Magyar-amerikai diplomáciai vihar

Az amerikai külügyminisztérium rövid közleményt adott ki a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt Magyarországon tíz év fegyházbüntetése ítélt szír férfi ügyében. A közleményben, amelyet Mark Toner helyettes külügyi szóvivő írt alá, aggodalmukat fejezik ki Ahmed H. elítélése miatt. 

A Szegedi Törvényszék múlt szerdán, első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a szír férfit. A közlemény megjegyzi, hogy Ahmed H. tettét "szélesebb értelemben véve terrorizmusnak minősítették". Sürgetik a magyar kormányt, hogy "független civil társadalmi csoportok bevonásával átlátható vizsgálatot folytasson" a történtek ügyében és vizsgálja meg még egyszer Ahmed H. és a hozzá hasonlóan elítéltek ügyét, amelyet továbbra is szoros figyelemmel kísérnek majd - olvasható a közleményben, amelyben teljes névvel szerepel a szír férfi.

Felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál - reagált tegnap a közleményre Menczer Tamás, a külügyminisztérium sajtófőnöke. "Furcsa, hogy a világot a hatalmi ágak szétválasztásáról rendszeresen kioktató amerikai külügy most arra szólít fel egy kormányt, avatkozzon be a bíróság dolgába. Lehet, hogy mindez az Egyesült Államokban lehetséges, de Magyarországon nem az. Sőt, Magyarországon nem is az úgynevezett civil szervezetek, hanem igenis a bíróság dönt azoknak a sorsáról, akik bűncselekményt követtek el, és ez így is marad, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának ez tetszik vagy sem. Megtámadni a magyar határt, több órán keresztül támadást vezényelni a határt védő magyar rendőrök ellen, súlyos bűncselekmény, amiért súlyos büntetés jár. Egy dolgot azonban megígérhetünk: Magyarország soha nem fogja számon kérni az amerikai bíróságokon az amerikai rendőröket megtámadó terroristák elítélését" - üzeni Menczer.

Az Igazságügyi Minisztérium is kiadott egy - kevésbé vehemens - válaszközleményt. Ebben az áll, hogy: "Magyarországon a bíróságok függetlenek, így a kormánynak nincs és nem is lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába. A bírói függetlenség tiszteletben tartását elvárjuk a szövetséges országoktól, így az Egyesült Államoktól is.

Nem csak a tárcák reagáltak. "Azért kizárt, hogy Ahmed H. tíz évet kapott volna az USA-ban, mert ha tizedannyit csinál ott, mint amit Röszkén tett, akkor az amerikai rendőrök már rég szitává lőtték volna emberijogilag. Egyébként szeretettel ajánlom az USA külügyminisztériuma figyelmébe, hogy a magyar Büntető törvénykönyv nem telefon, nem beszélünk bele! Ennyi" - írta Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Facebookon. Deutsch december 5-én a twitteren "provokatívan puhánynak" gondolta az ítéletet.

A kormánypártoktól, kormánypárti politikusoktól sem idegen tehát, hogy véleményt nyilvánítsanak bírósági ítéletekről. Orbán Viktor kormányfő ugyancsak egy nem jogerős ítéletet véleményezett, amikor a MÁÉRT eheti ülésén elmondott beszédében az ítéletet helyesnek nevezte, és hozzátette: "tiszta lapokkal játszunk, megmondtuk előre, teleplakátoltuk az országot: ha valaki idejön, akkor be kell tartania a törvényeket, s ha nem tartja be, akkor annak jogkövetkezménye lesz."

„Az ítélet a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról árulkodik, másrészt a Magyarország által a menekültek és migránsok irányában tanúsított szörnyű magatartásról” – mutatott rá Gaun van Gulik, az Amnesty International európai irodájának igazgató-helyettese, hozzátéve: "az általunk tudottak ismeretében ez az ítélet az igazság megcsúfolása". A per másodfokon a Szegedi Törvényszéken, január 27-én folytatódik.

