Új vezérkar a Takarékbanknál

A Takarékbanknál új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezeténél (SZHISZ) pedig új igazgatósági elnököt és tagokat választottak a csütörtökön megtartott közgyűléseken, mert a banknál visszahívták a korábbi tisztségviselőket, az integrációs szervezetnél pedig lemondtak tisztségükről.

A Takarékbank közölte: a Takarék Csoport központi bankjának új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai a szövetkezeti hitelintézeti integráció és a takarékszövetkezetek elismert vezetői lettek. A változások szervesen illeszkednek a szövetkezeti hitelintézeti integráció stratégiájába, melynek célja, hogy a szektor hagyományaira és az integráció értékeire alapozva egy olyan pénzügyi csoport épüljön, amely meghatározó szerepet tölt be a lakosság és a kis- és közepes vállalkozások pénzügyi igényeinek kiszolgálásában.

A bank részvényesei Vida Józsefet és Szabó Leventét a Takarékbank belső igazgatósági tagjává választották, Hartmann Imrét (Pannon Takarék), Osztrogonácz Gábort (Szigetvár Takarék), Bogdán Jánost (B3 Takarék), Vargáné Králik Katalint (Centrál Takarék) és Moizs Attilát (Mecsek Takarék) pedig az igazgatóság külső tagjává.

A felügyelőbizottság új tagjai: Sebestyén István (Fókusz Takarék), Gáspár Csaba (Hungária Takarék), Krausz Róbert (Kelet Takarék), Varga Antal (Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, OTSZ), Turi Dénes (OTSZ), Ölveti Zsolt (Hajdú Takarék) és Görög Tibor (Pillér Takarék). Az új tisztviselőket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hozzájárulását követő alakuló ülésen választják meg a testületek.

Az SZHISZ-nál a változások hátterében az áll, hogy - a 2016. november 17-én megjelent kormányhatározatnak megfelelően - szétválasztják az integráció központi szerveinek funkcióit és feladatköreit, a Takarékbank kizárólag az üzleti, míg az SZHISZ a szektor prudenciális irányításáért lesz felelős. Az integrációs szervezet eddigi vezetői - Vida József, Osztrogonácz Gábor és Hartmann Imre - az új rendszerben elsősorban az integráció üzleti tevékenységét kívánják segíteni, ezért a jövőben a Takarékbank tisztségviselőiként folytatják munkájukat.

Az SZHISZ közgyűlése a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) javaslata alapján hétéves időtartamra az integrációs szervezet igazgatósági tagjának választotta Simon Katalint, az MFB vezérigazgató-helyettesét, Tófeji Edinát, az M7 Takarék Szövetkezet elnök-ügyvezetőjét valamint Tajthy Attilát, az SZHISZ korábbi jogi, titkársági és szabályozási osztályának igazgatóját.

Az igazgatóság tagjai Tajthy Attilát választották az SZHISZ igazgatóságának elnökévé. Távozott az integrációs szervezet eddigi ügyvezetője, Gázmár Zoárd is, munkáját az igazgatóság döntése értelmében Tajthy Attila veszi át. Az SZHISZ felügyelőbizottsága változatlan összetétellel folytatja munkáját.

Szerző

Hunvald-ügy - Újra bíróság előtt a volt polgármester

Megkezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Hunvald György egykori szocialista erzsébetvárosi polgármester ügyében a perújítás, a hűtlen kezelés miatt zajló eljárás csütörtöki tárgyalási napján az eljáró bíró az ügyben korábban született iratokat ismertette. 

Az ügy előzménye, hogy Hunvald György ellen, aki 2010 előtt szocialista országgyűlési képviselő is volt, több büntetőeljárás indult.

Az egyik ügyben önkormányzati ingatlanok áron aluli értékesítése, különféle megbízási szerződések és más kisebb súlyú cselekmények miatt vádolták meg. Az ingatlanügyekben felmentették, ám a kisebb súlyú cselekmények közül kétrendbeli hivatali visszaélés miatt jogerősen egy év letöltendő szabadságvesztést kapott. Mivel azonban az eljárás során több mint két és fél évet töltött előzetes letartóztatásban, nem kellett börtönbe mennie.

Egy másik ügyben Hunvald György mellett Weinek Leonárdot, a zuglói önkormányzat 2010 előtti szabad demokrata polgármesterét és társaikat vádolták hűtlen kezeléssel a polgármesterek által kötött megbízási szerződések miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség álláspontja szerint túlságosan magas - havi 300-400 ezer forintos - tanácsadói díjak voltak kikötve az egyébként is javarészt szükségtelen szerződésekben, amelyek nyomán tényleges teljesítés alig volt. Ebben az ügyben első- és másodfokon is minden vádlottat bűncselekmény hiányában mentettek fel a vádak alól a bíróságok. A perújítás ezt a korábbi eljárást érinti.

Később azonban a Kúria a két eljárásban hűtlen kezelésnek minősített cselekmények újratárgyalását rendelte el, és ebben az eljárásban a Szegedi Ítélőtábla két év hat hónapot szabott ki jogerősen. Így Hunvald Györgynek összesen három és fél év jogerős, végrehajtható szabadságvesztés büntetése volt, ebből az előzetes letartóztatást és az adható kedvezményeket figyelembe véve is még mintegy 4-5 hónapra be kellett volna vonulnia a börtönbe.

A védelem azonban perújítási kérelemmel élt, és a Kúria ennek helyt adva hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla két és fél év szabadságvesztésről szóló jogerős ítéletét, és megszüntette az eljárást. Így Hunvald Györgynek egyik eljárás miatt sem kellett börtönbe vonulnia.

