-318 forintig is felszaladhat az euró árfolyama - mondta Búró Szilárd. Az Equilor elemzője ezzel arra utalt, hogy a fejlődő piacok devizái közül a lengyel zloty és a török líra még ennél is nagyobb mértékben veszített az értékéből.

Ugyanakkor a Privatbankár a forint és a zloty esetében nem talált érdemi magyarázatot a gyengélkedésre, hacsak nem azt, hogy év közben többen a két deviza erősödésére játszottak, és most látva a kudarcot, év vége előtt lezárják a pozíciókat.

Az általános árfolyamgyengülés azt sejteti, hogy a piac biztosra veszi a jövő heti, amerikai kamatemelést, amelynek mértéke talán 0,25 százalékpontos lehet, de már nagy a valószínűsége annak, hogy 2017-ben még további 2-3 kamatemelés lehet - mondta Buró Szilárd. Ennek következtében a fejlődő országok devizái fokozatosan elvesztik a kamatelőnyüket. Ez vonatkozik Magyarországra is. Közismert - mondta a szakértő, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, azonban nem szokásos módon, a további alapkamatvágást elkerülve, mégis a forint gyengítésére törekszik, az exportáraknak és a gazdasági növekedésnek kedvezve. Azonban azt sem szabad elfelejteni - utalt rá az elemző -, hogy még mindig tetemes a magyar az állam devizaadóssága, így év végéig az MNB mégis arra fog törekedni, hogy ne szaladjon el az euró árfolyama. Összességében most drámai mértékű forintgyengülés nem valószínűsíthető - mondta az elemző.

Szerző

Gazdasági növekedésben (is) régiós sereghajtók vagyunk

Publikálás dátuma
2016.12.07. 06:22

Csalódást okozott a szakembereknek az ipari termelés októberi értéke, amely 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ismét bebizonyosodott, hogy a sokak által iránymutatónak tartott beszerzésimenedzser-index csődöt mondott, ugyanis javuló teljesítményt jelzett előre szeptemberben és októberben is, amit azonban az élet ezúttal is felülírt.

Egyre messzebb kerülünk attól a céltól, amit Orbán Viktor ez év tavaszán a magyar gazdaság legfőbb céljaként kitűzött. A kormányfő szerint az újraiparosítás révén a jelenlegi 24-ről 30 százalékra kellene emelni az ipar arányát a GDP-ben, mégpedig 2020-ig, megfeledkezvén arról, hogy a válságot a világban és természetesen Magyarországon is a szolgáltató ágazatok vészelték át legjobban.

Emlékeztetőül, már szeptemberben is 3,7 százalékos volt az ipari kibocsátás éves csökkenése, és a második fél évben is csak augusztusban volt növekedés. Vagyis a 2016 egyes hónapjaiban tapasztalt visszaesés nem egyszeri események eredménye, hanem tartós folyamatok következménye.

Ezzel a nézettel azonban nem ért egyet Suppan Gergely. A Takarékbank szenior elemzője azt közölte lapunkkal, hogy álláspontja szerint a szeptemberi, majd a 2,1 százalékos októberi visszaesés váratlanságát tükrözi, hogy éppen szeptemberben meredeken ugrott a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index, ami októberben is kiemelkedően magas volt. A kedvelt konjunktúramutató, a német Ifo index alakulása is az ipari termelés élénkülését vetítette előre, így egyedi tényezők állhatnak az ipar váratlan visszaesése mögött. Mások ezeknek a mutatóknak a használhatatlanságáról beszélnek, illetve arról, hogy a felmérésben részt vevő cégek nem mérik fel reálisan, hogy a raktáraikban felhalmozódott készletekből a közeljövőben mennyit fognak felhasználni a termelésük során.

A Takarékbank elemzője azonban változatlanul optimista, amikor úgy véli, hogy a következő hónapokban újra élénkülhet a termelés, és ezt megint csak a magyar és európai konjunktúramutatók támasztanak alá. Ennek viszont némileg ellentmond, hogy ettől a hónaptól a győri Audinál műszakszámot csökkentenek, alkalmazottakat küldenek át ideiglenesen Szlovákiába dolgozni, modellváltás miatt. Emellett az autógyári részlegben december 22. és január 10. között, vagyis 20 napig nem lesz termelés.