A román külügy Budapestet bírálja
A román külügyminisztérium szerint a magyar vezető politikusok utóbbi időben elhangzott nyilatkozatai nem felelnek meg az európai értékek szellemének, amelyeket Románia védelmez - közölte az Agerpres hírügynökség szerdán, Ionut Valcu külügyi szóvivőt idézve.
A hírügynökség Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a román médiában nagy visszhangot keltő hétfői kijelentésére emlékeztetett, miszerint a megromlott viszonyban a magyar diplomáciának nincs felelőssége, ha kritika illetheti, csak azért, hogy "nem vágott előbb az asztalra". "Mindig engedtünk a románoknak és soha nem éleztük ki a dolgot, de most a falnál vagyunk" - idézte az Agerpres Semjént.
A bukaresti külügyminisztérium múlt héten meglepetésének és értetlenségének adott hangot, amiért Szijjártó Péter külügyminiszter megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy részt vegyenek a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett fogadásokon, amire Traian Basescu volt román elnök élesen reagált.



Szerző

PISA-sokk - Még mindig a múlt démonaival küzd az oktatás

Publikálás dátuma
2016.12.08. 06:06
Nehéz az ébredés a jövőre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Hosszútávú oktatási stratégiák kidolgozása helyett továbbra is a múltbéli problémák korrigálásával vagyunk elfoglalva, miközben a magyar köz- és felsőoktatás valamennyi nemzetközi összehasonlító mérésben egyre rosszabb eredményeket produkál - ez is elhangzott a Millennium Intézet szerdai oktatási konferenciáján. A keddi PISA-sokk árnyékában megtartott rendezvényen szakértők arra keresték a választ, hogyan is kellene működnie a jövő oktatásának.

Lehet, durván hangzik, de be kell látni: a rendszerváltás óta az első komoly oktatási reformot a jelenlegi kormány hajtotta végre. Sajnos borzalmas célokkal és eredményekkel - mondta Radó Péter oktatáskutató a Millennium Intézet szerdai konferenciáján, amit abból a célból rendeztek, hogy szakértők segítségével képet kaphassunk arról, milyennek kellene lennie a jövő iskolájának. A kedden bemutatott, szerdai lapunkban közölt, csúfos PISA-eredmények nem adtak túl sok okot az optimizmusra, a meghívott előadók mégis nagyszerű - igaz, olykor már-már utópisztikus - javaslatokkal, elképzelésekkel álltak elő. Radó hangsúlyozta: bár vannak pozitív nemzetközi oktatási trendek, Magyarország szinte mindegyikkel szembemegy.

Mára talán mindenki számára világossá vált, hogy a magyar köz- és felsőoktatás mind inkább lemaradóban van még a szomszédos országokhoz képest is (egyedül talán Szlovákiában szétziláltabb, mint nálunk). Nem a mostani PISA-kutatás volt az első, amely felhívta a figyelmet a 2010 óta tartó oktatáspolitika elhibázottságára, az irányvonal mégsem változott. Ez nem csak a politika hibája: a társadalom sem ismerte még fel, hogy a frontális oktatási modell ideje lejárt, helyét a kreativitásra, alkotásra, önálló problémamegoldásra tanító oktatásnak, a nyelvtudás és a digitális írástudás fejlesztésének kellene átvennie. A nemzetközi összehasonlító méréseken jobb eredményeket elérő országok szinte már mind leszámoltak a hagyományos tantervekkel.

"A magyar oktatási rendszer problémái mindenkin lecsapódnak: nemcsak a tanárok és a szülők, hanem a munkaadók is gyakran panaszkodnak, mert nem tudnak felvenni egy jó diplomást" - mondta Léderer Dániel. A Milestone Intézet munkatársa szerint van egyfajta konszenzus a szereplők között, hogy változás szükséges, ám a lehetséges megoldásokban már nincs egyetértés. Ő maga úgy látja, hogy a frontális oktatás megszüntetésében nagy szerepe lehet a technológia fejlődésének, az új eszközökön keresztül gyökeresen meg lehetne változtatni az idejétmúlt modellt. Ebben nagy felelőssége van a pedagógusoknak és a munkáltatóknak is - Léderer szerint a gazdasági szereplőkkel is mindenképp együtt kell működni, de nem úgy, hogy ők alakíthassák az oktatás irányvonalát (amint az például a szakképzés átalakításánál történik - a szerk.).