Ezt követően az ügyészség is perújítást kezdeményezett arra hivatkozva, hogy a Szegedi Ítélőtábla elmarasztaló döntését hatályon kívül helyező kúriai döntés oka kizárólag az volt, hogy a Hunvald Györggyel szembeni büntetőeljárásokat egyesíteni kellett volna bírósági szakban, ez azonban elmaradt. A volt polgármester cselekményeit a bíróságok így két külön ítéletben bírálták el, és a vádhatóság indoklása szerint pusztán ezt tartotta a Kúria formai és nem tartalmi szempontból törvénysértőnek.

A Legfőbb Ügyészség májusban azzal indokolta a perújítási kérelmét, hogy így szerezzen érvényt a Hunvald György büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapító és őt szabadságvesztés büntetéssel sújtó ítéletnek. Indoklásuk szerint "a vádbeli időpontban hatályos törvények alapján folytatólagosan elkövetett bűncselekmény valósul meg, amennyiben az elkövető ugyanolyan bűncselekményt egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el, azonban ennek ellenére nem került sor bírósági szakban a büntetőeljárások egyesítésére".

A Fővárosi Törvényszék az ügyészség perújítási kérelmét megalapozottnak találta és elrendelte. Ibolya Tibor fővárosi főügyész a nyáron azt közölte: a törvényszék az indítványban hivatkozott bizonyítékok alapján azt valószínűsítette, hogy a perújítási eljárásban megállapíthatják Hunvald György bűnösségét és büntetést szabhatnak ki rá. A per tárgyalása jövő pénteken folytatódik.

Szerző

Hunvald-ügy - Újra bíróság előtt a volt polgármester

Megkezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Hunvald György egykori szocialista erzsébetvárosi polgármester ügyében a perújítás, a hűtlen kezelés miatt zajló eljárás csütörtöki tárgyalási napján az eljáró bíró az ügyben korábban született iratokat ismertette. 

Az ügy előzménye, hogy Hunvald György ellen, aki 2010 előtt szocialista országgyűlési képviselő is volt, több büntetőeljárás indult.

Az egyik ügyben önkormányzati ingatlanok áron aluli értékesítése, különféle megbízási szerződések és más kisebb súlyú cselekmények miatt vádolták meg. Az ingatlanügyekben felmentették, ám a kisebb súlyú cselekmények közül kétrendbeli hivatali visszaélés miatt jogerősen egy év letöltendő szabadságvesztést kapott. Mivel azonban az eljárás során több mint két és fél évet töltött előzetes letartóztatásban, nem kellett börtönbe mennie.

Egy másik ügyben Hunvald György mellett Weinek Leonárdot, a zuglói önkormányzat 2010 előtti szabad demokrata polgármesterét és társaikat vádolták hűtlen kezeléssel a polgármesterek által kötött megbízási szerződések miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség álláspontja szerint túlságosan magas - havi 300-400 ezer forintos - tanácsadói díjak voltak kikötve az egyébként is javarészt szükségtelen szerződésekben, amelyek nyomán tényleges teljesítés alig volt. Ebben az ügyben első- és másodfokon is minden vádlottat bűncselekmény hiányában mentettek fel a vádak alól a bíróságok. A perújítás ezt a korábbi eljárást érinti.

Később azonban a Kúria a két eljárásban hűtlen kezelésnek minősített cselekmények újratárgyalását rendelte el, és ebben az eljárásban a Szegedi Ítélőtábla két év hat hónapot szabott ki jogerősen. Így Hunvald Györgynek összesen három és fél év jogerős, végrehajtható szabadságvesztés büntetése volt, ebből az előzetes letartóztatást és az adható kedvezményeket figyelembe véve is még mintegy 4-5 hónapra be kellett volna vonulnia a börtönbe.

A védelem azonban perújítási kérelemmel élt, és a Kúria ennek helyt adva hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla két és fél év szabadságvesztésről szóló jogerős ítéletét, és megszüntette az eljárást. Így Hunvald Györgynek egyik eljárás miatt sem kellett börtönbe vonulnia.

Ezt követően az ügyészség is perújítást kezdeményezett arra hivatkozva, hogy a Szegedi Ítélőtábla elmarasztaló döntését hatályon kívül helyező kúriai döntés oka kizárólag az volt, hogy a Hunvald Györggyel szembeni büntetőeljárásokat egyesíteni kellett volna bírósági szakban, ez azonban elmaradt. A volt polgármester cselekményeit a bíróságok így két külön ítéletben bírálták el, és a vádhatóság indoklása szerint pusztán ezt tartotta a Kúria formai és nem tartalmi szempontból törvénysértőnek.

A Legfőbb Ügyészség májusban azzal indokolta a perújítási kérelmét, hogy így szerezzen érvényt a Hunvald György büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapító és őt szabadságvesztés büntetéssel sújtó ítéletnek. Indoklásuk szerint "a vádbeli időpontban hatályos törvények alapján folytatólagosan elkövetett bűncselekmény valósul meg, amennyiben az elkövető ugyanolyan bűncselekményt egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el, azonban ennek ellenére nem került sor bírósági szakban a büntetőeljárások egyesítésére".

A Fővárosi Törvényszék az ügyészség perújítási kérelmét megalapozottnak találta és elrendelte. Ibolya Tibor fővárosi főügyész a nyáron azt közölte: a törvényszék az indítványban hivatkozott bizonyítékok alapján azt valószínűsítette, hogy a perújítási eljárásban megállapíthatják Hunvald György bűnösségét és büntetést szabhatnak ki rá. A per tárgyalása jövő pénteken folytatódik.

Szerző