Angela Merkel visszatért

Publikálás dátuma
2016.12.08. 06:31
Merkel új stratégiával indul neki a 2017-es parlamenti választásnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A menedékkérelem szigorításáról tárgyalt a mintegy ezer küldött a CDU tegnapi, esseni kongresszusán. Végérvényesen eldőlt, hogy a párt jobbra tolódik.

Elfogadták a CDU programadó dokumentumát. Az „Iránykeresés nehéz időkben” című szövegben nemcsak azt állapították meg, csökkenteni kell egyebek mellett az elutasított menedékkérők szociális juttatásait, egy baden-württembergi képviselő javaslatára belevették azt is, hogy a menekültek számának további csökkentését a határ közelében létesítendő tranzitzónák felállításával is el kell érni, ahol hamar elbírálhatják a menedékkérelmet.

A CDU-nál uralkodó hangulatot, a „jobbra át” iránti igényt jól illusztrálja, hogy a párt bizonyos eredeti javaslatait is tovább szigorították. A menekülteket érintő passzusok átírását az indokolhatta, hogy így akarják kifogni a szelet az euroszkeptikus Alternatíva (AfD) vitorlájából. A dokumentumban sikerként könyvelik el a balkáni útvonal lezárását, amely hozzájárult a menedékáradat csökkenéséhez. A kancellár néhány hónapja még a Törökországgal kötött megállapodásra vezette vissza azt, hogy a korábbinál jóval kevesebb menekült érkezik német területre.

A dokumentumban a muzulmán női viselet, a burka tilalmára tettek javaslatot a közintézményekben, az állami munkahelyeken, iskolákban, óvodákban, bíróságoknál, de a tüntetéseknél és a közlekedésen is. Felmondják azt a kompromisszumot, amely az SPD-vel született a kettős állampolgárság ügyében.

Ami a pénzügypolitikát illeti, a CDU gazdasági szárnyának javaslatára a dokumentumba belefoglalták, hogy a párt nem kívánja emelni az adókat, beleértve az örökösödési adót, s nem kívánja bevezetni a vagyonadót sem. Egyben csökkenteni akarja a családok adóterheit. A CDU nem támogatja a népszavazások megrendezését. Ezzel szembemegy a tervérpárt, a keresztényszociális CSU politikájával.

Thomas de Maiziere belügyminiszter annak kapcsán, hogy a kancellárt csak 89,5 százalékkal választották újra, s a 90 százalékot sem érte el, azt közölte, az eredmény nem jelenti azt, hogy meggyengült volna Merkel pozíciója saját pártján belül. Szerinte az eredmény jónak is nevezhető, ennél rosszabb arány is elképzelhető lett volna.

Visszafogottan értékelte a német sajtó Angela Merkelnek kedden, a CDU kongresszusán elhangzott beszédét. A tisztújításon a kancellárt 89,5 százalékkal választották újra. A Lausitzer Runschau című lap szerint az a kancellár szerencséje, hogy nincs a jobboldalnak egy Donald Trumpja, csak egy „Frauke Petryje”, aki az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Alternatíva (AfD) elnöke.

A Frankfurter Rundschau megállapította, 11 percen át ünnepelték a kancellárt, bírálat alig hangzott el, alternatívája pedig továbbra sincs. Mint a lap írja, az lehetett az ember benyomása, hogy Merkel politikájának bírálataiból, a CSU-val kapcsolatos vitából már semmi sem maradt. Csak a 89,5 százalékos eredmény (két éve még 97 százalék volt) mutatta azt, hogy a menekültválság nyomokat hagyott a kereszténydemokratáknál. A lap megállapította, a kongresszuson kurzusváltás volt megfigyelhető, melynek jelszava: vissza a konzervatív CDU-hoz.

A Süddeutsche Zeitung szerint a kancellár azt akarta demonstrálni, visszatért. Meg akarta mutatni azoknak, akik saját táborában kételkedtek politikájának, valamint a CSU-s „barátoknak”. A Rheinische Zeitung szerint Merkel politikájára jellemző: ha egy mozgalmat nem tud feltartóztatni, akkor annak az élére áll. Így volt ez például a szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier elnökké való jelölésével is. A kancellár már nem olyan erős, hogy 2017-ben az „ismernek engem” jelszavával nyerni tudjon – állapítja meg a lap.

Szerző

Kishantos tovább küzd az igazáért

Publikálás dátuma
2016.12.08. 06:20
Fotó: Népszava
Az Európai Bírósághoz fordul Kishantos a Greenpeace Magyarország segítségével, ugyanis nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) tegnapi döntésével. 

A zöld szervezet továbbra is osztja a Fővárosi Törvényszék korábbi véleményét, mely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA) vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe és az ENSZ Korrupció elleni egyezményébe ütköznek - írják közleményükben.

