A válasz az volt, hogy "kevesebbet", amire a politikus mosolyogva azt válaszolta, hogy "mi meg tudjuk oldani". Wilders tagadja, hogy ezzel bármit is vétett volna. Egy alkalommal kijelentette, hogy senki sem tudja elhallgattatni, "a terrorista fenyegetések" és a "bírók sem". Gyűlöletbeszéd miatt akár 7400 eurós pénzbírságra és egy éves börtönbüntetésre is ítélhették volna, az ügyészség 500 eurós büntetés befizetését követelte, végül azonban a bírák semmilyen büntetést sem róttak ki rá. Nem elképzelhetetlen, hogy azért, mert attól tartottak: ha pénzbírságra ítélik, azzal éppen a PVV népszerűségének emelkedését érik el a 2017 márciusi parlamenti választás közeledtével. Amikor ugyanis az eljárás megindult, a PVV vált a legerősebb párttá. Azóta, kivált a Brexittel kapcsolatos népszavazás óta némiképp visszaesett a párt népszerűsége, s átvette a vezetést a liberális VVD.
Bár az ítélet Wilders parlamenti mandátumát nem érinti, a bevándorlás- és muzulmánellenes politikus fellebbezést nyújtott be, mert szerinte a bíróság az ítélettel korlátozza a vélemény-nyilvánítás szabadságát. Ő maga nem volt jelen az ítélethirdetésnél, de Twitteren kifejtette elég egyértelmű véleményét. A bírákat „PVV-gyűlölőknek” minősítette, akik – szerinte – rajta kívül „az ország felét elítélték”. „Ez teljesen őrült eljárás” – perlekedett a közösségi oldalon. A bíróság ugyanakkor azzal érvelt, hogy egy demokratikusan megválasztott elnök nem helyezheti magát a törvények fölé.