Suppan Gergely idén az eddigi várakozásoknál alacsonyabb, 1,5-2 százalék körüli ipari termelés növekedést vár, ugyanakkor az idei alacsony bázis miatt jövőre 5 százalékra gyorsulhat a bővülés. Lényegesebb gyorsulásra az elemző csak 2018-ban számít, számításba véve, hogy abban az évben újabb autóipari kapacitások lépnek majd be.

Feltehető, hogy a legnagyobb súllyal bíró autógyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok hoztak ismét a vártnál rosszabb eredményt - közölte Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője ehhez hozzátéve: A gyengébb teljesítmény mögött vélhetően nemcsak a német ipar, de a hazai kapacitáskorlátok elérése is szerepet játszhat. A szakember is már csak egy erős novemberben reménykedik. Mindent összevetve Virovácz Péter szerint a 1,5 százalékos éves átlagos ipari termelésbővülés is nehezen lesz elérhető, azt is figyelembe véve, hogy az ipari termelés volumene az első tíz hónapban mindössze 1,1 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.

Ugyanakkor az előzetes adatnál 0,2 százalékponttal magasabb növekedést közölt a magyar gazdaságra harmadik negyedévére vonatkozóan a KSH tegnap. A most jelzett 2,2 százalékos GDP még mindig gyenge, ennél rosszabb csak az első negyedéves 1,1 százalékos bővülés volt. Súlyosabb a helyzet, ha a kiigazított, vagyis a naptár- és szezonális hatástól megtisztított, kiegyensúlyozott indexet vesszük figyelembe, ami csak 1,6 százalékos növekedést jelez. Ennél gyengébb adat – az idei első negyedévet leszámítva – csak 2013 elején volt.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat végleges adatai szerint a harmadik negyedévben, szezonális kiigazítással, az Unióban az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt GDP. Az euróövezetben az éves növekedés 1,7 százalék, az EU-ban pedig 1,9 százalékos volt. A régióban sereghajtók vagyunk.

Szerző

Nyerészkedik az állam a gázáron?

Publikálás dátuma
2016.12.07. 06:00
A lakossági árat a vállalkozások magasabb árával finanszírozzák, amit az Európai Unió tilt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Ismét rendeletekkel határozhatná meg az Energiahivatal a lakossági energiaárakat, illetve a rendszerhasználati díjakat. A kormány ezzel küszöbölné ki a választások előtt a szolgáltató cégek fellebbezési lehetőségét. Olyan brüsszeli lépésektől védené meg a rezsicsökkentést a kormány, amit az meg sem tett.

Ismét rendeleti úton határozhatja meg az Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) a rendszerhasználati, illetve a háztartási energia díjakat, ha az Országgyűlés elfogadja Németh Szilárd, a Fidesz alelnökének javaslatát. Volt "rezsibiztos" legutóbb kedden az állami rádióban sokadszorra is kijelentette: "Csak hatósági árakkal védhető meg, tartható fenn a rezsicsökkentés." Brüsszel viszont kivezetné a hatósági energiaárakat - tette hozzá.

A módosító javaslat ismét felhatalmazná az energiahivatalt, hogy rendeletben állapítsa meg a rendszerhasználati és egyéb díjakat. A kormányzati "rezsivédelmi" propagandával csak az a baj, hogy hadilábon áll a valósággal .

Az Európai Bizottság (EB) ugyan valóban javasolja a hatósági árak kivezetését, össze is állítottak ehhez egy energiapolitikai csomagot, amiben egyebek mellett a hatósági árak kérdése is szerepel, de csak az áramár és 5 éves kifutási idővel, és az sem kizárt, hogy végül az egészből nem lesz semmi, mert nem csak Magyarország tiltakozik.