Mint ismeretes a tizenöt éven át bérelt állami földeken működő kishantosi biogazdaság egyetlen földbérleti pályázaton sem nyert, ezért 2013 végén pert indított a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárásának jogszerűtlensége miatt. A perfolyamban a Fővárosi Törvényszék idén október 5-én megállapította, hogy az NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe és az ENSZ Korrupció elleni egyezményébe ütköznek, és a rendelkezések visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A Fővárosi Törvényszékhez hasonlóan az alapvető jogok és a jövő nemzedékek biztosok megállapítása összhangban van az alapvető jogok és a jövő nemzedékek biztosainak korábbi kijelentéseivel is, miszerint Kishantost alkotmányos szintű védelem illeti meg.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa azonban tegnapelőtti ülésén megalapozatlannak találta a Fővárosi Törvényszék indítványát. A döntést előrevetítette az igazságügyi miniszter állásfoglalása, aki többek között felhívta a bírák figyelmét az érintett rendelkezések „gazdasági jelentőségére”. Úgy tetszik két alkotmánybíróra nem hatott a miniszter intelme. Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók külön-külön részletesen indokolták, hogy nem támogatja az elutasító határozatot, mivel az nem vizsgálta érdemben az előterjesztés legfontosabb pontjait. Véleményük szerint az AB olyan részkérdésről fejtette ki álláspontját, amely vizsgálatát az indítványozó bíróság egyértelműen jelezte írásban, hogy nem kéri. Viszont más, álláspontjuk szerint valóban Alaptörvénybe ütköző pontok vizsgálatát elmulasztotta. A két alkotmánybíró véleménye szerint az Alkotmánybíróság megalapozatlanul, érdemi vizsgálatok nélkül utasította el a bírói kezdeményezést.

A Quaestor-károsultak Strasbourgba tartanak
Az Alkotmánybíróság tegnap elutasította a Quaestor-kárrendezési törvény elleni indítványokat is. A törvényt csaknem hatvan indítványban támadták meg, ezeket azonban – majdnem egy évnyi vizsgálat után – mai határozatában megalapozatlannak találta a testület. Az indítványozók egy része a kárrendezésből valamilyen okból kimaradt befektető volt.
A károsultak azért támadták a törvényt az Ab előtt, mert úgy gondolják, hogy sokkal több pénzt is visszakaphattak volna, mint amit a jogszabály megadott nekik. A Befektetővédelmi Alap fejenként hatmilliót kifizetett, ebből összesen 88 milliárd forint jött ki, ezen felül viszont a Kárrendezési Alapból csak 36,1 milliárdot kaptak meg, miközben a zár alá helyezett Quaestor-vagyont 44,5 milliárdosra becslik - írta a Hvg.hu.
A károsultak terveik szerint a továbbiakban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak panaszaikkal.



Szerző

Kishantos tovább küzd az igazáért

Publikálás dátuma
2016.12.08. 06:20
Fotó: Népszava
Az Európai Bírósághoz fordul Kishantos a Greenpeace Magyarország segítségével, ugyanis nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) tegnapi döntésével. 

A zöld szervezet továbbra is osztja a Fővárosi Törvényszék korábbi véleményét, mely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA) vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe és az ENSZ Korrupció elleni egyezményébe ütköznek - írják közleményükben.

Mint ismeretes a tizenöt éven át bérelt állami földeken működő kishantosi biogazdaság egyetlen földbérleti pályázaton sem nyert, ezért 2013 végén pert indított a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárásának jogszerűtlensége miatt. A perfolyamban a Fővárosi Törvényszék idén október 5-én megállapította, hogy az NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe és az ENSZ Korrupció elleni egyezményébe ütköznek, és a rendelkezések visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A Fővárosi Törvényszékhez hasonlóan az alapvető jogok és a jövő nemzedékek biztosok megállapítása összhangban van az alapvető jogok és a jövő nemzedékek biztosainak korábbi kijelentéseivel is, miszerint Kishantost alkotmányos szintű védelem illeti meg.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa azonban tegnapelőtti ülésén megalapozatlannak találta a Fővárosi Törvényszék indítványát. A döntést előrevetítette az igazságügyi miniszter állásfoglalása, aki többek között felhívta a bírák figyelmét az érintett rendelkezések „gazdasági jelentőségére”. Úgy tetszik két alkotmánybíróra nem hatott a miniszter intelme. Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók külön-külön részletesen indokolták, hogy nem támogatja az elutasító határozatot, mivel az nem vizsgálta érdemben az előterjesztés legfontosabb pontjait. Véleményük szerint az AB olyan részkérdésről fejtette ki álláspontját, amely vizsgálatát az indítványozó bíróság egyértelműen jelezte írásban, hogy nem kéri. Viszont más, álláspontjuk szerint valóban Alaptörvénybe ütköző pontok vizsgálatát elmulasztotta. A két alkotmánybíró véleménye szerint az Alkotmánybíróság megalapozatlanul, érdemi vizsgálatok nélkül utasította el a bírói kezdeményezést.

A Quaestor-károsultak Strasbourgba tartanak
Az Alkotmánybíróság tegnap elutasította a Quaestor-kárrendezési törvény elleni indítványokat is. A törvényt csaknem hatvan indítványban támadták meg, ezeket azonban – majdnem egy évnyi vizsgálat után – mai határozatában megalapozatlannak találta a testület. Az indítványozók egy része a kárrendezésből valamilyen okból kimaradt befektető volt.
A károsultak azért támadták a törvényt az Ab előtt, mert úgy gondolják, hogy sokkal több pénzt is visszakaphattak volna, mint amit a jogszabály megadott nekik. A Befektetővédelmi Alap fejenként hatmilliót kifizetett, ebből összesen 88 milliárd forint jött ki, ezen felül viszont a Kárrendezési Alapból csak 36,1 milliárdot kaptak meg, miközben a zár alá helyezett Quaestor-vagyont 44,5 milliárdosra becslik - írta a Hvg.hu.
A károsultak terveik szerint a továbbiakban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak panaszaikkal.



Szerző