Interjúk nem celeb híres emberekkel

Publikálás dátuma
2016.12.09. 06:10
Fotó: Népszava
A Napvilág Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban Szegvári Katalin új interjú-kötete, melynek címe: Nem celeb, csak híres. Az egykori népszerű tévés 12 fiatalabb és egy, vele egyidős kollégáját mutatja be. A kiadó karácsony előtt a szerző által dedikált példányt juttat el mindazoknak, akik megrendelik a könyvet.

Az egykori tévés - A Hét és a Stúdió műsoraiban meghatározó szereplővé vált - szerző olyan emberekkel készített interjúkat, akik tehetségesek, és megszerzett tudásukat jól kamatoztatták. Hitelesek voltak - és maradtak - a képernyőn. Szegvári Katalin nem is tagadja, hogy szereti őket, ám ez mindegyikük esetében annak elismerése, hogy sokat tettek a nézőkért és a korszerű médiáért. A könyvben megszólal Azurák Csaba, Erős Antónia, Hadas Krisztina, Hajós András, Kolosi Péter, Kotroczó Róbert, Máté Kriszta, Rábai Balázs, Sváby András, Szellő István, Till Attila, Vágó István, Vujity Tvtrko. Lényegében mindegyikük elmondhatná, amit Kotroczó Róbert fogalmaz meg az interjúban: "Hálás vagyok a sorsnak. Valóra vált a gyerekkori álmom. Kevés embernek adatik ez meg."

- Furcsán értelmezed a celeb kifejezést…..

- Természetesen pontosan tudom, mi az eredeti jelentése, ám ez manapság Magyarországon furcsa felhangot kapott. Nálunk az a celeb, aki a nyilvánosság előtt szerelmes, házasodik, szül, nyaral, telel, válik, plasztikáztat, mellimplantátumot cserél, csalódik, gyalázza a házastársát, rendezvényeken pózol éppen aktuális párjával. A hazai celebek külön kategóriája az olyanoké, akik teljesítmény nélkül, kizárólag állandó nyomulásukkal, jelenlétükkel, botrányaikkal, extrém szokásaikkal válnak ismertté. Az különösen felháborít, amikor egy celeb, akit ugyanúgy hívnak, mint egy olimpiai bajnokot, nem hajlandó módosítani a nevén. Ez a könyv azért született, mert nem szeretem az általánosítást, a megbélyegzést. Kifejezetten dühít, amikor azt hallom, olvasom, hogy a kereskedelmi tévék en bloc szóra sem érdemesek, a bennük szereplők pedig értéktelen celebek.

- Tehát nálad az értéket képviselők szerepelnek?

- Úgy döntöttem, hogy az érdeklődőknek bemutatom azokat a kereskedelmi tévéseket, akik értéket hoztak, hoznak létre, annak ellenére is, hogy tudomásul veszik, csatornáik üzleti vállalkozások. Ahogy a sarki butikban sem verjük az asztalt, hogy ne csíkos ruhákat, hanem pöttyösöket áruljanak, úgy a kereskedelmi tévéken sem kell számon kérni azt, ami a közszolgálati tévének lenne kötelessége, hiszen az a mi pénzünkből - az adófizetőkéből - működik. A könyvemben szereplőkről sokat megtudhat az olvasó anélkül, hogy beleselkedne a hálószobájukba. Ők azok, akik féltve őrzik a magánéletüket. A könyv talán legszórakoztatóbb részei azok, ahol a szereplők arról mesélnek, hogy milyen kalandok árán tudnak elbújni a nyilvánosság elől. Lesz majd nagy csodálkozás, hogy a hálószobatitkok nélkül is milyen értékes és érdekes az a 13 kolléga, akit bemutatok. Nem tagadom, szeretem őket, de nem ezért szerepelnek ebben a könyvben, hanem azért szeretem őket mert… A többi kiderül az interjúkból. Nagy fájdalmam, hogy páran közülük már nincsenek a képernyőn. De remélem, eljön az az idő, amikor viszontlátjuk őket.

- Kaptál már olvasóktól visszajelzést?

