Mélypontról araszol felfelé az építőipar

Bár idén is gyarapodik az új lakóingatlanok száma, de még így is jócskán elmarad a válság előtti időszak teljesítményétől. A lakásépítés súlya nálunk - az ágazaton belül - alig a fele az uniós átlagnak. Ugyanakkor a minimálbér és a bérminimum emelése számos kisvállalkozást hozhat nehéz helyzetbe.

Jövőre fordulat várható az építőiparban az idei átmeneti állapotot követően - bizakodott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ünnepi évzáró közgyűlésén. A miniszter ezúttal kiemelkedőnek kiemelkedőnek nevezte az építőiparnak magyar gazdaságban betöltött szerepét, hiszen az ágazat teljesítménye tavaly már elérte a GDP 6,4 százalékát. Azonban feltételezhető, hogy a miniszter ebbe beleszámolta a lakosság, valamint a nem építési cégek építőipari tevékenységét is, amelyeknek aránya eléri a teljes építőipari tevékenység 18-20 százalékát - értékelte lapunk számára az ágazat helyzetét Petz Raymund. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója utalt arra, hogy Varga Mihály szerint a kormánynak az építőipart érintő intézkedései várhatóan már 2017-től érezhetően kifejtik a hatásukat, a kormányzati ciklus végéig pedig összesen 40 ezer darab lakás épülhet meg. Az impozáns szám mögé nézve azonban az látható, hogy 2005-2008. között volt olyan év, amikor ennél jóval több új otthont adtak át. Még 2010-ben is 20 ezer darab körül volt az új lakóingatlanok száma, ám a 27 százalékos áfa, amelyet a telkekre is kiterjesztettek, alaposan megnövelte az építőiparra nehezedő nyomást. Ezen a helyzeten kétségtelenül sokat javíthat a 2016-ban bevezetett 5 százalékos áfa, amelyet a 150 négyzetméter alatti lakások, és a 300 négyzetméter alatti családi házak esetében lehet alkalmazni.

Valami kétségtelenül megmozdult, hiszen az első háromnegyed év adatai alapján 14 százalékkal több új lakást adtak át, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma pedig két és félszeresét tette ki az előző év azonos időszakának. Ez a jelentős javulás egy olyan év után következett be, amikor mindössze 7 600 darab új lakást vehettek birtokba a tulajdonosaik.

A lakásépítési engedélyek és bejelentések számának látványos gyarapodása azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy valamennyi meg is valósul. Egy részük anyagi, vagy más okokból csak terv marad - hívták fel a figyelmet az építőipari szakértők.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti: a lakóingatlanok építésének súlya a teljes hazai építőipari ágazat teljesítményében az elmúlt esztendőben mindössze 12 százalékot tett ki, ugyanez az adat az unió átlagában 26-27 százalékos volt. Egy másik sokat mondó számot is idézett Petz Raymund: Magyarországon a lakásépítések teszik ki a GDP 0,8 százalékát, ugyanakkor az uniós átlag 2,8 százalékos, kiragadva néhány országot, Szlovákiában 2, Csehországban 2,2, míg Lengyelországban 3,9 százalékos arányt regisztráltak. A gazdaságkutató szerint a magyar adat nagyon alacsony, különösen az ország fejlettségéhez képest, így még szembetűnőbb a lemaradásunk. Ebben tagadhatatlanul fontos szerepet játszott a 2008-as gazdasági világválság hatása, de a megnövekedett közterhek mellett az is sokat nyomott a latban, hogy a kormány az elmúlt hat évben nem sokat tett az építőipar és ezen belül a lakásépítés fellendítéséért. A mélyponton már az is mérhető bővülés volt a statisztikában, amikor a Belügyminisztérium átadott egy 34 lakásos ingatlant - emlékeztetett Petz Raymund, aki ehhez hozzátette, hogy a kormánynak mind a mai napig nincs hosszú távú lakásépítési stratégiája, amit ad hoc ötleteléssel igyekeznek pótolni - vélte Petz Raymund.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke hasonló tapasztalatairól számolt be a Népszavának, és megemlítette, hogy az egyik legsúlyosabb gond az iparág alacsony jövedelmezősége, illetve az uniós források ciklikussága. Mindezt figyelembe véve összességében idén az építőipar egészének teljesítménye folyó áron számítva várhatóan megközelíti majd a 2 000 milliárd forintot, amely 10-12 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Az ÉVOSZ prognózisa szerint az épületek építésénél 5 százalék körüli bővülést várnak, az egyéb építményeknél ugyanakkor 38 százalékos visszaesésre számítanak, ugyanakkor a speciális szaképítéseknél 2 százalékos bővülésre van kilátás.

A hazai építőiparnak a források, a megbízások hullámzása sem tesz jót. Míg 2014-ben még 10, tavaly pedig 3 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, addig idén 20 százalékos csökkenésre lehet számítani, ami jövőre újabb 10 százalékos bővülésbe fordulhat át. Mindez kiszámíthatatlanná teszi a piacot.

A kormányzati derűlátást némileg beárnyékolhatja az is, hogy az ágazatot is rendkívüli mértékben sújtja a szakemberhiány. Ráadásul a hét szűk esztendő alaposan megrostálta a lakásépítésre szakosodott vállalkozásokat is. Mára talán fél tucat jelentősebb cég maradt a piacon. Viszont a csok megjelenése, valamint az áfa jelentős mértékű csökkentése hatására valószínűleg sok projektcég is megjelenik majd meg a lakásépítési piacon.

Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a hazai építőipar hatékonysága az európai rangsor utolsó harmadban található. Ennek az is az oka, hogy a korszerű eszközök vásárlásához, a vállalkozóknak legalább 2 évre előre kell látnia a megrendelésállományt, különben fenn áll az a veszély, hogy nem térül meg a beruházás. Ma az építőiparban azonban számos cég fél évre sem lát előre, pedig korábban az év végén általában 60-70 százalékban tudni lehetett, milyen faladatai lesznek a vállalkozásoknak - emlékeztetett Koji László.

Aggasztó a munkaerőhiány

A GKI vállalati körben végzett felmérése szerint, arra a kérdésre, hogy a munkaerőhiány gátolja-e a termelés bővülését, az építőipar egészében 40 százalék válaszolt igennel, a lakásépítő szegmensben pedig ez az arány elérte a 60 százalékot is - közölte lapunkkal Petz Raymund. A korábbi tapasztalatok is óvatosságra intenek, mert ha nem a legjobb szakemberekkel, nem a legjobb műszaki színvonalon végzik el a munkát, akkor a kivitelezéssel is sok gond lehet. A kormány és a munkavállalói, illetve munkaadói szervezetek közötti megállapodás a minimálbér, valamint a garantált szakmai bérminimum jelentős emeléséről talán fékezheti a szakemberek elvándorlását - vélte a szakember.

Viszont a béremelés mindenképpen indokolt volt. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a 94 ezer építőipari vállalkozás közül 89-90 ezer a mikro- és kisvállalkozás, és nem elhanyagolható részüknek nincs annyi tartaléka, hogy kigazdálkodja a munkára rakódó többletköltségeket. Általában is az ágazatban 8-10 százalékos áremelésre lenne szükség a béremelések ellensúlyozására, különben tovább tart az elvándorlás - hangsúlyozta Koji László.