A kormánypárt alelnöke és a hivatalos propaganda akkor is csúsztat, amikor azt állítja, hogy csak a hatósági ár védheti meg a rezsi csökkentés "eredményeit". Az unió ugyanis az energiacsomagban többek között csak arról döntene, hogy például az energiahivatal ne rendeletekben határozhassa meg az áram rendszerhasználati díját. A rendszerhasználati díj a szállítási díjból, átviteli díjból és elosztási díjból áll, a végfelhasználói árakban a gáz esetén egy átlagos lakossági fogyasztónál az ár harmadát, villanynál nagyjából a felét jelenti. A Fidesz propaganda azért is sántít, mert a gáz esetében az úgynevezett molekula, illetve az elektromos energia költsége jóval kisebb tétel, mint az egyéb terhek.

A "rezsibiztos" javaslatára az országgyűlés visszaléphet tavaszi döntésétől, amikor a brüsszeli figyelmeztetésnek engedve visszavonta az energiahivatal jogszabályalkotási jogosítványát, hogy rendeletben dönthetett az energia árakról, szolgáltatási díjakról. Úgy tetszik kormány - igaz, egyéni képviselői indítvány formájában - ismét tudatosan vállalja az újabb csörtét Brüsszellel, beleértve a várható kötelezettségszegési eljárást is.

Az uniós jog ugyanis előírja a fellebbezési lehetőség megadását, ám azzal csak a határozatok ellen élhetnek az érintett cégek. A rendeletek már csak az Alkotmánybíróságon (Ab) támadhatók meg. A testület összetételét ismerve pedig a hosszadalmas procedúra vége meglehetősen bizonytalan.

Levinnék az árakat a szocialisták
Nem Brüsszel drágítja a magyar energiaárakat, hanem a fideszes elit. Az Orbán-kormány évek óta drágábban adja a lakossági gázt, a villanyt és a távhőt, mint amennyibe az kerül. Ennek ellenére z országgyűlés gazdasági bizottsági ülésén érvek nélkül leszavazták az MSZP javaslatát, melyben a biztos megélhetés érdekében kezdeményezték, hogy az átlagfogyasztás mértékéig 20 százalékkal csökkenjenek a lakossági gázszámlák, valamint 10-10 százalékkal mérséklődjenek az áram- és távhőszámlák - közölte az ellenzéki párt.
Az MSZP szerint ha olcsóbb az energia, akkor azt olcsóbban is kell adni. Úgy, ahogyan ezt az MSZP is megtette korábban. A földgáz importára 2014 óta a felére csökkent, és a kőolajat is 60-70 százalékkal olcsóbban lehet beszerezni. Eközben az emberek két éve ugyanazt a drága tarifát fizetik.

Tudatos provokáció

A kormány, illetve a kormánytöbbség nyilvánvalóan tudatosan provokálta Brüsszelt, hogy a 2018-as országgyűlési választások előtt az energetikai cégek fellebbezéseikkel ne zavarják meg az országgyűlési választást. Az uniós eljárás hosszadalmas, valószínűleg a voksolás után születne meg az eredmény, s akkor már nem lesz érdekes az úgynevezett rezsicsökkentés védelme, a kormányzat szinte biztosan újra vissza vonná a rendeleti díjszabást.

Az álságos "szabadságharc" mellett folytatódik az állami energetikai "kisgömböc" további hizlalása. Egy újabb energiaszolgáltatót vásárolt meg a kormányzat. Az áram területén csak most kezdődik az államosítási folyamat, a gáz esetében pedig már be is fejeződött.

A kormányzat azzal az ürüggyel szorította ki a nemzetközi cégeket a lakossági energiaszolgáltató piacról, hogy extraprofitot termelnek, amit kitalicskáznak az országból. A hivatalos propaganda nonprofit, vagyis nem nyereségérdekelt új cégekről beszélt, pontosabban arról, hogy az esetlegesen keletkező profitot a fejlesztésekre fordítják.

Nagy kérdés, mi szerepel majd például a lakossági földgáz ellátásban gyakorlatilag versenytárs nélkül maradt Főgáz idei vállalati eredményeit összefoglaló 2017. májusi jelentésében. Ha ugyanis mégis csak nyereséget mutatnak ki a könyvek, akkor dönteni kell a felhasználásáról.