- Több olyan rendezvényen vettem részt, ahol a megjelentek szerették a könyv szereplőit. Nem igaz, hogy mindenkit csak az intimitásokra kíváncsi. Persze ez nem jelenti azt, hogy megvetem a bulvárt. Annak is megvan a maga funkciója, azt is lehet színvonalasan művelni. Több olyan újságíró kollégát ismerek, akik ízléssel, mértékkel írnak bulvárlapokban. Ez is egy szakma. Bevallom: ha bulvárból kellene megélnem, éhen halnék.

Ők ajánlják

Lássanak csodát: a Szerző – maga is a szó legteljesebb értelmében szaktárs – nem magáról ír, hanem a többieket mutatja be! Azokat, akiket – ahogy írja – szeret. Hoppá! – mondhatnám, ha ez illene egy emelkedett stílusúnak szánt előszóba. Hoppá! a mennyiségi és minőségi mutatók között nem szerepelt olyan összetevő, hogy szeretet! Mármint a mesterségbeli társak iránt… Pedig itt és most, Szerzőnk szeretettel közelít, e szerint is válogat. Akik ismerik őt, tudják, nincs jogunk kételkedni. (Vitray Tamás)

Szegvári Katalinnak valamennyien tartottak egy kis sztriptízt, mert alighanem szívesebben mutatkoznak a könyvében, mint a címlapokon. És többet is mutatnak meg magukból, mint eddig bármikor. Megéri kiegészíteni benyomásainkat róluk, mert mindegyikőjüket van miért számon tartanunk. (Rangos Katalin)

Olvasom ezeket az interjúkat a hozzám huszonöt évvel ezelőtt kötődő emberekkel, és valami furcsa melegség jár át. Annyira örülök, hogy ilyen sokra vitték… Úgy vagyok ezzel, mint egy tipikus szülő, aki azt szeretné, hogy a gyereke nagyobb karriert csináljon, mint ő. Ki gondolta volna huszonöt évvel ezelőtt, hogy így alakul majd a sorsuk? Hogy előrelépnek a szakmában, hogy ők is vezetők lesznek, hogy nagy nézettségű műsorok arcaivá válnak. Kevesen hihették közülük ezt akkor, amikor a „guillotine” először az Egyenlegre, majd később az Objektívre sújtott le. (Bánó András)

Olykor belenézek a két nagy kereskedelmi televízió műsorába, de ez rendszerint nem tart sokáig. Olykor csak unom, máskor csodálkozom, néha megrémülök. Most meg olvasom ezeket a beszélgetéseket, és nem találom a fogódzót. Ennyi izgalmas ember, ennyi értelem, érzelem és tehetség, micsoda sorsok, micsoda pályák és karrierek... Hogy is van ez? Aztán hátradőlök, becsukom a szemem és elképzelem: micsoda televíziót tudnának ezek csinálni a köz szolgálatában! Majd gyorsan kinyitom: nem olyan időket élünk… (Érdi Sándor)

Vágyakoznak mesterek és műhelyek után, melyekből akkortájt még több is volt. Aztán megjelentek a kereskedelmi tévék, volt, aki azonnal megtalálta bennük a helyét, és van, akinek ma sem igazán fűlik hozzá a foga, de más lehetőség e szakmában Magyarországon ma nem adatik, ha kötelező napi hazudozás nélkül akar valaki tévézni. Szegvári Kati sokszínű csapatot vonultat fel, s nemcsak a személyekről, de a mai televíziós helyzetről is pontos rajzot ad. Szinte egységes csapatba rendezi a sokféle sorsot, embert, karriert. Bár ilyen választásom nincs, de a könyvet olvasván elgondolkozom, vajon jó lenne-e ma közéjük tartoznom? (Horvát János)

Szerző

Elkészült a korrupcióellenes csomag

Publikálás dátuma
2016.12.09. 06:08
Nyilvános vagyonbevallások - csak a lényeg nincs bennük FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ez a javaslat visszahozhatja a magyar politikai elit számára az elveszített közbizalmat, ami rájuk is fér. Az MSZP-s Harangozó Tamás lapunknak így jellemezte pártja korrupcióellenes csomagját, amit ma mutatnak be, illetve terjesztenek a parlament elé. A tervezet szerint például a vagyonnyilatkozatokban a közös háztartásban élők vagyonát kellene bevallani és egy képlet megmutatná, ki mennyit gazdagodhat évente. Akinek ennél többre jut, annak a gyarapodását kötelezően megvizsgálnák.

