Egyre messzebb kerülünk attól a céltól, amit Orbán Viktor ez év tavaszán a magyar gazdaság legfőbb céljaként kitűzött. A kormányfő szerint az újraiparosítás révén a jelenlegi 24-ről 30 százalékra kellene emelni az ipar arányát a GDP-ben, mégpedig 2020-ig, megfeledkezvén arról, hogy a válságot a világban és természetesen Magyarországon is a szolgáltató ágazatok vészelték át legjobban.
Emlékeztetőül, már szeptemberben is 3,7 százalékos volt az ipari kibocsátás éves csökkenése, és a második fél évben is csak augusztusban volt növekedés. Vagyis a 2016 egyes hónapjaiban tapasztalt visszaesés nem egyszeri események eredménye, hanem tartós folyamatok következménye.
Ezzel a nézettel azonban nem ért egyet Suppan Gergely. A Takarékbank szenior elemzője azt közölte lapunkkal, hogy álláspontja szerint a szeptemberi, majd a 2,1 százalékos októberi visszaesés váratlanságát tükrözi, hogy éppen szeptemberben meredeken ugrott a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index, ami októberben is kiemelkedően magas volt. A kedvelt konjunktúramutató, a német Ifo index alakulása is az ipari termelés élénkülését vetítette előre, így egyedi tényezők állhatnak az ipar váratlan visszaesése mögött. Mások ezeknek a mutatóknak a használhatatlanságáról beszélnek, illetve arról, hogy a felmérésben részt vevő cégek nem mérik fel reálisan, hogy a raktáraikban felhalmozódott készletekből a közeljövőben mennyit fognak felhasználni a termelésük során.
A Takarékbank elemzője azonban változatlanul optimista, amikor úgy véli, hogy a következő hónapokban újra élénkülhet a termelés, és ezt megint csak a magyar és európai konjunktúramutatók támasztanak alá. Ennek viszont némileg ellentmond, hogy ettől a hónaptól a győri Audinál műszakszámot csökkentenek, alkalmazottakat küldenek át ideiglenesen Szlovákiába dolgozni, modellváltás miatt. Emellett az autógyári részlegben december 22. és január 10. között, vagyis 20 napig nem lesz termelés.
Suppan Gergely idén az eddigi várakozásoknál alacsonyabb, 1,5-2 százalék körüli ipari termelés növekedést vár, ugyanakkor az idei alacsony bázis miatt jövőre 5 százalékra gyorsulhat a bővülés. Lényegesebb gyorsulásra az elemző csak 2018-ban számít, számításba véve, hogy abban az évben újabb autóipari kapacitások lépnek majd be.
Feltehető, hogy a legnagyobb súllyal bíró autógyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok hoztak ismét a vártnál rosszabb eredményt - közölte Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője ehhez hozzátéve: A gyengébb teljesítmény mögött vélhetően nemcsak a német ipar, de a hazai kapacitáskorlátok elérése is szerepet játszhat. A szakember is már csak egy erős novemberben reménykedik. Mindent összevetve Virovácz Péter szerint a 1,5 százalékos éves átlagos ipari termelésbővülés is nehezen lesz elérhető, azt is figyelembe véve, hogy az ipari termelés volumene az első tíz hónapban mindössze 1,1 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.
Ugyanakkor az előzetes adatnál 0,2 százalékponttal magasabb növekedést közölt a magyar gazdaságra harmadik negyedévére vonatkozóan a KSH tegnap. A most jelzett 2,2 százalékos GDP még mindig gyenge, ennél rosszabb csak az első negyedéves 1,1 százalékos bővülés volt. Súlyosabb a helyzet, ha a kiigazított, vagyis a naptár- és szezonális hatástól megtisztított, kiegyensúlyozott indexet vesszük figyelembe, ami csak 1,6 százalékos növekedést jelez. Ennél gyengébb adat – az idei első negyedévet leszámítva – csak 2013 elején volt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat végleges adatai szerint a harmadik negyedévben, szezonális kiigazítással, az Unióban az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt GDP. Az euróövezetben az éves növekedés 1,7 százalék, az EU-ban pedig 1,9 százalékos volt. A régióban sereghajtók vagyunk.