A rendszerhasználati díj alapvetően a hálózat fenntartására, fejlesztésére szolgál. Ennek a díjnak egy részét a végfelhasználó, vagyis a lakosság fizeti, egy másik részét pedig az üzemeltetés fejében az állam. Csakhogy a Főgáznak mindössze 6 ezer kilométer hosszú gázvezeték van a birtokában a fővárosban és Pest megyében, ám rendszerhasználati díjat az összes felhasználó, az országban található 88 ezer kilométer gázvezeték után fizeti be - hívta fel a figyelmet egy iparági szakértő.

Egy részét a saját hálózata alapján neki járó részt megtartja.

A budapesti és környékbeli infrastruktúra jó állapotban volt, így viszonylag csekély beruházást igényel a fenntartása. A rendszerhasználati díjakat a MEKH határozta meg úgy, hogy a beszedett összegekből a hálózat tulajdonosai fenntarthassák a rendszert. A Főgáz a beszedett rendszerhasználati díjakból arányosan visszaoszt a hálózatokat üzemeltető tulajdonosoknak. Ám a saját hálózatára beszedett díj, amelyet az állam kiegészít, elegendő a hálózata karbantartására, fejlesztésére, így a Főgáznak a szolgáltatásért beszedett összegből erre a célra nem kell költenie. A szakértő szerint a többi, a csővezetékeket birtokoló cég is elfogadja a jelenlegi helyzetet, így kérdés, hogy mi a valódi célja a Fidesz törvénymódosító javaslatának.

Újabb céget vett az állam
Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. adásvételi szerződést írt alá az EDF Démász Zrt. megvásárlásáról az EDF Internationallel – közölte az ENKSZ kedden.
A tranzakció a hatósági jóváhagyásokat követően előreláthatólag 2017 elején zárulhat. A Démász mintegy 775 ezer lakossági- és versenypiaci fogyasztót lát el villamos energiával az ország délkeleti részén. A tranzakció magában foglalja a 32200 kilométer hosszú villamos hálózatot üzemeltető EDF Démász Hálózati Elosztó Kft.-t is.
Az ENKSZ részben saját, részben külső forrásból finanszírozza a tranzakciót. Ez utóbbit a társaság közleménye szerint az MVM Magyar Villamosművek Zrt. biztosítja, amely ezzel később az ENKSZ résztulajdonosa lesz.

Hol a profit?

Az energiahordozók ára tartós mélyrepülésbe kezdett. Az alacsonyabb beszerzési és a magasabb értékesítési árból a Főgáznak, az országos lakossági szolgáltatónak profitja keletkezhetett. Az ellenzéki pártok ezért is követelik, hogy az alacsony földgáz árakat érvényesítsék a lakossági fogyasztói árakban is, hiszen az úgynevezett rezsicsökkentett díjak is magasabbak a világpiaci áraknál. A kormány azonban ezt azzal hárította el, hogy ezt bevételi többletet arra a célra tartalékolják, hogy ha mégis elszabadulnának a földgáz árak, akkor a fölhalmozott profitból gazdálkodják ki azt a többlet költséget, amit a magasabb beszerzési árak indokolnak. Így nem kell majd a fogyasztói árakhoz nyúlni, elkerülhető az emelés. Egyelőre nem világos, hogy az esetleg keletkező profitot milyen garanciák mellett és hol helyezné el a szolgálató. Az is fontos szempont, hogy mennyi ideig lehet majd a felhalmozott összeget tartalékolni, illetve milyen mértékig hajlandó "védeni" a jelenlegi árakat az állami szolgáltató. Az persze nem világos, hogy a hazai és a világpiaci árak közötti különbség valójában hol landol: a földgázkereskedőnél, vagy a szolgáltatónál, vagy mindkettőnél.

Iparági szakértőnk szerint, ha a elfogy ez az alap, akkor nem lehet majd elkerülni a fogyasztói árak emelését. Ha viszont még az emelkedő gázárak mellett is marad a profitból, akkor felvetődik, mi lesz annak a sorsa. Visszajuttatják a lakosságnak? Ugyanez a kérdés, hogy ha valamilyen befektetésből hozam, kamat származik, abból mit lát viszont a fogyasztó, hiszen a cég az ő pénzével gazdálkodik. A magánnyugdíj-pénztári megtakarítások, vagy az állami földek privatizációjából befolyt összegek sorsa arra figyelmeztet, hogy akár a háztartási energia piaci megtakarítások is az államadósság csökkentését, vagy más kormányzati célokat is szolgálhatnak, mint az úszó világbajnokság elszállt költségvetését, vagy a 2024-es budapesti olimpia előkészületeit.