Újraszabályozná a közvélemény szerint nem sokat érő vagyonnyilatkozatok rendszerét az MSZP. Ha az Országgyűlés elfogadná, a bevallásokban a közös háztartásban élők vagyona szerepelne, nem csak azoké, akiknek a törvény értelmében erről nyilatkozniuk kell. Lehetetlenné tennék, hogy a vagyont gazdasági társaságba menthesse ki valaki és a családi, baráti kölcsönöket sem lehetne eltitkolni, azután, ha szükséges, azokkal indokolni a gazdagodást. Korábban az effajta kölcsönt az adóhatóságnak be kellett jelenteni, ezt a kötelezettséget azonban a Fidesz megszüntette.

A szocialisták viszont azt akarják, hogy a kétmillió forintnál magasabb kölcsönt, ami után vélhetően kamatot sem kell fizetni, ismét jelenteni kelljen a NAV-nak. Annál is inkább, mert nem árt tudni, valóban van-e annyi pénze a családnak, barátnak, hogy kölcsönt adjon. A szocialisták szerint így kiderülhetne, miből vette 40 milliós házát a fideszes Zsiga Marcell, aki korábban azt hirdette, havi 47 ezer forintból meg lehet élni. Ahogyan az is, miből vett földet L. Simon László, Győrffy Balázs, miből urizál Rogán Antal.

A vagyonosodási vizsgálatokat segítve az MSZP egy képlet alapján kiszámíttatná, hogy a nyilatkozatot tevő politikus, országos hatóság vezetője, közhivatalnok, ügyész a család jövedelme, vagyona alapján mennyit gazdagodhat évente. Akik ennél többet költenek, láthatóan nagyobb lábon élnek, azok esetében kötelezővé tennék a vagyonvizsgálatot. Senki nem mérlegelhetne. A kormányzati tanácsadók számára is kötelezővé tennék a nyilatkozatot, bár tudják, hogy Orbán Viktor körül sok a titkos bizalmas, akik viszont szemtelenül meggazdagodnak. Ha a javaslatra rábólint a Ház, a bevallásokat közhiteles nyilvántartásból származó hatósági bizonyítvány alapján kell majd kiállítani. Így nyilatkozni ingatlanról, autóról, hajóról, helikopterről.

Ha valaki rájön, hogy a bevallásban szereplő négyzetméterek nem stimmelnek, mert hirtelen megnőtt a nappali, de ezt még a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének időpontja előtt bevallja, az a javaslat értelmében bírságot fizetne. Parlamenti képviselők számára ez minden év január 31-e. Az a képviselő viszont, aki ezt határidőig nem teszi meg, elbúcsúzhatna a mandátumától.

Lázár: minek üljünk ott?
Azt hitték, ez olyan szervezet, ahol a tagokkal korrektül bánnak, a kormány elmondhatja a saját olvasatát is. Ez nem valósult meg. A jelentéstervezethez leírja a kormány, hogy mit gondol, de nem közös szöveg születik, hanem olyan, ami lesöpri az álláspontot. Nem fair, nem méltányos a szervezet. Nem az a baj, hogy megbélyegző jelentés születik, de akkor korrekt egy jelentés, ha a kormány álláspontját is tükrözi. "Ezért minek üljünk ott" - ezt mondta Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón arról, miért lépett ki a kormány a korrupcióellenes Nyílt Kormányzati Együttműködésből.

A fél éve, a korrupcióellenes világnapra készülő csomagban nem csak a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség újraszabályozása szerepel. A szocialisták a politikusi álláshalmozást is meg akarják tiltani. Részben az így szerezhető mesés jövedelmek miatt, illetve mert ez az információk egy kézben tartását biztosítja, amivel a Fidesz kegyeltjeit helyzetbe lehet hozni. A szocialisták figyelmeztetnek: így épül fel a maffiaszerű szervezeti modell. Azért, hogy ezt elkerüljék, a miniszterelnöki megbízotti rendszert is megszüntetnék.

Átláthatóvá tennék a hazai közpénzek és az uniós források elosztását, amit a kormány akadályoz. A korrupció ma az állam működésének elemévé vált, a fideszes elit törvényesítette azt, ezért az MSZP növelné a pályázatok nyilvánosságát, illetve ki akarja bővíteni a nyilvános adatok körét, nyilvánossá tenni az uniós támogatások elosztását.

