Előfizetés

Standing Rock - Térden állva kértek bocsánatot az indiánoktól

Publikálás dátuma
2016.12.09. 06:33
Veterán katonák védték a tüntető indiánokat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT OLSON
Hónapok óta tiltakoznak az észak-dakotai sziú indiánok a Dakota Access nevű olajvezeték megépítése ellen, amely szent területeiken is keresztül haladna. A tüntetések novemberben összecsapásokba torkolltak, sok aktivista súlyosan megsérült. A vezeték építése egyelőre szünetel, az illetékes katonai hatóság új környezetvédelmi tanulmányt rendelt el. Az amerikai hadsereg veteránjai közül több százan járultak a sziú törzsfőnök elé, hogy bocsánatot kérjenek az indiánok ellen elkövetett bűnökért.

Amerikai katonai veteránok százai vándoroltak hétfőn az észak-dakotai Álló Szikla (Standing Rock) indián rezervátumba, hogy meglátogassák a Dakota Access nevű olajvezeték megépítése ellen hónapok óta tiltakozó indiánközösséget. Egy szimpla látogatásnál azonban több is történt: a veteránok elöljárói térden állva kértek bocsánatot nem csupán az Álló Sziklánál történtekért, hanem az indiánok ellen elkövetett eddigi bűnökért is.

„Idejöttünk és harcoltunk veletek. Szerződéseket kötöttünk, amiket megszegtünk. Nem tiszteltünk benneteket, beszennyeztük földjeiteket. Annyiféle módon bántottunk titeket, de most azért jöttünk, hogy elmondjuk: sajnáljuk. Szolgálatotokra állunk és könyörgünk, hogy bocsássatok meg" - mondta az indián törzsfőnök előtt fejet hajtva a veteránok egyik vezetője, ifjabb Wesley Clark (a korábbi NATO-főparancsnok Wesley Clark fia). A bocsánatkérő ceremónia énekléssel folytatódott, majd Leonard Varjú Kutya törzsfőnök elfogadta a bocsánatkérést. Az idős indián békét sürgetett, hangsúlyozva: „a föld nem a miénk, mi vagyunk a földé".

A mintegy 1800 kilométer hosszú olajvezeték négy államon keresztülhaladva épül, a beruházás 3,8 milliárd dollárt kóstál, az Energy Transfer Partners olajcég tervei szerint 450 ezer hordónyi olaj haladna át rajta naponta. Már csak 30 kilométer hiányzik a befejezéséhez: ez az utolsó szakasz haladna át a sziúk szent területein, valamint egy közeli tavat - a térség egyetlen ivóvízforrását - is veszélyeztetné. A tiltakozások áprilisban kezdődtek, miután a munkások gépeikkel az indiánok temetkezési helyeit kezdték feldúlni. Az őslakosok megpróbálták nyomban leállítani a munkálatokat, a biztonsági személyzet tagjaival összetűzésbe is keveredtek: több tiltakozót megharaptak a biztonságiak kutyái, legalább 30 indiánt paprika spray-vel fújtak le.

A sziúkhoz később más indián törzsek, illetve környezetvédő aktivisták is csatlakoztak. Sátortábort is építettek a területre, hogy békés tiltakozással akadályozzák a munkát, ám novemberben újabb összecsapásokra került sor: a mínusz 10-15 fokos hidegben a rendfenntartó erők vízágyúzták, könnygázzal és gumilövedékekkel támadták a tüntetőket, mert eltorlaszoltak egy hidat, ami az építési területre vezetett. Sokan súlyosan megsérültek: legalább két tucat ember csonttöréssel szállítottak kórházba, másokat a vízágyúzás következtében kihűlés miatt, több mint száz tiltakozót pedig letartóztattak. Nem sokkal az összecsapások után jelentek meg a területen az első katonai veteránok, számuk gyorsan kétezer körülire emelkedett. Megfogadták, hogy megvédik az őslakosokat a további rendfenntartói túlkapásoktól.