Most piaci alapon is lehetne valós rezsi csökkentést végrehajtani, ám ezt valószínűleg a magyar földgáz-kereskedelem tartalékolja - említette az ATV-nek adott interjújában Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési frakcióvezetője. Az ellenzéki politikus szerint jelenleg a magyar fogyasztók drágábban kapják a gázt, mint az indokolt lenne. Nem megvédeni, hanem csökkenteni kellene a rezsi költségeket - tette hozzá Tóth. Azt sem tartotta ugyanakkor kizártnak, hogy jövő tavasszal, a fűtési szezon végén a kormány újabb rezsicsökkentést jelent majd be. Az MSZP frakcióvezetője úgy vélte ez a pénzt most kellene visszaadni a magyar fogyasztóknak.

Pazarlás a vége

Ez azonban nem is olyan egyszerű kérdés, mert az energiaszektorban a rezsicsökkentés, illetve más kormányzati beavatkozások nyomán olyan áttekinthetetlenné vált a rendszer, hogy nincs ember, aki meg tudná mondania különböző lépéseknek mi is a végső egyenlege - nyilatkozta a Népszavának Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. A számháborúban azt is figyelembe kell venni, hogy a földgáz esetében a molekula ár alig harmada a fogyasztói árnak és azt is befolyásolja a dollár-forint árfolyam. Igaz, hogy estek a világpiaci árak, viszont a hazai fizetőeszköz is gyengült a dollárhoz képest, márpedig a földgázt dollárért vásárolja Magyarország. Az viszont igaz, hogy a viszonylag alacsony lakossági energia árakat a vállalkozások magasabb áraival keresztfinanszírozzák. Ezt a trükköt egyébként az unió tiltja. A versenytárs nélküli állami földgázkereskedő céget semmi nem ösztökéli olcsóbb források felkutatására.

Egy olyan országban, ahol az energiaimport a meghatározó, még inkább fontos, hogy pontos és valóságos költségeket követő árrendszer érvényesüljön. Már az is drámai, hogy fogalmunk sincs a valós árakról. Az a tragédia, hogy a kormány mesterségesen, tudatosan, választási politikai megfontolásokból állította elő ezt a káoszt, ami súlyos fejlesztési problémákat fog okozni a földgáz, illetve a villamos energia ágazatban. Ráadásul az alacsonyra leszorított energiaárak pazarlásra ösztönöznek. Ez a fajta energiapolitika áttételesen rontja a versenyképességünket is - vélekedett Hegedűs Miklós.

Nem lesz gond szolgáltatásokkal
Az egyetemes szolgáltatás – beleértve az árképzést - teljes mértékben szabályozott, így a Főgáz Zrt. – az értéklánc mentén - alkalmazza azt.
Amióta a Főgáz állami tulajdonba került, a tulajdonos nem vett fel osztalékot, a keletkezett bevételeket a társaság szolgáltatás színvonalának emelésére fordította.
A Főgáz Földgázelosztási Kft. minden körülmények között garantálja az elosztó hálózat magas műszaki színvonalát, a szükséges fejlesztések megvalósítását, így az ellátás biztonságot. A társaság éves szinten több milliárd forintot fordít az 5865 kilométer hosszú hálózatának rekonstrukciójára.
A kft. minden körülmények között garantálja az elosztó hálózat magas műszaki színvonalát, a szükséges fejlesztések megvalósítását, így az ellátás biztonságot - írta az ENKSZ.
Az import földgáz beszerzésével kapcsolatban az ENKSZ hárított és a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t nevezte meg, mint amely az illetékes a kérdésben, hiszen ehhez a társasághoz tartozik például a hosszú távú orosz gázkereskedelmi szerződés is.

Szerző