Kétes kifizetés miatt került a vádlottak padjára Christine Lagarde. Hűtlen kezeléssel vádolják. Ha bűnösnek találják, akár egy éves börtönbüntetésre és 15 ezer eurós kártérítés megfizetésére is ítélhetik. Felmerül továbbá az a kérdés is, hogy ha elítélik, maradhat-e az IMF élén.
Az ügy már évek óta húzódik. Az eset középpontjában Bernard Tapie üzletember áll, aki még 1992-ben árulni kezdte az Adidas részvényeinek nyolcvan százalékát. 1994-ben Robert Louis-Dreyfus luxemburgi konzorciuma vásárolta meg a papírokat.
Ebből az összegből Tapie semmit sem látott viszont. Ezért azzal vádolta az állami kézben lévő Crédit Lyonnais bankot, megkárosította őt a tranzakció során, s a pénzintézet offshore-cégek számlájára utalta a nem csekély összeget. Tapie azt állítja, meglopták, ám a Crédit Lyonnais azzal védekezett, hogy egy csődben lévő Adidast vett át.
Alig több mint egy évvel Nicolas Sarkozy államfővé való beiktatását követően, 2008 júliusában egy munkaügyi bíróság Tapie-nak adott igazat, s 403 millió eurót ítélt meg neki. Sokan megdöbbentek az ítéleten. Ekkor Christine Lagarde volt a pénzügyminiszter. Tapie kártérítése érdekében Lagarde asszony személyesen járt el tárcavezetőként. Feltételezések szerint azért, mert felülről kapott erre utasítást Nicolas Sarkozy akkori köztársasági elnöktől.
A bírósági döntést azonnal megtámadták a szocialisták, valamint a centrista Modem nevű párt. Lagarde asszonynak kellett döntést hoznia arról, meg akarja-e vétózni az ítéletet, vagy sem. Ő azonban úgy döntött, helyénvalónak tartja a döntést. Ezzel hatalmas lavina indult el. Mindenesetre akkor úgy tűnt, győzött az „igazság”, s az ügy ezzel 16 év múltán nyugvópontra kerül.
Bár az ellenzéki politikusok minden kifogását elutasították, 2011 májusában a semmítőszék főügyésze, Jean-Louis Nadal hűtlen kezelés és csalás miatt kezdeményezett eljárást. Kiderült egyebek mellett, hogy az a bíró, aki megítélte a jelentős kártérítést Tapie-nak, szoros barátság fűzte Nicolas Sarkozyhez. Ekkor azonban már konkrétan Christine Lagarde felelőssége is felmerült. Meg is hallgatták őt 2011. május 23-án és 24-én, ami azért volt meglehetősen pikáns, mert egy nappal ezután jelentette be, hogy jelölteti magát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére. Még ebben az évben meg is választották.
2013 májusában ismét bírák hallgatták meg Lagarde-ot, akit akkor még tanúnak neveztek, vagyis hivatalosan még nem zajlott eljárás vele szemben.
Ugyanebben az évben eljárás indult Stéphanie Richard, a France Telecom vezetője ellen. Ő azt állította, Lagarde asszonyt is tudott arról: a kormány nyomást gyakorolt a bíróságra Tapie-ügyben. A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság (CJR) 2014 augusztusban indított előzetes eljárást ellene.
Lagarde azt állította, nem tart a pertől, lelkiismerete tiszta. Rendre visszautasította az ellene felhozott vádakat. Az IMF vezérigazgatójának védői azt kifogásolták, hogy ez a régi eljárás még mindig tart. A bíróságnak arról kell döntenie, valóban történt-e hűtlen kezelés. Csak ezután kezdődhet meg a konkrét bírósági eljárás.
Az IMF köreiből származó értesülések szerint nincs konkrét előírás arra, hogy ilyen esetben meg kell-e fosztani posztjától a Nemzetközi Valutaalap vezetőjét. Ha bűnösnek találnák Lagarde-ot, akkor a végrehajtó tanácsnak kell döntést hoznia a további teendőkről.
A mostani eljárás december 20-ig, hét napon keresztül tar a rendkívüli köztársasági bíróságon. Az ítéletet egy három bíróból és 12 szenátusi és képviselőházi parlamenti képviselőből álló testület hozza meg.