Valószínűleg az ő közbenjárásuknak is köszönhető, hogy a hatóságok felfüggesztették az olajvezeték építési engedélyét. De Barack Obama is közbelépett: ő maga is kérte az Army Corps of Engineers szövetségi ügynökséget, állítsa le a projektet. Ígéretet tett arra is, hogy megvizsgálják a nyomvonal áthelyezésének lehetőségeit, az ügynökség el is rendelte egy új környezetvédelmi tanulmány elkészítését. Az építkezés felfüggesztését az indiánok győzelemként értékelték, a civil aktivisták ellenben úgy vélekednek, ez csak „átmeneti öröm". Attól tartanak, hogy az új elnök januári beiktatását követően minden a visszájára fordul. Az indián törzsek abban reménykednek, hogy Donald Trump tiszteletben tartja majd a katonai hatóság döntését és az indián törzsek szuverenitását.

Bár a tábort megpróbálták kiüríteni, a tiltakozók nem távoznak: mint mondták, csak akkor nyugodnak meg, ha az olajcég a munkagépeket is eltávolítja a területről.

Celebek az indiánok mellett
Hollywoodi sztárok egész sora állt ki az indián őslakosok jogai mellett: Jane Fonda, Robert Redford, Ben Affleck, Jason Momoa, Scarlett Johansson, Susan Sarandon és Leonardo DiCaprio is szót emelt az érdekükben.

Trump folytatná

Nem sok jót ígér az indiánoknak és a környezetvédőknek Donald Trump megválasztása, a leendő elnök ugyanis már többször a köz értésére adta, hogy ő bizony az olajipari cégek oldalán áll. Trump egyik legfontosabb kampányígérete éppen az volt, hogy a jövőben felpörgeti az olajkitermelést a munkahelyteremtés és az önellátó amerikai gazdaság megteremtése érdekében. Harold Hamm, Trump energiaügyi főtanácsadója pedig úgy nyilatkozott korábban: „minden egyes alkalom, amikor amerikai földön nem fúrnak ki egy olajkutat, a terrorizmus finanszírozását hozza magával".

Trump az elnökválasztás után néhány nappal meg is szólalt az Álló Sziklával kapcsolatban is, közleményében jelezte: kiáll a projekt befejezése mellett. Ebben az is közrejátszhat, hogy a vezetéket építő Energy Transfer Partners a választás előtt százezer dollárt adományozott Trump győzelmi alapjába. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy támogatja a békés tüntetéseket. Az indiánok mindemellett amiatt is aggódnak, hogy Trump hogyan áll majd a törzsi szuverenitás intézményéhez (ez azt jelenti, hogy az amerikai kormánynak úgy kell tárgyalnia az őslakos törzsekkel, mintha egy másik kormánnyal tárgyalna.

A leendő elnök tanácsadóinak egy része nem régiben ráadásul azzal is előállt, hogy a rezervátumokat magánkézbe kellene adni. Ennek hátterében minden valószínűség szerint az áll, hogy az Egyesült Államok olaj- és gáztartalékainak ötöde a rezervátumok közelében lehet. Bár az indiánok tovább használhatnák a földeket, azok nem tartoznának a tulajdonukba, így számos jogi akadály elhárulhatna a kitermelés előtt. Trump januári beiktatásáig valószínűleg nem lesz mozgás az ügyben, ám az Energy Transfer Partners szinte biztos abban, hogy az új elnök újra zöld utat ad majd a projektjüknek.

Túl sok a tábornok Trump kabinetjében

Mitt Romney esélyei nőttek az amerikai külügyminiszteri poszt megszerzésére a CBS News értesülése szerint. Bár Trump tegnap délutánig még nem hozta meg a végső döntést, úgy tudni, Romney a legerősebb jelölt, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester és David Petraeus volt CIA-főnök hátrébb szorult a versenyben.

Giulianival az a gondja Trumpnak, hogy túl lelkesen reklámozta saját magát, a milliárdos pedig azt szereti, ha ő és nem a beosztottjai vannak a középpontban. Petraeus szenátusi jóváhagyását nehezíthetné korábbi bírósági ítélete, de nem is ez a fő gond, hanem az, hogy már túl sok tábornok van a formálódó Trump-kabinetben, a volt iraki és afganisztáni főparancsnok jelölése tovább növelné a számukat.