Kákosy Csaba egykori gazdasági miniszter, a Day One Capital cég társtulajdonosa hozzátette: akár szeretjük, akár nem, Magyarország a globalizált világ része. "Hiába tiltjuk ki az Ubert vagy üzengetünk Brüsszelnek. A magyar fiatalok az egész világgal versenyeznek, és a befektetők is oda mennek, ahol az oktatás minősége jobb. Minden változik, és a változás megkerülhetetlen. Az iskolának az élet valóságára, kihívásaira kellene felkészítenie - mondta, hozzátéve: ha a legutóbbi PISA-eredményeket veszi figyelembe és nem változik semmi, 15 év múlva még nehezebb lesz felkészült fiatalokat találnia a vállalkozásoknak."

Radó Péter minderre úgy reagált: Magyarországon szinte senki nem gondolkodik azon, milyen hosszútávú keretei legyenek az oktatásnak, hiszen még mindig a múlt problémáit próbáljuk megoldani, "a múlt démonaival küzdünk. De amíg ezeket nem tudjuk kezelni, nem is lehet hosszútávú stratégiákban gondolkodni. Az iskolarendszerünk a '80-as évek óta folyamatosan hullik szét, ehhez minden kormány hozzátett valamit. Ha sokáig görgetjük a problémákat magunk előtt, azok tovább nőnek. Az elmúlt 26 évben is a politikusoknál pattogott a labda, nem voltak túl innovatívak. Az utóbbi időben a parlament felől nem nagyon látni életképes stratégiákat" - fogalmazott.

Pedig az oktatáskutató szerint több olyan nemzetközi trend is van, amelyet követni lehetne. Például valamennyi jól teljesítő országban növekszik az oktatásban eltöltött idő aránya - ám Magyarországon ennek épp ellenkezője történik, a negatív trendhez a tankötelezettségi korhatár leszállítása adta meg a kezdőlökést. Míg 2011-ben a 18 éves korosztály 80,1 százaléka járt iskolába, 2015-re ez az arány 68,2 százalékra csökkent. Az oktatásban eltöltött idő mellett fontos az iskolai tudás átértékelése is: az ismeretek értelmezésére, alkalmazására kellene fókuszálni. "Ennek ellenére Magyarországon drámaian nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik a legalapvetőbb készségekkel sem rendelkeznek, funkcionális analfabéták" - mondta Radó, rámutatva: a változó munkakörök kompetenciaigénye egyre nagyobb kompetenciahiánnyal párosul. Szerinte lényegesen többet kellene a felsőoktatásba invesztálni, ám ez nem elég, a közoktatásnak is biztos alapozást kell nyújtania.

"Van pénz a rendszerben, de nem oda megy, ahova kellene" - erről már Orsós János beszélt. A sajókazai Dr. Ámbédkar gimnázium alapítója a kormány egyik büszkeségét, a közmunka programot hozta fel példaként, ahová egyre több 16-17 éves jelentkezik: szerinte az állam lényegében azért fizet a hátrányos helyzetű fiataloknak, hogy ne járjanak iskolába. Ha a kormány valóban segíteni szeretne, a néhány tízezer forintos nettó közmunkabért ösztöndíjként ajánlaná fel. Rámutatott arra is, hogy az elmaradott cigánytelepeken már-már egy afrikai falu korfájához lehetne hasonlítani a koreloszlást, nagyon sok a gyerek, kevés az idős. Azokon a településeken, ahol az Ámbédkar pedagógiai programjával megjelent, ez megváltozott: ha a roma fiatalok eljutnak a középfokú oktatásig, az első gyermekvállalás ideje is kitolódik. Orsós elmondta: az Ámbédkar egy második esély típusú iskola, ez persze nem azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetű fiataloknak valaha is volt első esélyük. Ott, ahol olyan széles a társadalmi szakadék, mint Magyarországon, sürgősen intézkedni kellene. S hogy milyen legyen a jövő iskolája? Orsós szerint egy biztos: csak ne olyan, mint most.

