Amerikai katonai veteránok százai vándoroltak hétfőn az észak-dakotai Álló Szikla (Standing Rock) indián rezervátumba, hogy meglátogassák a Dakota Access nevű olajvezeték megépítése ellen hónapok óta tiltakozó indiánközösséget. Egy szimpla látogatásnál azonban több is történt: a veteránok elöljárói térden állva kértek bocsánatot nem csupán az Álló Sziklánál történtekért, hanem az indiánok ellen elkövetett eddigi bűnökért is.
„Idejöttünk és harcoltunk veletek. Szerződéseket kötöttünk, amiket megszegtünk. Nem tiszteltünk benneteket, beszennyeztük földjeiteket. Annyiféle módon bántottunk titeket, de most azért jöttünk, hogy elmondjuk: sajnáljuk. Szolgálatotokra állunk és könyörgünk, hogy bocsássatok meg" - mondta az indián törzsfőnök előtt fejet hajtva a veteránok egyik vezetője, ifjabb Wesley Clark (a korábbi NATO-főparancsnok Wesley Clark fia). A bocsánatkérő ceremónia énekléssel folytatódott, majd Leonard Varjú Kutya törzsfőnök elfogadta a bocsánatkérést. Az idős indián békét sürgetett, hangsúlyozva: „a föld nem a miénk, mi vagyunk a földé".
A mintegy 1800 kilométer hosszú olajvezeték négy államon keresztülhaladva épül, a beruházás 3,8 milliárd dollárt kóstál, az Energy Transfer Partners olajcég tervei szerint 450 ezer hordónyi olaj haladna át rajta naponta. Már csak 30 kilométer hiányzik a befejezéséhez: ez az utolsó szakasz haladna át a sziúk szent területein, valamint egy közeli tavat - a térség egyetlen ivóvízforrását - is veszélyeztetné. A tiltakozások áprilisban kezdődtek, miután a munkások gépeikkel az indiánok temetkezési helyeit kezdték feldúlni. Az őslakosok megpróbálták nyomban leállítani a munkálatokat, a biztonsági személyzet tagjaival összetűzésbe is keveredtek: több tiltakozót megharaptak a biztonságiak kutyái, legalább 30 indiánt paprika spray-vel fújtak le.
A sziúkhoz később más indián törzsek, illetve környezetvédő aktivisták is csatlakoztak. Sátortábort is építettek a területre, hogy békés tiltakozással akadályozzák a munkát, ám novemberben újabb összecsapásokra került sor: a mínusz 10-15 fokos hidegben a rendfenntartó erők vízágyúzták, könnygázzal és gumilövedékekkel támadták a tüntetőket, mert eltorlaszoltak egy hidat, ami az építési területre vezetett. Sokan súlyosan megsérültek: legalább két tucat ember csonttöréssel szállítottak kórházba, másokat a vízágyúzás következtében kihűlés miatt, több mint száz tiltakozót pedig letartóztattak. Nem sokkal az összecsapások után jelentek meg a területen az első katonai veteránok, számuk gyorsan kétezer körülire emelkedett. Megfogadták, hogy megvédik az őslakosokat a további rendfenntartói túlkapásoktól.
Valószínűleg az ő közbenjárásuknak is köszönhető, hogy a hatóságok felfüggesztették az olajvezeték építési engedélyét. De Barack Obama is közbelépett: ő maga is kérte az Army Corps of Engineers szövetségi ügynökséget, állítsa le a projektet. Ígéretet tett arra is, hogy megvizsgálják a nyomvonal áthelyezésének lehetőségeit, az ügynökség el is rendelte egy új környezetvédelmi tanulmány elkészítését. Az építkezés felfüggesztését az indiánok győzelemként értékelték, a civil aktivisták ellenben úgy vélekednek, ez csak „átmeneti öröm". Attól tartanak, hogy az új elnök januári beiktatását követően minden a visszájára fordul. Az indián törzsek abban reménykednek, hogy Donald Trump tiszteletben tartja majd a katonai hatóság döntését és az indián törzsek szuverenitását.
Bár a tábort megpróbálták kiüríteni, a tiltakozók nem távoznak: mint mondták, csak akkor nyugodnak meg, ha az olajcég a munkagépeket is eltávolítja a területről.
Hollywoodi sztárok egész sora állt ki az indián őslakosok jogai mellett: Jane Fonda, Robert Redford, Ben Affleck, Jason Momoa, Scarlett Johansson, Susan Sarandon és Leonardo DiCaprio is szót emelt az érdekükben.
Trump folytatná
Nem sok jót ígér az indiánoknak és a környezetvédőknek Donald Trump megválasztása, a leendő elnök ugyanis már többször a köz értésére adta, hogy ő bizony az olajipari cégek oldalán áll. Trump egyik legfontosabb kampányígérete éppen az volt, hogy a jövőben felpörgeti az olajkitermelést a munkahelyteremtés és az önellátó amerikai gazdaság megteremtése érdekében. Harold Hamm, Trump energiaügyi főtanácsadója pedig úgy nyilatkozott korábban: „minden egyes alkalom, amikor amerikai földön nem fúrnak ki egy olajkutat, a terrorizmus finanszírozását hozza magával".
Trump az elnökválasztás után néhány nappal meg is szólalt az Álló Sziklával kapcsolatban is, közleményében jelezte: kiáll a projekt befejezése mellett. Ebben az is közrejátszhat, hogy a vezetéket építő Energy Transfer Partners a választás előtt százezer dollárt adományozott Trump győzelmi alapjába. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy támogatja a békés tüntetéseket. Az indiánok mindemellett amiatt is aggódnak, hogy Trump hogyan áll majd a törzsi szuverenitás intézményéhez (ez azt jelenti, hogy az amerikai kormánynak úgy kell tárgyalnia az őslakos törzsekkel, mintha egy másik kormánnyal tárgyalna.
A leendő elnök tanácsadóinak egy része nem régiben ráadásul azzal is előállt, hogy a rezervátumokat magánkézbe kellene adni. Ennek hátterében minden valószínűség szerint az áll, hogy az Egyesült Államok olaj- és gáztartalékainak ötöde a rezervátumok közelében lehet. Bár az indiánok tovább használhatnák a földeket, azok nem tartoznának a tulajdonukba, így számos jogi akadály elhárulhatna a kitermelés előtt. Trump januári beiktatásáig valószínűleg nem lesz mozgás az ügyben, ám az Energy Transfer Partners szinte biztos abban, hogy az új elnök újra zöld utat ad majd a projektjüknek.