A megválasztott elnök John Kelly nyugalmazott tábornokot nevezte ki a belbiztonsági minisztérium élére, s ő már a harmadik volt magasrangú katona, a „veszett kutya” becenéven emlegetett James Mattis volt főparancsnok lenne a védelmi miniszter, s Michael Flynn altábornagy lesz Trump fehérházi nemzetbiztonsági tanácsadója. Mattis kinevezése a legaggályosabb, ehhez ugyanis kongresszusi felmentést kell kérni, mivel a törvény szerint csak olyan exkatona lehet tagja a kabinetnek, aki már legalább hét éve visszavonult, ő pedig csak négy éve.

Hagyományosan Washington nem hivatásos katonát állít a Pentagon élére, hogy ne sérüljön a NATO-ban is elvárásként kezelt „civil kontroll”. Nem volt hivatásos katona Dick Cheney, Donald Rumsfeld, sem Leon Panetta, Ash Carter. Szolgált Vietnamban, de nem maradt katonai pályán Robert Gates, Chuck Hagel.

Noha jól elbeszélgetett Al Gore volt alelnökkel, a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosával, végül mégsem őt állította Trump az amerikai környezetvédelmi ügynökség, az EPA élére, hanem Scott Pruitt eddigi oklahomai főügyészt, aki hivatali ideje jó részét az EPA elleni pereskedéssel töltötte.

Michigan államban leállították a szavazatok újraszámlálását, miután egy szövetségi bíró jóváhagyta az állam fellebbviteli bíróságának ítéletét, amely kimondta, Jill Stein zöldpárti jelölt nem érdekelt fél, s ezért nem volt joga újraszámlálást kezdeményezni. Wisconsinban még számolnak, Pennsylvaniában, a harmadik államban, ahol Stein kérvényezte a voksok ellenőrzését, még döntés sem született.

Túl sok a tábornok Trump kabinetjében

Mitt Romney esélyei nőttek az amerikai külügyminiszteri poszt megszerzésére a CBS News értesülése szerint. Bár Trump tegnap délutánig még nem hozta meg a végső döntést, úgy tudni, Romney a legerősebb jelölt, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester és David Petraeus volt CIA-főnök hátrébb szorult a versenyben.

Giulianival az a gondja Trumpnak, hogy túl lelkesen reklámozta saját magát, a milliárdos pedig azt szereti, ha ő és nem a beosztottjai vannak a középpontban. Petraeus szenátusi jóváhagyását nehezíthetné korábbi bírósági ítélete, de nem is ez a fő gond, hanem az, hogy már túl sok tábornok van a formálódó Trump-kabinetben, a volt iraki és afganisztáni főparancsnok jelölése tovább növelné a számukat.

A megválasztott elnök John Kelly nyugalmazott tábornokot nevezte ki a belbiztonsági minisztérium élére, s ő már a harmadik volt magasrangú katona, a „veszett kutya” becenéven emlegetett James Mattis volt főparancsnok lenne a védelmi miniszter, s Michael Flynn altábornagy lesz Trump fehérházi nemzetbiztonsági tanácsadója. Mattis kinevezése a legaggályosabb, ehhez ugyanis kongresszusi felmentést kell kérni, mivel a törvény szerint csak olyan exkatona lehet tagja a kabinetnek, aki már legalább hét éve visszavonult, ő pedig csak négy éve.

Hagyományosan Washington nem hivatásos katonát állít a Pentagon élére, hogy ne sérüljön a NATO-ban is elvárásként kezelt „civil kontroll”. Nem volt hivatásos katona Dick Cheney, Donald Rumsfeld, sem Leon Panetta, Ash Carter. Szolgált Vietnamban, de nem maradt katonai pályán Robert Gates, Chuck Hagel.

Noha jól elbeszélgetett Al Gore volt alelnökkel, a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosával, végül mégsem őt állította Trump az amerikai környezetvédelmi ügynökség, az EPA élére, hanem Scott Pruitt eddigi oklahomai főügyészt, aki hivatali ideje jó részét az EPA elleni pereskedéssel töltötte.

Michigan államban leállították a szavazatok újraszámlálását, miután egy szövetségi bíró jóváhagyta az állam fellebbviteli bíróságának ítéletét, amely kimondta, Jill Stein zöldpárti jelölt nem érdekelt fél, s ezért nem volt joga újraszámlálást kezdeményezni. Wisconsinban még számolnak, Pennsylvaniában, a harmadik államban, ahol Stein kérvényezte a voksok ellenőrzését, még döntés sem született.