A Szegedi Törvényszék múlt szerdán, első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a szír férfit. A közlemény megjegyzi, hogy Ahmed H. tettét "szélesebb értelemben véve terrorizmusnak minősítették". Sürgetik a magyar kormányt, hogy "független civil társadalmi csoportok bevonásával átlátható vizsgálatot folytasson" a történtek ügyében és vizsgálja meg még egyszer Ahmed H. és a hozzá hasonlóan elítéltek ügyét, amelyet továbbra is szoros figyelemmel kísérnek majd - olvasható a közleményben, amelyben teljes névvel szerepel a szír férfi.
Felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál - reagált tegnap a közleményre Menczer Tamás, a külügyminisztérium sajtófőnöke. "Furcsa, hogy a világot a hatalmi ágak szétválasztásáról rendszeresen kioktató amerikai külügy most arra szólít fel egy kormányt, avatkozzon be a bíróság dolgába. Lehet, hogy mindez az Egyesült Államokban lehetséges, de Magyarországon nem az. Sőt, Magyarországon nem is az úgynevezett civil szervezetek, hanem igenis a bíróság dönt azoknak a sorsáról, akik bűncselekményt követtek el, és ez így is marad, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának ez tetszik vagy sem. Megtámadni a magyar határt, több órán keresztül támadást vezényelni a határt védő magyar rendőrök ellen, súlyos bűncselekmény, amiért súlyos büntetés jár. Egy dolgot azonban megígérhetünk: Magyarország soha nem fogja számon kérni az amerikai bíróságokon az amerikai rendőröket megtámadó terroristák elítélését" - üzeni Menczer.
Az Igazságügyi Minisztérium is kiadott egy - kevésbé vehemens - válaszközleményt. Ebben az áll, hogy: "Magyarországon a bíróságok függetlenek, így a kormánynak nincs és nem is lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába. A bírói függetlenség tiszteletben tartását elvárjuk a szövetséges országoktól, így az Egyesült Államoktól is.
Nem csak a tárcák reagáltak. "Azért kizárt, hogy Ahmed H. tíz évet kapott volna az USA-ban, mert ha tizedannyit csinál ott, mint amit Röszkén tett, akkor az amerikai rendőrök már rég szitává lőtték volna emberijogilag. Egyébként szeretettel ajánlom az USA külügyminisztériuma figyelmébe, hogy a magyar Büntető törvénykönyv nem telefon, nem beszélünk bele! Ennyi" - írta Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Facebookon. Deutsch december 5-én a twitteren "provokatívan puhánynak" gondolta az ítéletet.
A kormánypártoktól, kormánypárti politikusoktól sem idegen tehát, hogy véleményt nyilvánítsanak bírósági ítéletekről. Orbán Viktor kormányfő ugyancsak egy nem jogerős ítéletet véleményezett, amikor a MÁÉRT eheti ülésén elmondott beszédében az ítéletet helyesnek nevezte, és hozzátette: "tiszta lapokkal játszunk, megmondtuk előre, teleplakátoltuk az országot: ha valaki idejön, akkor be kell tartania a törvényeket, s ha nem tartja be, akkor annak jogkövetkezménye lesz."
„Az ítélet a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról árulkodik, másrészt a Magyarország által a menekültek és migránsok irányában tanúsított szörnyű magatartásról” – mutatott rá Gaun van Gulik, az Amnesty International európai irodájának igazgató-helyettese, hozzátéve: "az általunk tudottak ismeretében ez az ítélet az igazság megcsúfolása". A per másodfokon a Szegedi Törvényszéken, január 27-én folytatódik.