Az antikorrupciós csomagban, amit ma mutat be Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője és Harangozó Tamás, a párt parlamenti képviselője, az ügyészek, bírák függetlenségét is biztosítanák. Harangozó szerint nem csupán a jelenlegi, tarthatatlan korrupciós helyzet késztette a szocialistákat a javaslatok összeállítására. Bár a csomagot az Országgyűlésnek benyújtják, az ellenzéki politikus kevéssé bízik abban, hogy a fideszes többség azt megszavazza. Abban viszont hisznek, hogy ezzel megalapozhatják az új, tisztességes politikai elitet és visszahozhatják maguknak az elveszített közbizalmat. Akár azzal, hogy az Orbán-kormány bukása után zöld utat kap a csomag és akkor végre átlátható lesz az uniós források, a hazai közpénzek elosztása.

Uniós szankciók fenyegetnek
Pénzügyi szankciókkal sújthatja az Európai Bizottság Magyarországot és Lengyelországot, ha megakadályozzák az európai ügyészség felállítását - nyilatkozta a testület igazságügyekért felelős tagja a Handelsblattnak.
Vera Jourová, aki a hét elején Budapesten tárgyalt, úgy látta, a felállítandó ügyészségben való részvételt össze kellene kötni a felzárkóztatási támogatásokról szóló tárgyalásokkal - írta a HVG.hu.
Az ügyészség az EU elleni gazdasági bűnözést vizsgálná, ami a gyakorlatban az uniós pénzek elköltésével kapcsolatos visszaéléseket fedné fel. Jelenleg az EU illetékes szervezete, az OLAF csupán felhívhatja a figyelmet ezekre a visszaélésekre, ám nyomozati jogköre nincs.



Szerző

Stumpf különvéleményében a Svejkből idéz

A szélsőjobboldali szó nem tényközlést takar, hanem véleményt - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) az ATV alkotmányjogi panasza kapcsán, így érvényben marad a négy évvel ezelőtti elmarasztalás, illetve az azt végül megerősítő kúriai ítélet.

Emlékezetes, az ATV híradójában szélsőjobboldali pártnak nevezték a Jobbikot. A jelzőt annak kapcsán használták, hogy a jobbikos Gyöngyösi Márton akkoriban nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a zsidó származású képviselőket. A párt bepanaszolta az ATV-t a médiahatóságnál, amely jogosnak tartotta a panaszt, mert a médiatörvény szerint a hírt és a véleményt külön kell választani, márpedig a hírműsor konferálásában nem szerepelhet minősítés. Később az ATV hiába hivatkozott a sajtószabadságra és arra, hogy a műsorvezető csak egy ismert tényt említett, ezt a bíróságok, végül a Kúria, és legvégül az Alkotmánybíróság sem ismerték el.

A döntéssel - amelyben az újonnan választott bírák még nem vettek részt - egyedül Stumpf István nem értett egyet. Szerinte a felülvizsgált bírói döntés indokolatlanul korlátozta a sajtószabadságot, s ezért alaptörvény-ellenes. Az alkotmánybíró különvéleményében a Svejkből idézett: "Annak érzékeltetésére, hogy egy még teljesen ártatlannak tűnő tényközlés (hír) is borzasztó könnyen értékelhető véleménynek, ami ha a véleményközlés tiltásával (és szankcionálásával) jár együtt, mennyire abszurd és önkényes korlátozáshoz vezethet, elegendő csak felütni az állandóan kezünk közelében tartott kötetet a »derék katona« kalandjairól: Palivec úrnak, a vendéglősnek, aki nem mellesleg »nagyon művelt férfiú is volt«, és rettentően igyekezett kimérten felelni azokra a kérdésekre, amit Bretschneider úr, az »államrendőrség civil ruhás detektívje« tett fel neki, elegendő volt egy látszólag hétköznapi tényt óvatlanul közölnie – a császár őfelségének a képét »leszarták a legyek« –, hogy felségsértés miatt még aznap este le is tartóztassák, majd tíz évre elítéljék." Stumpf szerint a példa alapján világos, hogy "mennyire abszurd módon, értelmetlenül és feleslegesen korlátozhatja a véleménynyilvánítást, ha tiltják az olyan tényközlést, amihez értékelés is társul(hat)".

Szerző