Mendrey: számítani lehetett a visszaesésre
Az előző PISA-jelentés és az azóta bevezetett változtatások ismeretében egyáltalán nem meglepetés, hogy 2016-ban az OECD országai között Magyarország a sereghajtók közé került - állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Mendrey László közleményében azt írta, talán csak a zuhanás mértéke volt letaglózó és megalázó. Emlékeztetett: már 2008-ban a visszaesés jelei mutatkoztak, s a jelenlegi kormánypártok a vitathatatlan problémát arra használták fel, hogy az egész - egyébként működőképes rendszert - felszámolják, s kiépítsék a politikai hatalmuk bebetonozásához nélkülözhetetlen erőteljesen visszafejlesztett, s végtelenül centralizált oktatási rendszerüket. A következmény látványos: a 15 éves korosztály mintegy 30 százaléka funkcionális analfabéta, és nem jobb a helyzet a természettudományos tárgyak és a matematika esetében sem - írta.

Szerző

Megfutamodott a kormány

Publikálás dátuma
2016.12.08. 06:00

A Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű nemzetközi korrupcióellenes kezdeményezésnek a tegnap kezdődött éves csúcstalálkozójára időzítve léptette ki Magyarországot a szervezetből Orbán Viktor. Ezzel gyakorlatilag a nemzetközi színtéren is elismerte, hogy kormányzása átláthatatlan és a korrupció melegágya.

Az utolsó pillanatban utasította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kilépésről szóló szándéknyilatkozatot azonnal küldje meg a 70 tagot számláló Nyílt Kormányzati Együttműködést (OGP) irányító bizottságnak, egyúttal visszavonja a csatlakozásról szóló 2012-es kormányhatározatot is. A Magyar Közlöny keddi számában megjelent kormányhatározatot a kormányfő a szervezet tegnap kezdődött csúcsértekezlete elé időzítette. Ezzel az OGP tagságot már megszüntetett Oroszországgal és Törökországgal illetve a felfüggesztett tagságú Azerbajdzsánnal került egy "klubba" Magyarország. Információink szerint egyébként a "magyar kérdést" is napirendre vette volna a szervezet a december 7-9. között tartott találkozón. Valószínűleg ez is ösztönözte a miniszterelnököt a gyors intézkedésre.

A kormány nevében a külgazdasági és külügyminiszter a megszokott koreográfia jegyében a nemzetközi szervezetre hárította a felelősséget. Szijjártó Péter közleményében azzal indokolta a kilépést, hogy az együttműködés a leckéztetés terepévé vált, és nincs lehetőség párbeszédre a keretein belül.

A kilépés közvetlen előzménye, hogy a szervezet megdorgálta Magyarországot, amiért a kormány szembe ment a nyílt kormányzás elveivel. Magyarország 2012-ben az elsők között csatlakozott az OGP-hez, ami utólag afféle fügefalevélnek tűnik, hiszen akkor az Orbán kormány már túl volt a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások kommunizálásán, a visszamenőleges hatályú törvényeken, s azóta állami szintre emelkedett például a közbeszerzési korrupció - állítja több elemző is.

Emellett egész pályás támadást indított a hazai civil szervezetek ellen, folyamatosan szűkítette a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.

A Transparency International (TI), a K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (Tasz) jelezte az OGP vezető testületének, a kormányzó tanácsnak, hogy Magyarország rossz útra tévedt, és kérték, hassanak a kormányra, kezdeményezzenek párbeszédet, fogalmazzák meg hivatalosan fenntartásaikat - említette a Népszavának Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója. Az OGP vezetői egy több pontból álló ajánlási listát küldtek a magyar kormánynak, amely azonban erre nem válaszolt. Ez viszont hiteltelenné teszi a hivatalos propaganda állításait, amely azzal indokolta a kilépést az állami médiában, hogy értelmes dialógus helyett címkézik, lejáratják az országokat.

A párbeszédhez két szereplő kell és a magyar kormány ebben nem volt igazán partner - tette hozzá a TI jogi igazgatója. Ez nemcsak az OGP vezető testületével összefüggésben igaz, de az itthoni civil szervezetekkel való kapcsolatokra is.

Korábban még a kormányzat úgy tett, mintha igyekezne teljesíteni a kifogásolt hiányosságokat. Egy akciótervben vállalást tett a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának erősítésére, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítására és az integritás-irányítási rendszer hatékonyságának növelésére a közigazgatásban. Ígéretével ellentétben mára szinte teljes homályba burkolta a vállalatok által az adóalapjukból levonható társasági adót (tao), amellyel sportágakat, egyesületeket, sőt, stadion fenntartást is lehet finanszírozni. Még a közbeszerzések most elfogadott szabályozása is tág teret ad ahhoz, hogy a pályázatokat a kormány és a Fidesz politikusokhoz közeli vállalkozók, családtagok nyerjék.

Létezett egy informális munkacsoport, amely a magyar kormány Nyílt Kormányzási Együttműködéshez kapcsolódó akcióterveit készítette el, hagyta jóvá és javaslatokat is tett, hogy milyen vállalásokat tegyen. A munkacsoportban tevékenykedett a K-Monitor, a Tasz és a Transparency is ám 2015 januárjában ezek a civil szervezetek kiléptek a munkacsoportból, mert úgy vélték, egy olyan kormány lépései nem hitelesek, amelyik az információs szabadságot gyors tempóban rombolja. A magyar kormány most megfutamodott a kritikák elől - fogalmazott Ligeti Miklós.

Sértődött kamaszok viselkednek így, ha szembesítik őket valami csínytevésükkel. Ez a lépés felér egy beismeréssel, a kormány nem merte megkockáztatni, hogy a csúcstalálkozón ismét pellengérre állítsák - nyilatkozta a Népszavának Mellár Tamás egyetemi tanár. A kormány sokadszor is azzal a taktikával él, hogy a kifogásokra azzal válaszol, a bírálók elfogultak és csak támadni akarják Magyarországot. Pedig ha nem lenne a kormánynak takargatni valója korrupció ügyben, akkor Romániához hasonlóan már felállította volna az antikorrupciós ügyészséget.

A korrupció azonban nem csupán erkölcsi, illetve igazságszolgáltatási kérdés, hanem gazdasági is - tette hozzá Mellár. Ha egy országban az erőforrásokat nem a leghatékonyabban osztják el akkor az rontja a versenyképességet. Nem véletlen, hogy Magyarország a Világgazdasági Fórum 138 országot tartalmazó rangsorában egy év alatt 6 helyet csúszott vissza és jelenleg a 69. helyen áll. A tucatnyi szempont között szerepel a kormányzati munka értékelése is, és ez sem túl hízelgő az Orbán-kabinetre nézve. Ugyancsak fontos szempont, amit a korrupció befolyásol, hogy milyenek a versenyfeltételek, illetve a piacra lépésnek milyen korlátai vannak - mondta Mellár. Önmagában a kilépés inkább erkölcsi szégyen, mert a befektetők már beárazták a magas magyarországi korrupciót. Ez megmutatkozik abban is, hogy idén 10 százalékkal csökkent a magánberuházások aránya a GDP-hez viszonyítva. A befektetők ott aktívak, ahol a versenytársak nem cinkelt lapokkal játszanak és tiszták a feltételek, amit jelenleg Magyarországon nem találnak meg - tette hozzá az egyetemi tanár. Ha állami segédlettel korrupciós folyamaton keresztül választódik ki az új vállalkozói réteg akkor nem lesz soha hatékony és versenyképes a gazdaság.

Szerző